Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

2. szám - Kollár Ferenc: Nyári gátak tervezése gazdaságossági alapon

lOlf Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. Kollár F.: Nyári gátak tervezése gazdaságossági alapon Szentgotthárd S3 NAGYKANIZSA '.). ábra. A Zala vízgyűjtőjének helyszínrajza Puc. <J. RI/ian eodocöopiweo öacceüHa peau 3ÜAÜ Abb. !). Lageplan des Einzugsgebietes des Zala- Flusses / az optimális fajlagos beruházáshoz. Egyben közel a. leggazdaságosabb is, mert a gazdaságossági görbe minimumpontja közelében is van. A fentiekben ismertetett eljárást kövessük végig egy számpéldán. Legyen a kiválasztott folyó a Zala (9. ábra). Végezzük el a gazdaságossági számítást a Zala folyó Balatonhídvég— Zalaegerszeg közötti szakaszára. A gazdaságossági számítás ismertetése eló'tt vessünk egy pillantást a hidrológiai viszonyokra és az előálló nehézségekre. A folyó mentén hoszszabb észlelési sorral rendelkező vízmérce Zalaegerszegnél és Balatonhidvégnél van. Az utóbbi nem használható, mert a Balaton visszaduzzasztó hatása befolyásolja az észleléseket. A zalaegerszegi mércén, mely a folyó 86+400 szelvényében van, rendelkezésünkre áll 40 éves nagyvízi és 34 éves teljes észlelési sor. Vízhozammérés az utóbbi pár évben történt Zalaapátinál. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet szerkesztett is vízhozamgörbét a mérések alapján, de ez csak a nagyobb vízhozamoknál látszik megbízhatónak, mert kisvizeknél a mérési pontok nagyon szóródnak. Minthogy más adat nem áll rendelkezésünkre, mércekapcsolati vonalat kell szerkesztenünk Zalaegerszeg és Zalaapáti között, hogy ennek a segítségével a hosszabb gszlelési sort a zalaapáti mérce szelvényére számíthassuk át. Ezután a zalaapáti vízmérce szelvényében meghatározhatjuk a különböző valószínűségű árvizeket, valamint a nagyvízállások előfordulási valószínűségi görbéjét. Meghatározzuk továbbá a 10 éves gyakoriságú nyári árvíz hidrológiai hosszszelvényét is (1. ábra). Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a hossz -szelvény a folyó töltésezett állapotára vonatkozik, vagyis tározódást nem veszünk figyelembe. A kiskomáromi csatorna betorkollása után a hidrológiai hossz-szelvény kissé bizonytalan, mert a Kisbalaton lápterületén megfelelő adatok hiányában nem tudtuk figyelembe venni azt, hogy a töltések alatt jelentkezik-e szivárgási veszteség, vagy sem. Ez viszont a továbbiakban nem befolyásolja a számítást, mert Balatonhídvég csak 600 m-el van a kiskomáromi csatorna betorkollása alatt. A továbbiakban térjünk rá a tulajdonképpeni gazdaságossági számításra. Itt mégegyszer rá kívánunk mutatni arra, hogy ehhez alapadatként szükségesek a következők : a vízhozam statisztika, a töltések vonalozása és a beruházások, illetőleg a szükséges létesítmények egységárai. 1. A szakaszok meghatározása. Az első szakasz