Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

3. szám - Karkus P.: Az öntözés tározótér igényének meghatározása gazdaságossági alapon

23Jf Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. Karkus P.: Az öntözés tározótér igényének meghatározása ;>'. ábra. Az öntözőrendszerre és tározóépítésre fordított beruházás hatékonysága a vízkivétel és tározótér nagyságának függvényében Puc. 3. 3(fi(ßeKmu6Hocmb KanumaAoenoMcenuií no opocumeAbiioű cucmcMe u eoőoxpanuAuaiy e 3aeucuMocmu om eodo3aőopa u eeAimuHbi oöbeMa'eodoxpaHUJiuuja Fig. 3. Efficiency of investment for irrigation and storage plotted against discharge diverted and' storage capacity hatékonyságot. A hatékonyság azonos' agrotechnika feltételek mellett az öntözőrendszer növelésével csökkenő irányzatot mutat, mert az egyre nagyobb vízhiányok miatt viszonylag egyre nagyobb vízpótlást kell létesíteni, aminek beruházása és évi költségei szintén az öntözőrendszert terhelik. A vízigény növekedésével a tározótérszükséglet nem egyenesen arányos, hanem egyre növekvő. !• ábra. A gazdaságos tározótér nagysága és a beruházás hatékonysága az öntözött terület (öntözővízkivétel) függvényében Puc. 4. BeAüHuna 3KOHOMunécKoeo oőbeMa eodoxpauuAUfa u 3(ß(ßeKmu8Hocmb KanumaAoeAOJiceHuü e 3aeucuMocmu om eeAUHUHbt opouiaeMOü nAOUfadu (3a6opa opocumeAbHOü eodbi) Fig. 4. The economical size of storage space and efficiency of investment plotted against irrigated area (discharge diverted ) 4. Számpélda a módszer alkalmazására A példa ismertetésének elején hangsúlyozni kívánjuk, hogy a végeredménye nem használható népgazdasági tervezés céljaira. A kidolgozás közben felvett adatok — a Tisza taskonyi vízhozamait és a vízhiányokat kivéve — teljesen önkényesek. A példa kidolgozásával csupán a számítás menetét akarjuk bemutatni. Az 1. táblázat különböző nagyságú öntözővízkivételek mellett összefoglalja a Tisza taskonyi szelvényében fellépő öntözővíz hiányokat. Figyelembe vettük az öntözési idény alatt a vízigény változását, és 62 m

3/s ki nem vehető vízhozamot. Ezután feltételezzük bizonyos nagyságú t.ározótér kiépítését pl. 50 millió m

3-t és ennek figyelembevételével az előbbihez hasonló táblázatot állítunk össze. Ekkor már az 50 millió m

3-nél kisebb hiányt mutató évek —- egy-két később indokolt kivételtől eltekintve — már kiesnek a táblázatból. Tovább 100, 200. 300 stb. millió m

3 tározást feltételezve elkészítjük a vízhiányok táblázatait. A tározótér növekedésével egyre kevesebb vízhiányos év marad a táblázatban. Nem tekinthető fedezettnek minden olyan év vízhiánya, amelynél a tározótér nagyobb mint a vízhiány. Abból kell ugyanis kiindulnunk, hogy nem ismerjük előre milyen vízhozamok lesznek a folyóban a tenyészidő hátralevő részében. Ezért a tározóban mindig legalább annyi vizet kell tartalékolnunk, hogy a tenyészidő végéig az öntözővíz teljes kimaradására kényes növények (pl. rizs) legszűkebbre szabott vízadagját a legkedvezőtlenebb vízjárás kialakulása esetén is biztosíthassuk. Ezért még a vízhiányok kiszámítása előtt az agronómiai és gazdaságossági szempontok figyelembevételével meg kell állapítanunk a legkedvezőtlenebb évre a tározó lecsapolásának menetrendjét úgy, hogy a terméskiesés a lehető legkisebb legyen. Ebben előírjuk, hogy adott időpontig (pl. VI. 10-ig, VII. 10-ig, VIII. 10-ig) legfeljebb mennyi víz adható ki a tározóból. Kivételes esetben előfordulhat olyan vízjárás is, hogy pl. augusztus 10-ig kisvíz volt, a lebocsátási menetrend szerint engedélyezett összes tározott vízmennyiség felhasználása mellett is öntözővíz hiány volt. Aug. 10. után jön egy kisebb árhullám, s a tenyészidő hátralévő részében maga a folyó is fedezi a vízigényt. Ilyen vízjárásnál tehát előfordulhat, hogy a tározóban több víz volt, mint az évi hiány, de éppen mert a vízjárást előre nem ismerjük, a tartalékot biztonságból meg kellett őriznünk. Miután a vizsgálni kívánt vízkivételekre, illetve holdszámokra meghatároztuk a vízhiányokat, következik évről évre a terméskiesés számítása, figyelembe véve a kultúra megoszlást, a leesett csapadékot, továbbá azt, hogy a tenyészidő melyik szakaszában milyen növényeket érint a korlátozás stb. A számítást itt nem részletezzük. Ilyen módon a vízkivétel és a tározótér nagysága szerint csoportosítjuk a terméskieséseket és kiszámítjuk a teljes vizsgált periódusra (pl. 50 évre) vonatkoztatott átlagos terméskiesést, s grafikonban ábrázolhatjuk az átlagos terméskiesést a