Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

2. szám - Bözsöny Dénes: Kísérletek a Venturi-csatornával

Bozsöny D.: Kísérletek a Venturi-csatornával Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. 155 áll a fenék. Ilyen fenék kialakítás esetén a visszahatás határértéke ugyanaz marad, mint a sima fenék esetén. A vízhozam átbocsátásához szükséges felvíz mélység csökken és ezáltal a veszteség is csökken. A Parshall-csatorna egyik szűkítési esetére megszerkesztett Lamoen-féle görbét mutat a 19. ábra. Összehasonlítás céljából a 20. ábrán egymás mellé rajzoltuk a különböző fenék kialakítású Venturi-csatornák h

1 = f [m (Q)] függvénykapcsolatát. A grafikonok alatt egy példán mutatjuk be a veszteségek alakulását. A példában b

1 = 20 cm. TO = 62/^1 = 0,5 az 1. ábra alapján, ehhez tartozó ámax = Äiihat/A, — 0,76, a vízhozam pedig 10 lit/s. A grafikonok leolvasása azt mutatja, hogy a fenékküszöbös Venturi-csatornához tartozik a legkisebb felvízmélység, számszerűit 12,5 cm, ezután következik a Parshall-csatorna 13,0 cm-rel, míg a legnagyobb h

L a sík fenék esetében adódik, 14,5 cm. Tehát legkisebb a felvízmélység a fenékküszöbös megoldásnál. A legkisebb veszteséggel pedig a Parshall-csatorna működik. A veszteségértékek szám szerint a következők : h^ hat hi h'j min Fenékküszöb 3,6 cm 6,6 cm Parshall 3,1 cm 4,6 cm Sík fenék 3,7 cm 7,0 cm Összefoglalva az eddigieket, megállapíthatjuk, hogy a visszahatás határa, vagyis az az alvíz mélység, amely mellett a felvíz még nem emelkedik meg és így a mérőberendezésen átfolyó vízhozam egy mérce (A

x) leolvasásával megállapítható, függ a szűkítés mértékétől (to), a torok hosszától (l) és a fenék kialakításától. A szűkítés mértékétől függ a veszteség nagysága is. A fenékkialakítások közül pedig a Parshall-rendszerű Venturi-csatornáfc célszerű, mint legalkalmasabbat választani. 2. A torokszűkítés hatása hengerek kialakulására Megvizsgáltuk, hogy különböző torokszűkítések esetén mikor alakul ki a torok után fedőhengeres, ill. hullámsoros vízugrás. Az összehasonlításra a Boussinesque-féle számot (Bou = VKJ]FC

/-R, ahol R a hidraulikus sugár) használtuk fel [7], A 21. ábrán felrajzolt görbesereg azt mutatja, hogy a szűkítés mértékének növekedésével a fedőhengeres vízugrás tart a hullámsoros vízugrás felé. Ez a változás függ a vízhozamtól is. Nagyobb vízhozamnál később következik be a hullámsoros vízugrás, mint kisebb vízhozamnál. A Boussinesque szám csökkenésével a veszteségek is csökkennek. 3. A Venturi-csatorna mikromodellje 1952. november 26—29-én tartotta meg a Magyar Tudományos Akadémia műszaki Tudományok Osztálya a Hidrológiai és Meteorológiai Kongresszust Budapesten. Itt dr. Mosonyi Emil Kossuth-díjas akadémikus előadást tartott „A méretarány szerepe a kisminta-kísérletezésben" címmel [8]. Ez az előadás vetette meg alapjait egy hosszú kísérlet sorozatnak. Kutatásaink során gazdaságossági okokból vizsgálni kívánjuk, hogy kísérlet fajtánként milyen határig növelhetjük a méretarányokat. A méretarányok növekedése magával vonja a modell méreteinek csökkenését, a méretek csökkenése pedig szükségessé teszi a méretarány hatásának a vizsgálatát. Általánosságban megállapítható, hogy a méretarány növelésével rohamosan csökken a kísérlet költsége, mivel 1. kisebbednek a kisminta méretei (csökken az anyag felhasználás, megrövidül a beépítési idő, hely szabadul fel más kísérletek számára), 2. csökken a kisminta vízhozam szükséglete, s ezzel az üzemi teljesítmény, 3. s többnyire rövidül a kísérletezési idő is. Természetesen a kisminta-méret csökkentésének határt szabhat egyfelől a) a,z átszámítás lehetősége, ill. az átszámítás pontossága, másfelől b) az észlelések és mérések pontossága. 21. ábra. Torok-szűkítés hatása a hengerek kialakulására, a visszahatás határának és a Boussinesque számnak a függvényében különböző szűkítési viszonyok és különböző vízhozamok esetén Abb? 21. Einfluss der Verengung der Einkröpfung auf die Walzenbildung, in Abhängigkeit von der Rückwirkungsgrenze und der Boussinesque-Zahl bei verschiedenen Einengungsverhältnissen und Durchflusswerten Fig. 21. Effect of contraction on rollers in the function of backwater effect and Boussinesque number, with varying contraction and discharge conditions