Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

1. szám - Budavári Kurt–Kovács György: A tűrési idő figyelembevétele a belvízcsatornák mértékadó vízhozamának meghatározásánál

3JfIf Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. vízépítés A belvízrendezés tervezésének irányelveire vonatkozóan az utóbbi években értékes tanulmányok készültek, amelyeknek segítségével közelebb jutottunk a levezetendő vízmennyiségek elméleti úton történő megállapításához. Ez a tanulmány a tervezési irányelveket fejleszti tovább és a tervező mérnök részére újabb gondolatot ad arra, hogy a belvízrendezés szükséges, egyben elegendő mértékét megállapíthassa. A törési idő figyelembevétele a belvízcsatornák mértékadó vízhozamának meghatározásánál BUDAVÁRI KURT és KOVÁCS GYÖRGY 1. Bevezetés A mezőgazdasági vízügyi munkálatokkal kapcsolatos gazdasági vizsgálatok során nyilvánvalóvá vált, hogy a vízkárok, illetőleg a vízhiány leküzdésére szolgáló beruházások összegét bizonyos mértéken túl növelni már nem gazdaságos. A talajadottságoktól, a termelt növényfajtáktól, a mezőgazdásági termelés intenzitásától függően megállapítható, hogy a beruházásnak milyen fokán válik költségesebbé a többlet-beruházás, mint a vele elérhető mezőgazdasági terméstöbblet. így tisztán gazdaságossági vizsgálatok alapján megállapítható, hogy hány éves valószínűségű csapadékadatokat kell figyelembe vennünk az öntözések, a lecsapolások és a belvízrendezések tervezése során, továbbá, hogy az így meghatározott mértékadó csapadék figyelembevételével a tenyészidő egyes hónapjaiban a növényfajtáktól függően milyen hosszú ideig engedhetünk meg a mezőgazdaságilag művelt területen vízborítást, illetőleg milyen mértékű vízhiány tűrhető el. A mezőgazdasági vízügyi feladatok tervezése során a tűrés fogalmának ilyen értelmű megfogalmazása Mosonyi Emil akadémikus nevéhez fűződik. Az ő irányításával készült Országos Vízgazdálkodási Keretterv tartalmaz először ilyen jellegű gazdaságossági számításokat. Részben a Keretterv, részben az azóta készült tanulmányok tájékoztató számadatokat nyújtanak már a tűrés számszerű értékeire is. A belvízrendezés tervezésével kapcsolatosan hiányoznak azonban mindeddig azok a számítási irányelvek, amelyek a részletes tervezés folyamán — pl. a belvízcsatornák mértékadó vízhozamának meghatározása terén — lehetővé tennék a tűrési idő figyelembevételét. Tanulmányunk célja olyan számítási eljárás kidolgozása, amely lehetővé teszi a tűrési idő figyelembevételével számítható mértékadó vízhozam meghatározását. 2. A számításhoz szükséges alapadatok A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet a magyarországi belvízi öblözetekre vonatkozóan kidolgozta a ténylegesen észlelt csapadékadatok, a talajtani adottságok, a lejtésviszonyok és a növényzet figyelembevételével a lefolyásra kerülő fajlagos vízhozam és az eső időtartama, illetőleg az ezzel egyenlőnek feltételezett összegyülekezési idő közötti függvénykapcsolatot szemléltető görbeseregeket. A görbék az 5, 10, 25 és 50 éves valószínűségű (50 évben 10-szer, 5-ször, 2-szer, illetőleg 1-szer előfordult) csapadék figyelembevételével adják meg az említett gyakorisággal lefolyásra kerülő fajlagos vízhozamot, illetőleg a mértékadó csapadéknak a terület átlagos lefolyási tényezőjével való szorzatát. Az eső időtartama (r) és az och érték közötti kapcsolatot az 1. ábra, míg az eső ideje és a fajlagos vízhozam közötti függvényt a 2. ábra szemlélteti. Az előző bekezdésben elmondottak szerint szerkesztett görbék csupán első közelítésként adhatnak jó tájékoztatást. A részletes tervezés számára ezek további finomítása szükséges. Részvízgyűjtő területek csapadékát levezető csatornaszelvényekre vonatkozóan ugyanis a lefolyási tényező értéke nem vehető fel a teljes belvízi öblözet lefolyási tényezőjével azonosan. Síkvidéki területről lévén szó a lejtési viszonyok nem változnak ugyan lényegesen. A művelési ág változása és a talajtani adottságok azonban szükségessé teszik a lefolyási tényezőnek a részvízgyüjtő terület adottságaihoz igazodó változtatását. t 7 3 4 5 6 7 H 1. ábra. A lefolyó vízmennyiség a csapadék időtartamának a függvényében Puc. 7. KoAunecmeo cmom e 3aeucuMocmu om npodoADicumeAbHocmu ocadna Fig. 1. The run-off volume plotted against rainfall duration