Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
1. szám - Öllős Géza: A kútpaláston kialakuló vízmozgásnak és a kút vízhozamának vizsgálata
28 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. öllős G.: A kútpaláston kialakuló vízmozgásnak vizsgálata Szerzők hb (cm) hk (cm) C Megjegyzés 46,2 47,4 Hansen, 31,0 38,3 0,5 H = 60,8 cm Vaughn 15,8 32,5 0,5 r 0 = 3,04 cm E. 0 31,5 106,4 110,7 91,2 104,3 76,0 94,5 60,8 90,2 0,68 H = 122,0 cm Hall P. 45,6 86,4 0,68 r 0 = 12,2 cm 30,4 84,8 r 0 = 12,2 cm 15,2 83,3 0 83,3 * A O értékek az 1. táblázat adatainak felhasználásával adódtak. dimenziónélküli értékeket, az ordinátáján pedig a külső vízszint (hk) helyzetére vonatkozó ht/H mennyiségeket tüntettük fel. A hb _ hí II ~ II 1,0 3. ábra. A kútpaláston belüli és kívüli vízszint (hb, illetve hk) egymástól való elszakadásának folyamata Puc. 3. 3AK0H0MEPH0CMB CKCHKU ypoeneü e Kojiodye u 3a eeo cmeHKüMU (hk u hb) Fig. 3. The relationship between water levels within and around the well mantle (hi and hk respectively ) mértéke (hi — hb) a leszívás nagyságától függően változó, amint azt a 3. ábra szemlélteti. Az ábra abszcisszáján a belső vízállásra jellemző hbjH 1. táblázat eset a leszívás nélküli állapotnak felel meg. Leszívás esetén, ha a hb és hk vízszintek nem szakadnának el egymástól, — vagyis az (3) egyenlet ilyen szempontból érvényes volna — akkor a két változó közti függvénykapcsolatot a 45°-os hajlásszögű egyenes adná meg. A modellkísérleti adatok azonban ettől az egyenestől eltérően parabolaszerű görbén helyezkednek el. A görbe elemzése alapján kiderül, hogy az elszakadás már kis leszívásoknál is bekövetkezik. Legnagyobb a hb\H= 0 esetben, amikor hkjH= 0,5 értéket kaptunk. A hb és hk vízszint magasságok -— mint algebrai változók — között, az elszakadás törvényszerűségére vonatkozó függvénykapcsolatot megközelítő parabola egyenlete : hk — hb = C (H — hb) 2 H (4) A C tényező állandó, vagy változó voltának eldöntése céljából áttekintve az irodalmat, hasonló témájú modellkísérleteknél a következő G értékek adódtak : Ehrenberger [1] Hansen E. [3] Hall P. [2] Tanszék 0,5 0,5+ 0,68 4 . . . .0,5 Ezeknek a modellkísérleti adatoknak az alapján azt mondhatjuk, hogy a C tényező nem tekinthető állandónak. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ennek a kérdésnek a határozott eldöntése még egynemű talaj esetén is további részletkutatásokat igényel. Behatóan foglalkozik az elszakadás jelenségének tanulmányozásával Nahrgang G. [4], A 3. ábrán a hb\H kis értékeihez tartozó görbeszakasz már vízszintes jellegű, ami azt jelenti, hogy a leszívási görbék függőleges értelmű 2. táblázat r (om) 2,8 | 9,0 | 19,8 | 31,2 42,5 | 56,0 | 72,5 | 87,2 | 107,8 | 125,5 | 147,0 h (om) s (cm) hb hk h h (om) s (cm) (cm) 5,33 44,67 44,67 45,85 46,89 47,49 47,86 44,84 48,37 48,87 49,14 48,04 49,49 49,68 49,90 15,75 34,25 35,60 39,35 41,61 43,47 47,86 44,84 46,03 47,31 49,14 48,04 48,95 49,47 49,90 24,95 25,05 30,90 34,75 31,48 38,00 40,70 42,80 44,44 46,25 47,30 48,49 49,07 49,97 31,11 18,89 26,99 34,75 31,48 36,14 39,29 41,83 43,68 45,73 46,89 48,24 49,10 49,98 35,60 14,40 25,35 30,25 34,69 38,22 41,02 43,03 45,28 46,53 48,03 48,95 49,96 45,96 4,04 25,04 29,25 33,70 37,45 40,42 42,58 44,96 46,28 47,90 48,87 •48,85 49,93 50,00 0 25,05 29,25 33,72 37,55 40,45 42,57 44,99 46,31 47,87 48,87 •48,85 49,94
