Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
3. szám - Karkus P.: Az öntözés tározótér igényének meghatározása gazdaságossági alapon
231 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. VÍZÉPÍTÉS A vízgazdálkodással kapcsolatos beruházások — mint pl. az öntözés, belvízrendezés, ármentesítés, patakrendezés stb. helyes terjedelme és mélysége gazdaságossági számítással határozható meg. Ez a tanulmány bővíti és továbbfejleszti az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben elsőízben alkalmazott ilyen számítási módszert és ezzel nagy lépéssel viszi előbbre ezt a nemzetgazdasági szempontból jelentős kérdést. Az öntözés tározótér igényének meghatározása gazdaságossági alapon K A 11 K US 1> Ä L 1. Bevezetés A felszabadulás utáni években öntözéseink és ezen belül is elsősorban rizstermesztésünk nagy iramban fejlődött. Az utóbbi év folyamán a rizsterületek már alig nőttek, ellenben jelentős fejlődést mutat az öntözéses zöldségtermesztés. Az elkövetkező években elsősorban arra kell törekednün, hogy az öntözésre berendezett területeken az üzem is mindenütt meginduljon. Meglévő és jól működő szántóföldi öntözéseink eredményeinek hathatós propagandájával, szemléltető bemutatásokkal keltsék fel az öntözés iránti érdeklődést. Az öntözés iránti igényt elsősorban azon a területen kell felkelteni, ahol az előfeltételek már megvannak, vagy rövidesen meglesznek az öntözés bevezetésére. Az ország öntözésre alkalmas területeinek mintegy 70%-a a Tisza mentén terül el, s a csapadékeloszlás itt a legkedvezőtlenebb, a tenyészidő alatti napfénytartam és a hőösszeg viszont itt a legnagyobb. A nagy kiterjedésű terület öntözővíz ellátására hivatott Tisza vízhozama azonban nem mindig fedezi az igényeket. Már az 1954-es öntözővízigény mellett is az 1904., az 1946., az 1950., az 1952. évihez hasonló nyári tiszai kisvizek előfordulása esetén jelentős öntözővíz korlátozásra lenne szükség. Elérkeztünk odáig, hogy az elégtelen tiszai vízhozamok pótlására tározótereket kell építenünk. Ez a kérdés jóval kisebb méretekben egyes dunántúli kis vízfolyásoknál is felvetődik. Tanulmányunk célja az, hogy módszertani javaslatot adjon az öntözővízpótlás céljait szolgáló tározótér gazdaságos ^nagyságának meghatározására. Országunk domborzati "viszonyai nem teszi lehetővé nagy hegyvidéki tározók építését, nagyobb befogadóképességű víztározást csak síkvidéki körtöltéses tározókkal tudunk megvalósítani. A víztározás — akár síkvidéki, akár hegyvidéki — igen jelentős anyagi áldozatokkal jár. A népgazdaság fejlődésének, az általános anyagi jólét emelkedésének üteme szempontjából elsőrendű érdek, hogy a beruházások terjedelmét úgy szabjuk meg, hogy az adott körülmények között a legnagyobb hatékonyságot biztosítsák. A kérdés fontosságának ellenére az irodalomban nem találtunk módszert ennek a megoldására. A megépült víztározók nagyságát a kedvezőtlen évek vízhiányai, vagy a műszaki, illetve a pénzügyi lehetőségek korlátai szabták meg. 1953—54-ben az Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítésekor dr. Mosonyi Emil akadémikus kezdeményezésére a Vízügyi Tervező Irodában módszert dolgoztunk ki a Tiszavölgy tározótérszükségletének meghatározására gazdaságossági alapon. A munka úttörő jellegére való tekintettel ez a módszer a Magyar Tudományos Akadémia előtt bemutatásra is került, ahol a Keretterv céljaira jóváhagyták. A Keretterv elkészülte után ankéton is ismertették. 2. Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben alkalmazott módszer kritikai vizsgálata A Tisza völgyében sem a mai, sem a jövőbeni öntözővízigény fedezésére nem mindig elégséges a Tisza és a mellékfolyók vízhozama, a vízpótlásról tározással kell gondoskodni. A tenyészidő 1. táblázat Vízhiányok a Tiszti taskonyi szelvényében (1901- 50) Taöji. 1. HedocmamKU a eode na pene Tucca e cmaupe TauiKOHb (1901 —50) Table 1. Shortages of water in the gaging section Tcishomj on the Tisza Kiver (1901 — 1950) Év | 80 100 120 140 Év m : l/s a öntözővíz kivétel esetén vízhiány millió m : i 1904 191 271 374 486 1905 35 74 119 175 1907 — — 10 1908 — 11 1909 3 18 ,50 1911 7 21 39 1917 8 94 186 309 1918 9 70 126 204 1921 101 168 235 306 1922 9 39 79 131 1923 46 94 153 218 1924 — — 15 49 1925 — 15 41 72 1927 — •> 13 26 1928 28 85 153 231 1929 — — — 4 1 930 70 132 204 287 1931 23 68 136 205 1934 — — 15 62 1935 14 59 127 211 1936 — — 9 30 1937 — — 6 44 1939 8 31 66 123 1943 13 32 54 81 1946 .150 235 329 436 1947 52 135 237 354 1950 228 348 486 630
