Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
4. szám - Hortobágyi Tibor: A Hortobágyi Halgazdaság I–II. és VII. számú halastavai algáinak kvantitatív vizsgálata
/ II ÉÉ HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 37. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 1957. IV. NEGYEDÉV LIMNOLOGIA A tavak biológiai termelőképességének kutatásában nélkülözhetetlen a producens algák mennyiségi vizsgálata. Az egyes halastavak termelőképessége közötti különbséget igen sok esetben a producens algák minősége és mennyisége közötti eltérés okozza. Erre ad példát az alábbi tanulmány. A Hortobágyi Halgazdaság I—II. és VII. számú halastavai algáinak kvantitatív vizsgálata HORTOBÁGYI TIBOR a biológiai tudományok doktora AJ I—II. SZÁMÚ HALASTÓ A Hortobágyi Halgazdaság I—II. sz. és VII. sz. halastavaiban 301 féle növényi mikroszervezetet mutattam ki. Ezek kvalitatív viszonyait a Hidrológiai Közlönyben megjelent cikkben ismertettem (1957: 2—15.). Folytatásként ebben a tanulmányban a megfigyelt algák kvantitatív viszonyait vizsgálom. A gyűjtésekre, a vizsgálati eljárásokra, a felhasznált irod» 1' ura vonatkozóan idézett dolgozatomra uLwit, ahol azokról részletesen beszámoltam. 1. Cyanophyta Télen gyűjthető a legtöbb kékalga, mégis kvantitatíve a nyári, és az őszi plankton a jelentős. A tó egyetlen számottevő kékalgája a kissejtű, kevés sejtből álló telepű Merismopedia minima G. Beck 1 (135 000/liter). Mellette még a Rhabdoderma lineare var. spirálé Wolosz. említhető (18 000/1), de ennek a telepei is kis sejtekből állanak, s a telep alig néhány sejtű. A tóCyanophytái a táplálékláncban alárendeltek. A fajok közül egyedül a Merismopedia minima coenophil, a többi coenoxen. Coenobiont egy sincs. 2. Euglenopliyta Télen a tóban összesen 22 520/1 ostoro; élt. Az ostorosokat 4 nemzetség: Euglena, Lejiocinclis, Phacus és Trachelomonas alkotja. Egyik sem jelentősebb lényegesen a másiknál. Ugyan a Trachelomonasok egyedszáma a legtöbb, de a hasznosítható sejttartalom náluk a legkevesebb, mert kisméretűek és szilárd vázzal is körülvettek. A Lepocinclisek és Euglenák kevés egyedszámát, viszonylag nagy méretük ellensúlyozza. Az ostorosok télen a haltáplálkozásban nem jelentősek a Cyanophytát azonban megelőzik. 1 A szerzők neveit egy fejezeten belül csupán a legelső előforduláskor közlöm. A C és D fejezetekben található növények az előző fejezetekben már szerepeltek, ezért szerző nélkül írom azokat. Tavaszra az egyedszám 54 500/1-re ugrik. Kvantitatíve legfontosabb a Lepocinclis texta var. salina (Fritsch) Popova (14 000/1) és a Phacus Soói Hort (8000/1). A Lepocinclis texta var. salina jelenti a legnagyobb tömegű szerves anyagot e csoportban, pedig a Phacusok 16 800/1-es száma és a Trachelomonások 23,500/1-es adata több, azonban össztérfogatuk mégis kisebb. Nyárra az Euglenophyta erősen elszaporodik : 566 300/1. Ekkor kulminálnak. Az első helyet a Trachelomonas bulla Stein em. Defl. foglalja el: 273 000/1. Követi az Euglena polymorpha Dang: 41 000/1 ; a Lepocinclis texta var. salina : 24 000/1 ; Trachelomonas scabra Playf., Phacus Jávorkae Ilort. és a Ph. longicauda, (Ehr.) Duj. Valamennyi nemzetség nyárra erősen elszaporodott. A Trachelomonasok vezetnek; 405 000/1. A Phacusok literszáma 96 000. A faj szám téltől eddig az egyedszámmal párhuzamosan emelkedett. Nyárról őszre a fajok száma 33-ról 24-re csökkent, az egyedszámban viszont lényeges változás nem állott be : 559 300/1. Az Euglenák száma erősen megcsappant. A Lepocinclis texta var. salina is ötöde a nyárinak. A Phacusok száma 134 000/1, a Trachelomonasoké 418 000/1. A nyári adatokkal egybevetve a Phacusok elszaporodtak, a Trachelomonasok viszont alig gyarapodtak, kvantitatíve a Trachelomonas volvocina Ehr : 224 000/1, Tr. granulosa Playf: 84 000/1, Tr. scabra : 59 000/1, Tr. bulla : 41 000/1, a Phacus Jávorkae : 30 000/1, Ph. pyrum : (Ehr.) Stein 46 000/1, Ph. pusillus : 52 000/1 a jelentősek. Az egész évet tekintve az Euglenák a négy nemzetség közül a legkevésbé számottevőek. Coenoxen tagok. Legtöbb Euglena nyáron élt. A Lepocinlis genus két fajából a L. texta var. salina a számottevő mind a négy évszakban. Egyedszáma téltől nyárig egyenletesen nő, őszre erősen megcsappan s télen található belőle a legkevesebb ; coenophil szervezetnek tartom.. \ Phacusok télen s tavasszal közel egyenlő jelentőségűek
