Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
3. szám - Bolberitz Károly–Hódos Györgyné: Sertésvágóhídi szennyvizek vizsgálata
252 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. Bolberitz K.—Hódos Gy.-né: Sertésvágóhídi szennyvizek vizsgálata pedig, ami minden esetben a legkívánatosabb megoldás, a maximális szennyezés alapján számított kiegyenlítő-tárolót kell üzembe helyezni. A maximális szennyezés, mely a végzett vizsgálatok alapján lökésszerűen jelen tkezhetik a ssirtésvágóhídaknál és amelyre a befogadóban a hígítást számítani kell, vizsgálataink szerint a következő: összes lebegő anyag . . szerves lebegő anyag . szervetlen lebegő anyag összes oldott anyag . . szerves oldott anyag . szervetlen oldott anyag összes szilárd alkatrész klorid oxigénfogyasztás . . 3 500 mg/liter 1 700 1 800 15 500 15 000 7 000 19 000 3 600 1 000 mg Oa/liter A feltüntetett adatok az egyes keletkezési helyeken tapasztalt nagyobb értékeket jelzik: az adatok tehát nem meghatározott legtöménvebb szennyvízre vonatkoznak, hanem azt mutatják, hogy az egyes anyagokból milyen legnagyobb értékek várhatók lökésszerű terheléseknél, amely abból ered, hogy bizonyos időszakban nem az összes üzemrész működik, hanem véletlenül csak a legerősebb szennyezést szolgáltató részleg. Ha tehát azt látjuk, hogy pl. az öszszes oldott anyag tartalom nem lehet több, mint 15 500 mg/liter, ez azt jelenti, hogy egyik csúcsterhelésnél lehet, hogy ebből 15 000 mg/liter lesz a szerves anyag, és csupán 500 mg/liter a szervetlen, más esetben lehetséges, hogy 7000 mg/liter lesz benne a szervetlen anyag és csak 8000 mg/liter a szerves. Valószínű, hogy a szélsőségeshez közel álló terheléseknél sem tudtuk kifogni a legtöményebb mintákat, de ugyanígy fennáll annak valószínütlensége is, hogy egy kivételével valamennyi üzemrész leálljon. Minthogy a két hiba a mérésekhez képest csak kisebb nagyságrendet jelenthet, feltehető, hogy ezek gyakorlatilag nagyjából kiegyenlítik egymást. A csúcsok várható tartamát csak becslésszerűen lehetett megállapítani; ezek az egy órát feltehetően nem haladhatják meg. A kisebb kilengéseknél természetesen lényegesen hosszabbak is jelentkezhetnek. Megállapítottuk vizsgálataink során az egyes üzemrészek szennyvizeinek jellegét, átlagos össztételét és baktériumos szennyezettségét (1. 3. táblázat). A vizsgálatok szerint, mint már említettük is, kémiailag legszennyezettebb a húsfeldolgozó szennyvize. A lebegő és az oldott anyagok aránya benne kb. 1:5. Főleg oldott anyaggal szenynyezett, amelynek fele szerves, fele szervetlen. Igen erősen szennyezett a vágócsarnok szennyvize is. Itt az oldott és a lebegő anyagok aránya 1:1, és a szennyezés főleg szerves anyag. A sonkaüzem vizei is erősen szennyezettek, azonban túlnyomóan oldott szervetlen anyagokkal, elsősorban konyhasóval. Közepesen szennyezettnek tékinthetők a bélüzem szennyvizei. A lebegő és oldott anyagok aránya itt 1:2, a szennyezést tehát nagyobbrészt oldott anyagok okozzák. A zsírolvasztó hűtővizeinek kémiai szennyezést nem szabadna tartalmazniok. Ennek ellenére részben lebegő szerves anyaggal (zsír), részben oldott szerves anyagokkal (bomlási termékek) szennyezettek. A vizsgált egyes alkatrészek közül a legnagyobb szórás a lebegő-anyagoknál mutatkozott. Feltehető, hogy ez összefüggésben van az egyes szennyvízféleségek különböző pH-értékével, ill. ennek változásával a kevert szennyvízben. Ennek hatására csapódnak ki ugyanis kisebb vagy nagyobb mértékben a jelenlévő fehériék és zsírok. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen jellegű szennyvizeknél ajánlatos lenne, megfelelő előkísérletek alapján pH-korrigálást végezni, amellyel az ülepítési idő és az ülepítőmedencetérfogat lényegesen csökkenthető lenne. A szennyvizek összes nitrogéntartalmának vizsgálata azt mutatta, hogy a húsfeldolgozó és a vágócsarnok elfolyó vizei tartalmazzák ebből a legtöbbet. Ezek szennyvizeiben 170—700 mg/l összes nitrogént találtunk. A többi üzemrész szennyvizeiben már csak 20—100 mg/l-t lehetett kimutatni. A kevert szennyvízben az összes nitrogéntartalom ennek megfelelően átlagértékben 176 mg/l-nek adódott. A vágócsarnokban és a húsüzemben a szennyvízben elfolyó fehérje mennyisége ezek szerint m : i-enként 2,5 kg-ra tenetö. Kérdéses, nem lehetne-e ezt az értékes anyagot koagulálással állati takarmány céljára kivonni, ami egyúttal az üzemet elhagyó szennyvíz minőségét is lényegesen javítaná. ,'!. táblázat Fíryes sertésvágőhídi üzemrészek szennyvizeinek átlagos összetétele és baktériumszáma Üzemrész Lebegő anyag Oldott anyag Oxigén fogyasztás mg/l 0 2 Baktériumszám Clostridium ezer/ml Üzemrész szerves mg/l szervetlen mg/l szerves mg/l szervetlen mg/1 Oxigén fogyasztás mg/l 0 2 zselatinán 20 C° mill/ml agaron 37 C° mill/ml Clostridium ezer/ml Vágóé,sarnok 9(54 598 1837 176 582 4,8 1,4 9,6 Húsfeldolgozó 887 907 2679 377 532 0,9 0,5 2,1 Sonkaüzem . . .' 545 395 1210 4744 196 13,0 1,7 5,0 Zsírolvasztó 151 56 286 337 85 0,4 0,3 2,6 Bélüzem 5G2 141 875 544 219 3,2 1,9 14,0
