Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
2. szám - Károlyi Zoltán: A teljes és részleges hordalékmozgás vizsgálata a Dunán
136 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. Károlyi Z.: A iteljes és részleges hordalékimozgás a Dunán fedezhető fel. Mint ismeretes, a folyó akkor meanderez, ha az eséshez viszonyítva kevés hordalékot szállít és ezért partjainak megbontása útján igyekszik magának hordalékot szerezni. Vizsgálataink alapján úgy látszik, hogy a meanderezésnek az is szükséges előfeltétele, hogy a szállított hordalék szemösszetétele azonos legyen a mederanyagéval. A fedőréteggel borított szakaszon a folyó nem meanderez, mert fenékanyaga durvább, mint a görgetett hordaléka. Ezzel szemben pl. a Rába, amelynek medre ugyancsak durva kavicsból van, erősen meanderez, mert görgetett hordaléka is ugyanolyan durva kavics. A Duna stabil medrű szakaszán aránylag kevés hordalékot szállít, hordalékszegény, de medrét mégsem tudja megbontani. A finom mederanyagú részben ellenben eséséhez és mederanyagához viszonyítva nagy az elragadó ereje. Ősállapotában a folyó a meanderezéssel együtt esését is csökkentette és ezáltal helyreállította az egyensúlyt. A szabályozás során készült átmetszések azonban megnövelték az esést, természetes, hogy ez szükségképpen a meder mélyülését, beágyazódását eredményezi. Itt tehát a meder nemcsak vízszintes, hanem függőleges értelemben is mozog. A vízmércék közepes vízállásainak 80 év alatt észlelhető süllyedését a 2. táblázat alján találjuk. Ez megindokolja a Duna hordalékhozamának üunapentelétől lefelé tapasztalt lényeges növekedését, ami a mérési eredményeknek is megfelel (4. ábra). A fajszi és bajai hordalékmérő állomások szelvényében nemcsak az évi görgetett hordalékhozam növekszik meg a felette levő állomásokhoz képest, hanem a lebegtetett hordalékmennyiség is. Az előadottakból azt a fontos következtetést kell levonnunk, hogy a Komárom—Fájsz közötti Dunaszakasz folyószabályozási szempontból egységes és nagymértékben különbözik mind a fölötte, mind pedig az alatta levő szakasz jellegétől. Éppen ezért a más szakaszon bevált szabályozási módszereknek ezen a szakaszon való alkalmazása felülvizsgálatra szorul. Két körülmény van, amiben ez a szakasz lényegesen eltér a többitől, az egyik, hogy hosszú egyenes szakaszokban folyik és kanyargásra nem hajlamos, a másik, hogy medre rendkívül ellenálló. Ezért a folyó kanyargásra kényszerítése nem felelne meg a szakasz természetének. A meder szűkítése kotrás nélkül pedig nem hatásos. Nem lehetnek közömbösek ezek a morfológiai megállapítások a nagymarosi erőmű tervezése szempontjából sem. Azok a morfológiai következtetések, amiket csupán a hordalék-szemnagyság vizsgálata alapján sikerült levonni, igazolják, hogy a hordalék vizsgálat ilyen irányban való fejlesztése és kiterjesztése új eredményeket ígér. Bizonyos, hogy sok más folyón is hasonlóképpen meglepő megállapításokra vezetne az ilyenféle hordalékelemzés. IRODALOM [1] Dr. J. Bogárdi : Mésure du débit solide des rivieres en Hongrie. La Houüle Blanche 1951/2. [2] Dr. Bogárdi János: Hordalékméréseink eddigi eredményei. Vízügyi Közlemények 1954/2. [3] Dr. Bogárdi János : A görgetett hordalék jellemzőinek folyóhossz szerinti változása. VTTUKI 1954. évi Beszámoló. Budapest, 1955. [4] Dr. Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete. Budapest, 1955. [5] Dr. Bogárdi János : Néhány jellegzetes összefüggés a lebegtetett hordalék szállításánál. Hidrológiai Közlöny 1956/1. [6] Dr. Bogárdi János : Jellegzetes összefüggések a görgetett hordalék szállítása és a vízfolyások hidraulikai jellemzői között. Hidrológiai Közlöny 1956/2. [7] A. H. Einstein : Der Geschiebetrieb als Wahrscheinlichkeitsproblcm. G. Pólya: Zur Kinematik der Geschiebebcwegung. Mitteilung der Versuchsanstalt für Wasserbau an der Eidg. Techn. Hochschule in Zürich. — Rascher u. Co. Zürich. [8] Károlyi Zoltán : Kísérletek a hordalékfogóval. Vízügyi Közlemények 1947/1—4. [9] Z. Károlyi : Mésures se rapportant au débit solide du Haut-Danubo Hongrois IAHSR-AIRTH 1949. II. 12. [10] E. Meyer-Peter and R. Müller : Formulas for Bed-loád transport. (A. I. It. H.) JAHR II. ülésszak Stockholm, 1948. 1 11] Meyer-Peter : Transport des Matiéres solides par les cours d'eau. Bulletin C. E. R. E. S. 1951. Louvin (Liége). [12] A. Nizery et G. Braudeau : Variation do la granulometrie de cliarriage dans une section de riviere. Proceedings JAHR. Minnesota 1953. [13] Dr. H. Wittmann : Geschiebetrieb und Flussrogclung. Deutsche Wasserwirtschaft 1942/6—7. Untersuchung der totalen und der partiellen Gcschiebebewegung an der Donau Ing. Z. Károlyi Die ungarischen Geschiebemessungen an der Donau wurden mit voll wandigem Geschiobcfänger durchgeführt, wodurch ein Vergleich der Kornzusammensetzung des Geschiebes und des Bettmaterials möglieh war. Auf dieser Grundlage kann man unterscheiden : 1. Hinsichtlich der Streifenbreite a ) streifenweise Geschiebebewegung, b) Gcsehiebebewcgung in der ganzen Sohlenbreite. 2. Hinsichtlich der Korngrösse a ) feinerkörnige oder partielle Geschiebebcwegung, bei welcher das mitgeschleppte Geschiebe eine feinere Körnung hat, als das Sohlenmaterial, b) ganzkörnige oder totale Bewegung bei der Sohlenmaterial und Geschiebe die gleiche Kornzusammensetzung haben. Nyzery und Braudeau haben festgestellt, dass die Formel von Meyer-Peter für die partielle, feinkörnige Geschiebebewegung nicht gültig ist. Tabelle I. fasst die hauptsächlichen Kennwerte der Messstationen an der Donau zusammen. Ort der Stationen ist an Abb. 1. durch Unterstreichen der Namen gekennzeichnet. Auf Abb. 2. ist eine sogenannte Niedrigwasserabflussgrenze erkenntlich, unter der sowohl der Geschiebetrieb, als auch der Schwebstofftransport auf einen beinahe konstanten Kleinstwert sinkt und über welcher diese Werte plötzlich ansteigen. Abb. 3. zeigt dio Veränderlichkeit des durchschnittlichen Korndurchmessers des an den Messstationen beobachteten Geschiebes in Abhängigkeit vom Abfluss, Abb. 4. hingegen die Veränderlichkeit der durchschnittlichen Geschiebefracht mit dem Abfluss und der Flusslänge. Auf Grund einer Geschiebeanalyse kann die ungarische Donau in 4 unterschiedliche Abschnitte geteilt werden : 1. Auflandungsstrecke zwischen Stromkilometer 1850—1810, in welcher der Geschiebetrieb fast immer ein totaler ist. 2. Übergangsstrecke zwischen Stromkilometer 1810 : — 1766 mit kleinerem Gefälle, in welcher die
