Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

3. szám - Zimmer Péter: Nagy-Budapest vízellátásának helyzete és feladatai

Zimmer P.: Na

gy-Budapest vízellátásának helyzete és feladatai Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. 20 "> 11. ábra. A kőbányai, Gellért-hegyi és a Gloriette medencék napi maximális és minimális vízállásai nyári kedvező időszakban 6500 m

3-rel, télen 3500 m

3-rel számolhatunk kutanként. A megállapítások kétségtelenül igazolják, hogy a medertéri és parti szennyezés megszüntetése, továbbá a medertérí és parti szűrőkavics rétegek eltávolítása és azok felújítása (regenerálása) után várható a tervezett vízhozam. A második ötéves terv időszakában a vízhozam kiesés 65 000 és 100 000 m

3 közötti értéket ért el. A szükség víztermelő berendezések közel 26 000 m

3 vizet adnak, de még így is mintegy 50—60 000 m

3 volt a vízhiány kora tavasszal. A provizóriumok vize minőségileg többé-kevésbé kifogásolható és nyáron, a fürdőszezon kezdetétől csak részben vehető igénybe. Ha figyelembe vesszük, hogy száraz, meleg rjyáron öntözésre, az utak portalanítására is több víz szükséges, a háztartások fogyasztása is lényegesen emelkedik. Alacsony dunai vízállásnál, száraz, meleg nyáron még így is 100 000 m

3-re tehető a hiányzó vízmennyiség. A vízhiányok egyenlőre inkább a pesti sík övezetre és a kőbányai övezetre terjednek ki. Elegendő vízmennyiség esetén 65 m vízoszlop nyomással lehet a vizet a városba szállítani. Vízhiány esetén ez a nyomás állandóan csökken és a legkritikusabb napokon a 26—28 m vízoszlop nyomást sem tudták túlszárnyalni. Ezt világosan szemlélteti a 10. ábra, amelyen az 1956. évi nagyfogyasztású nyári és a koratavaszi vízhiányos napokon a káposztásmegyeri főtelep gépházában a nyomásokat óránként rögzítettük. Az évi vízszállítások, ill. a fogyasztások alakulása a 6. ábrán jól látható. Kitűnik, hogy 1949-ig megfelelő tartalék vízmennyiségekkel rendelkeztünk és csak 1950-től állt elő az a helyzet, hogy a termelt vízmennyiségek fokozatosan lemaradtak a fogyasztás mögött. Addig, amíg ez a lemaradás a Duna megfelelő magas vízállása mellett nem mutatkozlm meg teljes nagyságában, a tárolóberendezések segítségével sikerült a nehézségeket áthidalni. A maximális fogyasztásokat a megelőző napokon termelt és tárolt vízmennyiségeknek a hálózatba vaió bocsátásával igyekeznek fedezni. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a csúcsfogyasztásokat esős napok vagy vasár- és ünnepnapok előzik meg, amikor a medencéket és víztornyokat fel tudják tölteni (11. ábra). Ha a csúcsfogyasztások hosszabb időn át tartanak, akkor ezzel sem lehet segíteni, mert a 136 000 m

3 medencetérfogat nem elegendő. A tárolóberendezések kis térfogata abban az esetben okozna komoly vízhiányt, ha a káposztásmegyeri 1200 mm átmérőjű főnyomócsövek egyike valamilyen oknál fogva kiesne a szállításból. 5. A fejlesztési terv legsürgősebb teendői A fentiekben vázolt körülmények sürgős intézkedéseket tesznek szükségessé, hogy a vízszolgáltatás folyamatossága a legszükségesebb mértékben biztosítható legyen. a) A Délpesti Ipari Vízmű ún. II. számú telepét még ez év végére, ha kell, legalább ideiglenesen üzembe kell helyezni. b) A káposztásmegyeri főtelep Palotai-szigeten tervezett felszíni kivételi vízművének