Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
3. szám - Gánti Tibor: A barlangok keletkezésének kémiai vonatkozásai
286 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. Gánti T.: A barlangok keletkezésének kémiai vonatkozásai Porrásvízadatok I. táblázat * Holly F és Mauoha L. adatai. ** Kessler H. adatai. *** Berkessv S. elemzései. Név mg/l. mmól/1. Név Ca ++ Mg ++ Ca/Mg Ca ++ Mg ++ Ca/Mg 1. Aggteleki karszt 1. Jósvaforrás 114 22 5,1 2,85 0,9 3,1* 111 18 6,2 2,75 0,75 3,7** 2. 73 56 1,3 1,8 2,3 0,78* 135 2,8 2,9 — — « v ** 3. Nagytohonya 68 40 1,7 1,7 1,65 1.03* Nagytohonya 101 34 2,95 2,5 1,4 1,78** \ 99 36 2 7 2 5 1 5 1 65** 5. Babotkút 59 71 0,83 1,48 2,9 0,51* 94 48 1,95 2,35 2 1,98** fí 67 63 61 1,1 1,7 2,5 0,70* 7. Teresztenye 67 63 60 1,05 1,6 2,5 0,65* 8. Lófej 58 61 0,8 1,45 2,5 0,6* 9. Kopolya 114 32 3,6 2,8 1,4 2,0* 10. 85 35 2,4 2,1 1,4 1,5* 10. 2. Mecsek : 35 2,4 2,1 11. 89 68 1,3 2 2 2,8 0,75*** 12. Karsztakna belső rész . 64 44 1,4 1,6 1,8 0 13. Tettyei kaverna belső rész . . . 95 47 o 2,4 1,9 1 25*** 14. Karsztakna keleti vágat 75 54 1,4 1,9 2,2 0 85*** 15. Büdöskút 65 55 1,6 2 2 0,7*** 16. Kantavár 57 53 1,1 1,4 •> •> 0,65*** 17. Mélyvölgy 94 36 2,6 2,3 1,5 j * * * 18. Melegmányi 75 43 1,75 1,9 . 1,8 1,03*** víz nincs, létrejön. Ez a hatás, az ún. másodlagos oldóhatás, amely az eredeti oldóhatásnak sokszorosát teszi ki. A másodlagos oldóhatásnak az elméleti levezetésénél abból indulhatunk ki, hogy a karsztforrások Ca—Mg aránya közel 1:1, ellentótben a mészkővel, ahol a Ca/Mg Pd 100 [1], Amint azt a fentiekben már tárgyaltuk, a víz csak a kőzet Ca—Mg tartalmának arányában végezheti oldását, vagyis az eredetileg telített karsztvízben közel 100-szor annyi Ca lesz, mint Mg. Innen a forrásig azonban a Mg viszonylag feldúsul, mint erre már Holly F. és Maucha L. is utal [5], A barlangi patakvíz egész útjában állandó az alkáliföldfém ionok mennyisége, ezért ahhoz, hogy az oldat Mg-ban feldúsulhasson, Ca-nak kell kiválnia. A feldúsulás folyamán a Mg a kőzetből kerül a patakvízbe. A kőzetből azonban megfelelő — közel 100-szoros mennyiségű Ca-nak is ki kell oldódnia. Tehát, míg az egyik helyen a körülmények folytán túltelítetté váló patákvízből CaC0 3 válik ki. a következő szakaszban az ezáltal oldóképessé váló karsztvíz mészkövet old fel. Minthogy csak a Ca válik ki, és oldásnál mindég Mg is kerül az oldatba, a Mg feldúsul, noha a Ca -f -f- Mg mennyisége állandó marad. A másodlagos oldás sematikus folyamata tehát : Mészkő + H 20 + C0 2 - Kalcit + Mg(HC0 3) s A másodlagos oldóhatás nagyságát megkapjuk, ha kiszámítjuk, hogy mennyi anyakőzet tartalmazná a vízben levő Mg-ot, az elsődleges oldóhatást pedig az adja meg, hogy mennyi kőzet tartalmazza a víz HCO : i tartalmának megfelelő alkáliföldfémet. így pl. a Komlósforrás esetében azt kapjuk, hogy egy liter víz elsődleges oldóhatása 0,3 g, másodlagos oldóhatása folytán viszont 18,6 g mészkövet oldott fel. Látható ebből, hogy a másodlagos oldóhatás ebben az esetben 62-szerese az előzőnek. Megjegyzendő, hogy itt 1% MgC0 3 tartalmxi kőzettel számoltunk, ami viszonylag nagy érték, tehát a másodlagos oldóhatás nagyságát alulbecsültük. A víz alkáliföldfém tartalmát Holly F. és Maucha L. elemzései alapján számoltam [5]. A másodlagos oldás nagysága szoros összefüggésben van a kőzet Mg tartalmával, hiszen ez minél kisebb, annál több kőzetet kell a víznek megforgatnia, hogy ugyanazt a Mg tartalmat elérje. A maximális Mg koncentráció a karszt-
