Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

3. szám - Zimmer Péter: Nagy-Budapest vízellátásának helyzete és feladatai

Zimmer P.: Na gy-Budapest vízellátásának helyzete és feladatai Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. 20 "> 11. ábra. A kőbányai, Gellért-hegyi és a Gloriette medencék napi maximális és minimális vízállásai nyári kedvező időszakban 6500 m 3-rel, télen 3500 m 3-rel számolhatunk kutanként. A meg­állapítások kétségtelenül igazolják, hogy a me­dertéri és parti szennyezés megszüntetése, to­vábbá a medertérí és parti szűrőkavics rétegek eltávolítása és azok felújítása (regenerálása) után várható a tervezett vízhozam. A második ötéves terv időszakában a víz­hozam kiesés 65 000 és 100 000 m 3 közötti ér­téket ért el. A szükség víztermelő berendezé­sek közel 26 000 m 3 vizet adnak, de még így is mintegy 50—60 000 m 3 volt a vízhiány kora tavasszal. A provizóriumok vize minőségileg többé-kevésbé kifogásolható és nyáron, a für­dőszezon kezdetétől csak részben vehető igény­be. Ha figyelembe vesszük, hogy száraz, meleg rjyáron öntözésre, az utak portalanítására is több víz szükséges, a háztartások fogyasztása is lényegesen emelkedik. Alacsony dunai víz­állásnál, száraz, meleg nyáron még így is 100 000 m 3-re tehető a hiányzó vízmennyiség. A vízhiányok egyenlőre inkább a pesti sík övezetre és a kőbányai övezetre terjednek ki. Elegendő vízmennyiség esetén 65 m vízoszlop nyomással lehet a vizet a városba szállítani. Vízhiány esetén ez a nyomás állandóan csök­ken és a legkritikusabb napokon a 26—28 m vízoszlop nyomást sem tudták túlszárnyalni. Ezt világosan szemlélteti a 10. ábra, amelyen az 1956. évi nagyfogyasztású nyári és a kora­tavaszi vízhiányos napokon a káposztásme­gyeri főtelep gépházában a nyomásokat órán­ként rögzítettük. Az évi vízszállítások, ill. a fogyasztások alakulása a 6. ábrán jól látható. Kitűnik, hogy 1949-ig megfelelő tartalék vízmennyiségekkel rendelkeztünk és csak 1950-től állt elő az a helyzet, hogy a termelt vízmennyiségek foko­zatosan lemaradtak a fogyasztás mögött. Addig, amíg ez a lemaradás a Duna megfelelő magas vízállása mellett nem mutatkozlm meg teljes nagyságában, a tárolóberendezések segítségével sikerült a nehézségeket áthidalni. A maximá­lis fogyasztásokat a megelőző napokon termelt és tárolt vízmennyiségeknek a hálózatba vaió bocsátásával igyekeznek fedezni. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a csúcsfogyasztáso­kat esős napok vagy vasár- és ünnepnapok elő­zik meg, amikor a medencéket és víztornyo­kat fel tudják tölteni (11. ábra). Ha a csúcsfogyasztások hosszabb időn át tartanak, akkor ezzel sem lehet segíteni, mert a 136 000 m 3 medencetérfogat nem elegendő. A tárolóberendezések kis térfogata abban az esetben okozna komoly vízhiányt, ha a káposz­tásmegyeri 1200 mm átmérőjű főnyomócsövek egyike valamilyen oknál fogva kiesne a szállí­tásból. 5. A fejlesztési terv legsürgősebb teendői A fentiekben vázolt körülmények sürgős intézkedéseket tesznek szükségessé, hogy a vízszolgáltatás folyamatossága a legszüksége­sebb mértékben biztosítható legyen. a) A Délpesti Ipari Vízmű ún. II. számú telepét még ez év végére, ha kell, legalább ideiglenesen üzembe kell helyezni. b) A káposztásmegyeri főtelep Palotai-szi­geten tervezett felszíni kivételi vízművének

Next

/
Oldalképek
Tartalom