Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

1. szám - Ungár Tibor: Üledék- és talajosztályozások összehasonlítása

Ungár T.: Üledék- és talajosztályozások összehasonlítása Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. 35 osztályozáshoz az alábbi jellemzőket kell meghatározni. a) Plasztikus határ (sodrási határ, képlékenység alsó határa) az a víztartalom a száraz talaj súlyszázalékában kifejezve, amely mellett a talajból sodort 3 mm vastag szál éppen repedezni kezd (P%)b) Folyási határ (képlékenység határa) az a víztartalom a száraz talaj súlyszázalékában, amely mellett a talaj pép a szabványos folyási határ kísérleténél a Casagrande-féle készülék csészéjében 25 ütés hatására összecsúszik (F%). A folyási és plasztikus határ különbsége a plasztikus index (Pi = F — P), amely a talaj kötöttségére jellemző (kötöttebb talaj plasztikus indexe nagyobb). A konzisztencia-határok alapján történő talajosztályozáshoz sok gyakorlati tapasztalat fűződik. Plasztikus indexük alapján a talajrétegek azonosíthatók ; a konzisztencia-határokat összehasonlítva a talaj természetes állapotbeli víztartalmával, megállapítható a feltárt réteg állapota stb. A plasztikus indexszel kapcsolatban áll a talaj igénybevehetősége (határfeszültsége), a konzisztencia határ értékeket pedig újabban több más, nehézkesebben meghatározható talajfizikai jellemzővel sikerült jó tapasztalati kapcsolatba hozni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a határterületen (pl. iszapos homokliszt) a kétféle osztályozás nem ad egyértelmű eredményt (Szilvágyi [i3];. 3. Talajtani laboratóriumainkban a talajok fizikai osztályozása legelterjedtebben a Talajvizsgálati módszerkönyv [1] szerint történik. Ez a beosztás szintén a vízzel szembeni fizikai sajátságokon alapul, de figyelembe veszi a szemcseeloszlást is. A talajtani laboratóriumok a következő jellemzőket mérik : 1. táblázat Földtani beosztás (Akadémia Alkalmazott Földtani Szakbizottsága), 1952. Talajmechanikai beosztás (MNOSZ 4487-51) 1951. és (MNOSZ 4487-51K) 1954. Talajtani beosztás (Talaj vizsgálati módszerkönyv). 1950. Üledékfizikai megnevezések Kavics Homokos kavics Homokos, agyagos kavics Agyagos kavics Kavicsos homok Kavicsos, agyagos homok Homok Agyagos homok Kavicsos agyag Homokos, kavicsos agyag Homokos agyag Agyag Talajfizikai megnevezések Kavics Homok durva finom durva középfinom finom Homokliszt . . Iszap Sovány agyag Kövér agyag . Talajfizikai megnevezések Homok Homokos vályog Vályog Agyagos vályog . Agyag Üledékfizikai jellemzők > 2 mm 0-jű, kavics szemcse súly % ^80 42—80 33—70 42—80 10—50 15—42 ^20 =sől5 10—50 15—42 ^20 2—0,02 mm 0-jű homokszemcse súly % ^20 10—50 15—42 ^15 42—80 33—70 i-80 15—50 42—80 15—42 10—50 ^20 < 0,02 mm 0-jű agyagszemcse súly % ^20 ^15 15—42 10—50 ^15 15—42 ^20 42—80 ^15 33—70 42—80 is* 80 Talaj fizikai jellemzők „Szemcsés talajok"-nál Mértékadó szomcsenagyság Dm mm > 20 20— 2 2— 0,5 0,5— 0,25 0,25— 0,1 < 0,1 Mennyiség, % Sä50% „Kötött talajok"-nál Plasztikus index, P; 0— 7 7—15 15—25 > 25 Talaj fizikai jeli e m z o Higroszkóposság (Kuron szerint), hy 0—1 1—2 2—3,5 3,5—5 5 Arany-féle kötöttségi szám, KA <30 30—37 37—42 42—50 50 5 órás kapilláris vízemelés, > 30 30—25 25—15 15— 7,5 7,5— 0 „Leiszapolható rész", < 0,02 mm 0, súly % <15 15—20 20—30 30—40 > 40