Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
2. szám - Kollár Ferenc: Nyári gátak tervezése gazdaságossági alapon
lOlf Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. Kollár F.: Nyári gátak tervezése gazdaságossági alapon Évi jövedelmezőség számítása Balatouhídvég—Kustány (I) szakaszon ,3. táblázat Megnevezés Egység 34,9 44,5 69.2 87,7 Évi teljes jöve<lelem .... Ft/év 8 240 000 Évi kiadás Ft /év 6 250 000 4 675 000 4 575 000 4 800 000 Évi tiszta jövedelem .... Ft/év Ft/óv 1 990 000 3 565 000 3 765 000 3 440 000 Évi beruházás Ft/év Ft/óv 2 575 000 3 150 000 3 750 000 4 500 000 Jövedelmezőség Ft/év 0,775 1,160 1,001 0,765 A jövedelmezőségi görbe azt mutatja, hogy az első szakasz betöltésezése es3tén van nyereség, mert a görbe egy pontban a J = 1,16 értéket is eléri. Az első két szakasznál egy vízhozam van csak (Q = 44,5 m 3/sec), amelyiknél nincsen ráfizetés (./ =1,0). A három szakaszt együtt vizsgálva mindig ráfizetés adódik. Ezekből következik, hogy csak az első szakaszt jövedelmező töltésezni, mégpedig Q = 44,5 m 3/sec vízhozamra kiépítve l — 16,9 km hosszon. Vizsgáljuk a középső görbecsoportot, a fajlagos beruházási görbéket. Az első szakaszon a minimális fajlagos beruházás 9100 Ft/hektár (iQ = 47,5 m 3/sec-nál), tehát elég közel ahhoz a ponthoz, ahol a legjövedelmezőbb a beruházás. Az alsó ábracsoport — a gazdaságossági görbék — szerint a leggazdaságosabb beruházás Q — 50,0 m 3/sec körül jelentkezik. A görbe lapos, ezért elég nagy környezetben nem változik lényegesen az évi kiadás. A három meghatározott vízhozam egymástól nem tér el lényegesen (különösen az első kettő), célszerű tehát mértékadó vízhozamként, a jövedelmezőségi görbe maximumát választani. így tehát az árvédelmi művek méretezésénél a mértékadó vízhozam Q = 44,50 m 3/sec. A hozzá tartozó fajlagos beruházás 9450 Ft/ha és az évi kiadás 4 800 000 Ft, ami 45 000 000 Ft teljes beruházásnak felel meg. Ez az a befektetés, ami a legjövedelmezőbb, fajlagos beruházása közel minimum és egyben közel a leggazdaságosabb is. Ilyen módon választ adtunk arra a kérdésre, hogy milyen hosszú szakaszon és milyen mértékben gazdaságos kiépíteni a nyárigát rendszert. Az eljárás kritikájaként megemlítjük, hogy árvédelmi művek előzetes megtervezésére kisebb vízfolyásainkon a módszer feltétlenül előnyös eredményeket és áttekintést ad. A számított értékek természetesen csak előtervnek megfelelő pontosságúak, de gondos számítás esetén nem lesz nagy eltérés az előre számított és utólag kalkulált értékek között. Végezetül köszönetet szeretnék mondani Cziráky József főagronómus kartársamnak, akinek tapasztalatai alapján az agronómiai rész készült, valamint Trümmer Árpád, Bogyó Kálmán és Goda László kartársaimnak, akik értékes tanácsukkal segítséget nyújtottak a feladat megoldásában. FELHASZNÁLT IRODALOM Tavy Lajos : Néhány kisebb folyó árvize. Vízügyi Közlemények 1941/1—II. Tavi/ Lajos : A kisebb folyók 1940. évi