Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

4. szám - Országos Talajeróziós Ankét

üllős G.: A talaj rétegződés hatása a talajvízmozgásra Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. 285 Effects of soil stratification on ground water movements around wells by G. Olios Characteristic percolation data having been determined by test pumping, the corresponding hydraulic scale model has been constructed. The first part of the investigation was carried out by using soil layers corresponding to actual conditions, in the second part, however, homogeneous soil conditions were assumed, in order to determine effects of soil stratification. Investigations were carried out using but a segment model having a central angle of 60°. Main principal considerations arising in the design of scale model tests for wells have also been recapitulated. The conclusions arrived at can be resumed under the following headings : 1. The close agreement between drawdown curves encountered under field and laboratory conditions indicates the reliability of hydraulic scale model analyses. 2. In designing a well for soil conditions, where an aquifer of relatively shallow depth and of considerable permeability overlies strata of significantly lower permeability, the following hydraulic characteristics should be taken into account : a) A steeply sloping drawdown surface is to be found in the immediate vicinity of the well only, while at greater distances the former will be horizontal irrespective of the extent of drawdown. b

) Conditions do not favour foundation work by the well-point system. c) Percolation phenomena are but insufficiently characterized by drawdown and discharge in case of inhomogeneous soils, and a method for the approximate determination of actual potential distribution is therefore suggested. d) As shown by discharge curves, wells extending too deep into lower layers arc uneconomical. To increase drawdown beyond a certain limit proves similarly disadvantageous, since a slight increase in discharge is offset by the greatly increased lifting height of the pumps. 3. As proved by the investigations described above, involved percolation phenomena due to the stratification of soils can be accurately characterized by the aid of hydraulic scale model tests. 4. Studying flow phenomena in inhomogeneous soils the flow net should be adopted as the basis of investigation. This and data on the inhomogeneous soil structure will lead to reliable conclusions based on scientific foundations. Országos Talajeróziós Ankét A Magyar Hidrológiai Társaság korábbi célkitűzései közé tartozott az erózió kérdésének szélesebbkörű felvetése és az erózió elleni küzdelem fokozására — társadalmi úton — az erők mozgósítása. Az erózió hazánkban rendkívül elhanyagolt kérdés, népgazdaságunk súlyos problémája, mely a közvélemény előtt nem eléggé ismert. Ezért a Magyar Hidrológiai Társaság a Micsurin Agrártudományi Egyesülettel és az Országos Erdészeti Egyesülettel közös rendezésben 1956. április^ hó 17-én és 18-án Budapesten országos talajeroziós ankétot tartott. Az ankéton az érdekelt minisztériumok, főhatóságok és tanácsi szervek képviselői, valamint a kérdéssel foglalkozó szakemberek előadásaikkal és hozzászólásaikkal feltárták az erózió jelentőségét, az eddigi lepusztulás mértékét, a további lepusztulás megakadályozásának tudományosan kimunkált módszereit, valamint leszögezték az erózió elleni eredményes védekezés és az ezzel kapcsolatos termésnövelés legsürgősebb teendőit. Az ankétot Matolcsy János]elvtárs földművelésügyi miniszter nyitotta meg. Bevezető szavaiban kiemelte a fejlett agrotechnikai eljárások különös jelentőségét. Ezek a második ötéves terv időszakában mezőgazdasági termelésünk megalapozásának fontos té. nyezői, elsősorban a talaj termőerejének növelésére, talajvédelemre és az erózió elleni küzdelemre vonatkoztatva. A termésnövekedések eléréséhez a talajvédelem nélkülözhetetlen. Az erózióval járó természeti kártevések megfékezését, illetve az utóbbi évek ezirányú mulasztásait a második ötéves tervben pótolnunk kell. Előadást tartottak : Mattyasovszky Jenő : Az erózió jelentősége Magyarországon. Fekete Zoltán : Az erózió hatása a talajokra és a komplex talajvédelem. Fekete Adorján : Erózió a mezőgazdasági termelés tükrében. Bajcsi Ede : A növénytermesztés talajvédelmi feladatai. Fekete Gyula : A fásítás talajvédelmi jelentősége. Mayer László : Az erózió vízépítési vonatkozásai. Göncz Árpád. : A talajvédelem tervezési feladatai. Az előadások anyagát sok hozzászólás egészítette ki. Itt elsősorban megemlítjük Salamin Pál, Sipos Gábor, Kund Ede, Körösi József, Géczy Gábor, Vér Ferenc, Kolbai Károly, Velich Sándor, Lády Géze, Hcder István, Mantuánó József, Magyar Attila, Lettrich Edit, Molnár Endre, Lammel Kálmán, 'Király Lajos, Benkovics Károly, Babos Zoltán, Szalmásy Ede, Tömpe István hozzászólását. SQÓS Gábor elvtárs, miniszterhelyettes zárószavában összefoglalta az ankét munkáját és eredményét. Kiemelte, hogy az erózió által okozott károkat ennyire összefoglalóan, csokorbakötve még nem láttuk és helyes, hogy így visszük tovább a párt és a kormányzat felé. Eredménye továbbá az ankétnak, hogy összehozta az agronómia, a vízügy és az erdészet vonaláról mindazonkat a tudósokat és szakembereket, akiknek együttes munkáján múlik, hogy ezen a téren eredményeket érhessünk el. Megmutatta az utat és kijelölte a módszereket, megnevezte a szervezeteket, az anyagi eszközöket, amelyek segítségével el tudjuk érni áz eredményt. Leszögezte : döntő fontosságú, hogy az ankét csak kezdete legyen ennek a nagy munkának, megindítója és lelkes harcosa az elvégzendő feladatoknak. Az ankét munkájának lényegét és főbb kritikai megállapításait határozati javaslatokban foglaltuk össze, melyeket az ankét egyhangúan elfogadott. Főbb kritikai megállapításai az alábbiak voltak : 1. Az erózió következtében a talajok pusztulása, tápanyag vesztesége, különösen pedig a talajélet rom-