Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

3. szám - Horváth József–Horváth Lajos: A budapesti termál gyógyvizek összefüggése

28Jf Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. Horváth J.—Horváth L.: A budapesti termál gyógyvizek összefüggése telepítésének a lehetősége megvan, különös tekintettel az eliszaposodott és a felszínről szennyeződött természetes forrásokra, amelyeknek felhagyásával előbb-utóbb számolnunk kell. Ennek az összefüggési kísérletnek az eredményei, tapasztalatai, valamint az 1951-ben végzett (északi forrásokon) összefüggési vizsgálatok eredményeként került sor 1954. ápr. 25—26-án a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Vállalat támogatásával egy, az eddigieknél nagyobb méretű összefüggési vizsgálatra. Ennek a vizsgálatnak a során a budapesti északi forráscsoportból történő maximális vízkivétel hatását figyeltük a forráscsoporton belül, valamint a többi budapesti forráson és kúton. A méréssorozat folyamán a Margitsziget I., II. és IIT. sz. kutakból, valamint a Dagály utcai kútból 23 300 liter/perc termálvizet vettünk ki — ez az 1951-ben végzett összefüggési méréseknél történt vízkivitelnek közel kétszerese — és a vízkivétel f3lfokozásának, illetőleg a maximális vízkivételnek a hatását figyeltük. Az eredményeket az 5. ábrán tüntettük fel. A vizsgált és megfigyelt források a következők voltak : Margitsziget I., II.. III.. Dagály utcai kút, Elektromos S. E. kútja, Széohenyi II. sz. fúrás, ('sászár-fürdő Török-, Antal-, János-, és Mária for rasa, a Lukács-fürdő Malomtó és Lukács forrasa, a Rudas-fürdő Attila, Juventus, Árpád III., Hungária I., Gül Baba, Rákóczi és Kinizsi forrásai, Gellért-fürdő I. sz. forráscsoportja, a Tétényi úti kórház kútja, továbbá a Csillaghegyi Árpádstrand Akna-, Gazda- és József-kútja, valamint Pünkösdfürdő artézi kútja. A mérést nyugalmi állapotból kívántuk elindítani, sajnos azonban a forrásokra kapcsolt üzemek ezt részben meghiúsították. A mérés kezdetekor vízelvétel volt a Dagály utca, Széchenyi-. Lukács-, Császár-, Rudas-, és Gellért-fürdő forrásaiból. Az ezekből kivett vízmennyiség azonban csak kb. fele volt az általunk három forrásból kivett vízmennyiségnek. Április 25-én 12 órakor kezdtük meg a méréseket, amelyeket negyed óránkint, illetőleg a vízkivétel helyétől távolabbi forrásoknál félóránkint végeztünk. 14 órától a Margitszigeti III. sz. kútnál a felszín alá négy méterre leszívott szinten 11 000 liter/perc vizet vettünk ki a Fővárosi Tűzoltók hat nagy motoros szivattyújának segítségével. 16 órától a Margitsziget I. sz. kút vizét engedtük el a clunai leürítőn, átlag 7000 liter/perc hozammal. 19 órától a Margitsziget II. sz. kútból 1600 liter/perc, 23 órától a Dagály utcai fürdő kútjából 3700 liter/perc termálvizet vettünk ki. Április 25-én 23 órától tehát a felsorolt négy kútból együttesen 23 300 liter/perc 40 C°-nál melegebb termálvizet vettünk ki. Április 26-án 1 órakor zártuk le a Margitsziget II. sz. kutat, 3 órakor a Margitsziget I. sz. kutat, 4 órakor a Margitsziget III. sz. kutat és 5 órakor a Dagály utcai fürdő kútját. A méréseket április 26-án 7 órakor fejeztük be. A Margitsziget III. sz. kútból történt vízelvétel alkalmával észrevehető volt azonnal a vízszint süllyedése a Margitsziget I., II. és az Elektromos S. E. kútjánál. Az I. és II. kútnál 10 cm-es, az Elektromosok kútjánál 15 cm-es nyugalmivízszint csökkenés volt a vízkivétel után két órával. A Dagály utcai kútnál kezdetben kiértékelhető észlelések nem történtek, mert a kútból vízelvétel volt és a kútfej szerelés közben víz alá került. A Margitsziget I. sz. kút megnyitása a II. sz. kútban további 10 cm-es, a Dagály utcai kútnál szintén 10 cm-es és az Elektromos S. E. kútjánál újabb 15 cm-es vízszint csökkenést eredményezett. A Margitsziget' II. sz. kút megnyitása csak az Elektromos S. E. kútjánál mutatott 2—3 cm-es süllyedést. A Dagály utcai kút vizének elengedésének hatására az Elektromos S. E. kútjánál további 20 cm-es vízszint süllyedés volt észlelhető. A kutak fokozatos elzárása után a kutakban a vízszintek 'süllyedésnek megfelelő sorrendben emelkedtek, az eredeti szintet azonban a mérések befejezésekor — az elzárás után két órával — sehol sem érték el. A maximális vízkivétel idejében az Elektromos S. E. kútjában 56 cm maximális nyugilmi vízszint süllyedés volt észlelhető. Vízszint süllyedés volt mérhető a Lukács-fürdő Malom-tavánál és a Lukács forrásnál, továbbá a Csillaghegyi kutaknál is. Az északi forráscsoportnál történt maximális vízkivétel hatása a Császár-, Rudas-, Gellért-, Széchenyi-fürdő továbbá a Tétényi úti kórház kútjánál ilyen rövid idő alatt nem volt kimutatható. Megjegyezzük, hogy a Széchenyi-, a Császár- és Gellért-fürdőkben a források üzemeltetése miatt az észlelt adatok nem tekinthetők 100%-os értékűeknek. A méréssorozat eredményeit vizsgálva megállapítható, hogy az északi forráscsoport területén belül, illetőleg a meglévők közelében újabb termálvíz csak a meglévő gyógyforrások tönkretétele árán lenne kitermelhető. Ujabb feltárások esetleg többlet melegvizet szolgáltatnának, azonban mind a meglévő, mind a feltárt víz hőfoka és balneológiai értéke erősen csökkenne. A források nyugalmi vízszintjének csökkenése — az üzemek zavartalan menete érdekében — többlet energiát kívánna ahhoz, hogy a csökkent vízszintű kutakból a szükséges vízmennyiség kitermelhető legyen. Érdekes tényként állapítható meg, hogy az északi forrás-csoportból történt vízelvétel a Csillaghegyi langyos forrásoknál is éreztette hatását. Ennek a hatásnak az észlelése bizonyítani látszik Schmidt Eligius Róbert és Horusitzky Ferenc állításait a harántvetőkre, illetve a solymári törésvonalra vonatkozóan. Természetesen ezek a távoli következtetések egyszeri méréssorozat eredményeként csak feltételesen fogadhatók el. Az ismertetett eddigi vizsgálataink eredményei azt mutatják, hogy a budapesti termál gyógyforrások közül a budapesti északi forráscsoportnál az összefüggés kétségtelen. A Gellérthegy körül lévő, illetőleg a Rudas-fürdő forrásai szintén egy termálvíz medencéből kapják vizüket. A budapesti források általános összefüggése az eddigiek alapján lehetséges, azonban az is valószínű, hogy ezek a források és kutak nem csupán egyetlen forrásmedence felszínre kivezető nyílásai. A rész-