Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

4. szám - V. Nagy Imre: A tározók parteróziójának vizsgálata

3Jf6 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. V. Nagy I.: Tározók parteróziója a hullámverési zónát. A felosztás szerint a szétesési zóna előtt a fenéksebességek a part felé irányulnak, azaz a hullámnak haladó hullámmá való átalakulása határán a part felé irányuló átviteli mozgás érvényesül a hullám egész tömegére vonatkozólag. A többi helyen a sebességek a tározó belseje felé irányulnak. A hullámnak parthoz való közeledésével a progresszív hullámok esetén előálló fenéksebességek //> (4—6) h esetben az alábbi kifejezés szerint határozhatók meg : irh v = [m/sec]. (28) í nL 2 <7 sh 2 TIH Az ütés pillanatában fellépő sebesség az alábbi összefüggésből számítható : Vll — [m/sec]. (29) Amennyiben a rézsű felületén fellépő súrlódás értékél figyelmen kívül hagyjuk, úgy a rézsün felfutó hullám sebessége annak minden pontjában számítható : v = ]/ v* — 2 g sin [m/sec]; £ = 0 esetben v = VB és (30) -nál V 0. 2 g sin a B. A. Piskin laboratóriumi vizsgálatai alapján a fel és lefutási hullámsebességek számítására H c^ h/2 esetben az alábbi kifejezéseket javasolja : v, = V 1/ ß[m/sec] 2 h 2 L és ^ = 0,3(1+-^) (31) (32) A fentebb ismertetett elméleti összefüggések (28—30) a hullámmozgás általános hidradinamikai egyenleteiből adódnak, azonban pontos eredményt nem adnak. A kiegészítő kísérleti vizsgálatokat megnehezíti az a tény, hogy viszonylag kis modellméretek esetén az érdekesség hatása lényegesen nagyobb szerepet játszik, mint a valóságos körülmények között. Ebből következik, hogy az így 10. ábra. Vázlat a felfutó hullám fenéksebességének meghatározásához Abb. 10. Schema zur Ermittlung der Sohlengeschwindig keit bei aufbrandender Welle számított fenéksebességek mindig kisebb értékeket adnak. Az elmondottakból következik, hogy jelenlegi ismereteink fokán a fenéksebességek függőleges és vízszintes irányú eloszlására vonatkozólag az ismertetett gyakorlati és elméleti összefüggéseken kívül csak általános jellegű megállapításokat tehetünk. Kívánatos lenne mind a laboratóriumban, mind a természetben a kérdés további tan ulmánvozása. A HULLÁM ÉS A PART KÖLCSÖNHATÁSÁNAK MECHANIZMUSA A tározó feltöltése után azonnal megkezdődik a partátalakulás folyamata. A korábban kialakult egyensúlyi állapot feltételei megváltoznak, a part a víz hatásának megfelelő új formát törekszik felvenni. A hullám és a part kölcsönhatása folyamatának nagy jelentőségére mérnökgeológiai szempontból F. Bichthofen már 1901-ben rámutatott [23] amikor a vízépítési irodalomba a folytonos görbületű lapos profil fogalmát bevezette. Ez inflexiós ponttal rendelkező görbe vonal, amelynek mentén a felfutó hullámok energiája fokozatosan kialszik. A part elmosódásának folyamata alapjában véve a hullám elmosó hatása és a parti rétegek ezzel szembeni ellenállása kölcsönhatásának eredményeképpen megy végbe. A hullám és a part kölcsönhatásának mechanizmusa fizikailag is leírható. Nyomasok obrójc (3 Fetfuth Lefutás ÍJ. ábra. Nyomáseloszlások jellege fel- és lefutó hulláin esetén Abb. 11. Charakter der Druckverteilungen bei auf- und abbra ndenden Weilen

. A hullám szétesése után folytonosan csökkenő víztömeggel felfut a rézsűre. A felfutás sebessége fokozatosan csökken egészen a nulláig. A hullámnak a rézsün való fel- és lefutása idején megfigyelhető a rézsű belsejében történő vízmozgás is, amely főleg a rézsű felületétől annak belseje felé irányul és ugyanakkor előáll a rézsű felületével párhuzamos irányú mozgás is, amely a rézsű szomszédos pontjaiban fellépő nyomáskülönbségek hatására jelentkezik (11. ábra). A hullám lefutásánál a felszíni áramláshoz szivárgó mozgás is csatlakozik. A jelentős sebességkülönbségek hatására, amely a felszíni és a szivárgó nyomás között jelentkezik, különböző irányú folytonos nyomáslüktetésről beszélhetünk. A rézsűfelület elmosódása végeredményben a víztömegek dinamikus ütő hatása, folytonos nyo-