Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

2. szám - Kollár Ferenc: Nyári gátak tervezése gazdaságossági alapon

lOlf Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. Kollár F.: Nyári gátak tervezése gazdaságossági alapon Nyár/ nagyvizhozomok előfordulási valószínűségi görbéje Előfordulási valószínűség ívi kár valószínűségi görbéje 5. ábra. Évi kárvalószínűségi görbe szerkesztése az I. szakaszra Puc. 5. ílocmpoeHue Kpueoü lodoeoü eeponmhocmu yujepßa ÖAH I. ynacrriKa Abb. 5. Ermittlung der Kurve der wahrscheinlichen jährlichen Schäden für Abschnitt 1 megoldást kapjuk. Ebből a görbéből látszik az is, hogy ha eltérünk ettől az értéktől, akkor a komplex beruházás többe kerül. Azonban egyedül a görbe alapján nem dönthetjük el, hogy milyen gyakoriságú vízhozamra építsük ki nyárigát rendszerünket. Hogy erre a kérdésre választ adhassunk, még két görbét célszerű megszerkeszteni. 30 40 50 eo 70 SO SO 6. ábra. I. szakasz fajlagos beruházási görbéje Puc. 6. Kpuean ydejibHbix KatiumaAoeAOMceHiiü ÖAH I. yiactriKa Abb. 6. Kurve der spezifischen Investition für Abschnitt I Egyik görbe az egy hektárra vonatkozó beruházást, vagyis a fajlagos beruházás alakulását adja meg, a másik görbe pedig jövedelmezőségi görbe. Vizsgáljuk ezek meghatározását is. Az egy hektárra eső beruházási görbe megszerkesztése nem nehéz feladat. Adva van ugyanis a 6. ábrán az elöntött terület alakulása a vízhozam függvényében (F görbe). A beruházások összegét pedig az évi költség meghatározásához már kiszámítottuk (Kt görbe). Ha az összetartozó értékek Ft/ha hányadosát képezzük és ezeket a pontokat a különböző gyakoriságú vízhozam függvényében felrakjuk, megkapjuk a keresett fajlagos beruházási görbét (6. ábra K görbe). A jövedelmezőségi görbe megszerkesztése ugyancsak a már meglevő adatok alapján lehetséges. A szerkesztés úgy történik, hogy az évi tiszta-jövedelem értékét elosztjuk a hozzá tartozó évi beruházás értékével. Tiszta-jövedelem alatt azt a különbséget értjük, melyik a kiöntés nélküli teljes jövedelem és a „gazdaságossági görbe" összetartozó értékei között jelentkezik (a 7. ábrán a felső vízszintes és a gazdaságossági görbe közötti ordináta). Az évi beruházás a 7. ábrában a K

1 görbe alatti ordinátával arányos. A kettő hányadosa alapján számított pontokat felrakva a különböző gyakoriságú vízhozam függvényében megkapjuk a jövedelmezőségi görbét (7. ábra J görbe). Az egyes szakaszokra külön-külön meghatározott adatokat összevonhatjuk olyan közös