tavaszi árvizének tanulságai. Vízügyi Közlemények I 941/1—II. Dr. Lászlójjy Woldemár : A fajlagos lefolyás sokévi átlaga Magyarországon és a hidrológiai hossz-szelvény. Vízügyi Közlemények 1954/11. Országos Vízgazdálkodási Keretterv: Öntözések gazdaságossági számításai (Vízerőmű Tervező Iroda). Peresi holt Köröság belvízrendezési terve: Gazdaságossági számítások (Vízügyi Tervező Iroda). IIPOEKTMPOBAHME rjlVXMX /1AMB HA OCHOBAHMM 3KOHOMMMHOCTM 0. KoAAap BeccHHHe naBOAKH B BeHipHH HaMnoro ripeBOCXOAHT jieTHiix naBOflKOB, cjieAOBarejibHo AJIH 3aAepM<aHIIH TOJlbKO J1CTHIIX naBOAKOB HY >KH0 CTpOIITb ÖOJICC HH3KHe AaMÖbl. flo MCTOAy, npHBeAt'HHOMy B CTaTbC, MO»<HO onpeAejiHTb 3K0H0MimeCKne BbicoTy n AJIIIHY AaMŐbl AJIfl MajIblX BOAOTOKOB. HeOŐXOAMMblií ripOCKT A-TIfl 3KOHOMHHCCKHX paCHCTOB AO-IJKeH COACpWaTb 3aTpaTbi no paőoTaM 3amiimeHHH OT NABOAKOB H no BCGM BKJuoiaiomiíMCH KariHTajioBJioweHHHM (no nocTpoeHHK> MocTa, no peryjiiipoB34HHM ii ocyniHTejibHbiM pa6oTaM Ha npHTOKax) AJIH Ka>KAoro xapaKTepHoro yiacTKa OTHOCIITejlbHO JieTHHX naBOAKOB pa3HbIX BCpOHTHOCTCM. IIOA HasBaHHeM „xapaKTepHbiíí ynacTOK" noApa3y,vieBaeTCH noiíMa c raKOü AJMHOM, Ha KOTopoií oua xapai<Tepi-i3yeTCH CAHHCTBCHHUM ripo(}>HJIEM. Ilocjie nocTpoeHUH KPHBWX 3KOHOMMMHOCTII, yAejibHbix KanHTaji0BJio>KeHHH ii peHTaőejibHocTii nojiyMaeTcn pacMeTHbiíí pacxoA A-JIFL onpeAeJieHiui BMCOTM ASM O U no KpiiBoü peHTaőejibnocTii. TaK-KaK 3Ta TOMKa naxoAiiTcn ŐJ1II3KO K HaiIHH3UJMM TOMIOM ApYHIX Aßyx KpIIBblX, EIÍ ii ONPEACJIÍIETCH HanCojiee SKOHOMHHCCKOC pemcHiie, no KOTopoMy He TpeßyeTCH ßojibmoro YAenbHoro Kanmaji0BJi0>KeHim. Entwurf von Sommertleichen auf Grund von Wirtschaftlichkeitsunters uchungen F. Kollár In Ungarn sind die Hoohwässer im Frühjahr bedeutend grösser als die sommerlichen. Sollen daher nur die Sommcr-Hochwässer im Flussbett zurückgehalten werden, dann genügen bedeutend kleinere Deiche. Das behandelte Verfahren gibt Hinweise dafür, auf welche Höhe und Länge es wirtschaftlich ist, die Deiche an den kleineren Wasserläufen in Ungarn auszubauen. Die Durchführung der Wirtschaftlichkeitsuntersuchung setzt einen Entwurf voraus, der für mehrere Sommerhochwässer von verschiedener Wahrscheinlichkeit die Kosten des Hochwasserschutzes und sämtlicher damit verbundener Investitionen (Brückenbau, Regelung der Zuflüsse, Entwässerung) auf die charakteristischen Abschnitte enthält. Als charakteristischer Abschnitt ist eine Talstrecke zu betrachten, für die ein gewisser Talquerschnitt kennzeichnend ist. Nach Ermittlung der Kurven für die Wirtschaftlichkeit, für die spezifische Investition und für die Rentabilität ergibt der Höchstwert der Rentabilitätskurve den für die Deichhöhe massgebenden Durchfluss. Da dieser Punkt nahe zu den Minima der beiden anderen Kurven liegt, erweist sich der entsprechende Ausbau annähernd als der wirtschaftlichste und benötigt keine übermässig hohe spezifische Investition.
