Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

2. szám - Dzubay Miklós: Vizsgálatok a tiszántúli talajok másodlagos elszikesedésével kapcsolatban

Dzubay M.: Vizsgálatok a tiszántúli talajok elszikesedésével Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. 111 H - Hortobágy HB » Hortobogy-BereHyo Cs=csurgó/ékvíz NgF=NyugaH Főcsatorna 3. ábra. A Kunmadarasi A. G. öntöző- és csurgalékvizei 1955-ben Abb. 3. Zu- und abgeleitete Wässer im Staatsgut zu Kunmadaras Fig. 3. Irrigation and excess waters oj State Farm Kunmadaras in 1955 csurgaléka; 2. ábrát: NyF = Nyugati Főcsatorna és CsL, CsII. csurgaléka; 3. ábrát: ÖL, Öli., ÖVII. öntözővizek Cs, CsII., CsIII. és" más időpontban vett CsI., CsIII., CsIV., CsV. csurgalékai). Ugyanezzel a megállapítással találkozunk Arany /S.-nél (2) is, amikor így ír: ,,A talaj és az öntözővíz kölcsönösen befolyásolják egymást. A szikes víz a jó talajt, a szikes talaj pedig a jó vizet szikesíti el." Ez a változás olyan nagymértékű lehet, hogy a Na- és HC0

3' tartalom és ezzel kapcsolatban a szárazmaradék is az eredeti öntöző vízértékének három-négyszeresére emelkedhet. Kivételes esetekben a változás még nagyobbfokú. A szikes csurgalékvizek szárazmaradéka legtöbb esetben az 500 mg/l-t meghaladja, a Na - és a HC0

3' tartalmuk pedig a 3, ill. 4 ing. e. é./l-t, is túllépi. Ennek megfelelően a Cl' és SO

t" tartalmuk is növekszik. A vizsgált öntöző- és csurgalékvizek kémiai összetételében a legnagyobb ingadozást a Na - és HX'O;,' mutatja. A változások kisebb mérvűek a Cl' és SO," esetében, míg a Ca" ingadozása az 1 mg/l-t ritkán haladja meg. A vizsgálatok egyben azt is mutatják, hogy az öntöző- és csurgalékvizekben a C0

3" ritkán fordul elő. A Ca : Mg : Na arány az egyes öntözőrendszerek vizében eltérő. Míg Besenyszög, Tiszasüly, Kopáncs, Kunmadaras, Békés és Gencshát öntözővizében ez az arány 3 : 1 körül van, addig az ecsegfalvi öntözőrendszerek vize, a Berettyó—Hortobágy csatorna, valamint a Hortobágy öntözőrendszer vize 1 : l-es, vagy még ennél rosszabb arányt mutat. Az utóbbi vizek szárazmaradéka 200—300 mg/l között van, emiatt a vizek gipszezése valószínűleg eredményes lenne. A Berettyó—Hortobágy és a Hortobágy vizében nemcsak a Na-, hanem a Mg" is túlsúlyban van a Ca-'-mai szemben. A munkámhoz nyújtott értékes segítségért Prettenhoffer Imre osztályvezetőnek, valamint a vizsgálatokban történő közreműködésért Kiss Ida kartársnőnek tartozom köszönettel. összefoglalás 1. Öntözőrendszereink öntöző- és csurgalékvizeit, továbbá talajait folyamatosan, évente 2—3-szor vizsgálnunk kell. Amennyiben a vizsgálatok kedvező eredménnyel jártak, az ellenőrzést csak az újabban bekapcsolt területekre kell kiterjeszteni. Természetesen rendszeresen kell ellenőrizni a kifogásolt területrészeket. 2. A tervezés alatt álló öntözőrendszereknél az ellenőrzés — amennyiben az új rendszer nem élővízre támaszkodik — csak a közvetlen vízforrásra szorítkozzék. A megépítés után ezekre is érvényes az 1. pont alatt említett csurgalékvíz vizsgálat szükségessége. Ez azért szükséges, hogy megállapítható legyen, milyen mértékben használható fel a csurgalékvíz újból öntözésre. 3. A kedvező öntözővíz szikes talajon végzett rizsöntözéssel leromlik. A romlás olyan mértékű is lehet, hogy a csurgalékvíznek újból árasztásra történő felhasználása a talaj szikesedését idézi elő. Ezért a csurgalékvizeket felhasználásuk előtt vizsgálnunk kell. IRODALOM (1) Arany S. : A szikes talaj és a viz, mint a rizstermesztés tényezői. MTA IV. oszt. Közleményei. VIII. kötet 3—4. sz. Budapest 1956. 387—424 p. (2) Arany S. : Öntözővizek a tiszalöki öntözőrendszerben. Agrokémia és Talajtan Tom. 4. No. 2. Budapest 1955. 97—118 p. (3) Kovda V. A. : A szikes talajok I—II. a SzU. Tud. Akad. Moszkva 1946—47. Idézve Szabolcs I. Öntözött talajok degradációja c. cikkéből MTA IV. oszt. közleményei VIII. kötet 3—4. sz. 425 p. (4) Kreybig L. : Közlm. Pfcldt. Int. Talajkéni. Lab. 289/1932., 264/1933. jelentés. Idézve Arany S. Öntözővizek a tiszalöki öntözőrendszerben, c. cikkéből. Agrokémia és Talajtan Budapest 1955. Tom. 4. No. 2. 102 p. (5) Prettenhojfer 1. : Javaslata a Magyar Hidrológiai Társaság 1955. évi öntözési tanulmányútja határozataiban. (6) Prettenhoffer I.—Dzubay M. : A tiszántúli öntözőrendszerek másodlagos elszikesedésének tanulmányozása annak elhárítása érdekében —• ÖTKI Talajjavítási Osztály kutatómunkájának beszámolója 1955 (Kézirat). (7) Szabolcs I.—Darab K. : Öntözött talajaink szikesedőse. Agrártudomány Budapest 1955. 11. 504 p. (8) Thome

—Peterson: Irrigated Soils. New-York 1951. Untersuchungen über sekundäre Sodabodenbildung lm Tiszántúl (östlich der Tisza) M. Dzubay 1. Die den Bewässerungssystemen in Ungarn zugeleiteten bzw. die von diesen abgeleiteten Wässer sowie die Beschaffung der Böden müssen von Jahr zu