Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

2. szám - Varhotov T. L.: Előregyártott elemek alkalmazása vízerőművek építésénél

Varhotov T. L.: Előregyártott elemek alkalmazása vízerőműveknél Hidrológiai Közlöny 36. évf. 2. sz. ,9,9 a I 1 "8 I £ i s naqjoqn.1 •io'/.J o8e»|[g}j ,taj| id !>n«l U so STÍ.ITÍZ[O zy §Tisuo^ziq ;iio[[o sírzsnsoi^ ^ T. | 3 1 P < I uoqrui SnÁm;i3jj uuq-i 'jozajfjazstaoj mq-| suAuo^og uuq-i piouio;) uaq!

:ui oSasiAiiuoui «o^oqsisA í>9 uo'joq y o sc in o § 5 C9 t Sfl c :3 C :3 S | a t -C -m p 8^5 o 8? gfí o M =3 "2 cs O «£ A silszki vízerőmű általános elrendezése a 1. képen látható. Az erőmű a Velikoj folyón épül, teljesítménye 1500 kW, mértékadó esése 6—7 m, kiépítési vízhozama 34 m

s/sec. A műtárgy alapteste homokos, kavicsos talajon helyezkedik el. ez alatt pedig repedezett mészkőréteg található, amely helyenként az alapozás síkjáig is felér, a kőzet szerkezete azonban ezen a szinten már teljesen szétroncsolódott. Á 6. ábrán a duzzasztógát keresztmetszetét tüntettük fel azon a helyen, ahol a repedezett mészkő eléri az alapozás síkját. Ahol a mészkő mélyebben helyezkedik el és a műtárgy tömör kavics és homokrétegen épül, a kialakítás ugyanaz. A 7. ábrán a most épülő, hasonló elrendezésíí perevozki vízerőmű méretezési vázlatát adtuk meg. A vízerőmű laza talajon épül, az elzárószerkezete b = 10 m széles. A vázlaton az új elrendezésnél fellépő erőhatásokat, és a műtárgy egyes elemeinek, mint kereteseknek sztatikai viselkedését tüntettük fel. Meg kell jegyezni, hogy a Szenykov-féle rekeszes megoldással szemben az új szerkezet sztatikai viselkedése kedvezőbb, ugyanis az alaptest rekeszeinek középső támaszközét áthidaló lemez növeli a szerkezet hosszirányú merevségét, a talpfeszültséget pedig csökkenti. A jelen esetben a tal pfesziiltség megoszlása egyenletes, értéke 1 kg lemkörül van. A fentieken kívül a műtárgy alapteste mentén működő, a vízés a földnyomással egyenlő nagyságú, de ellenkező irányú vízszintes erők hatására a Szenykovféle és más hasonló típusú rekeszes duzzasztóművek falaiban számottevő hajlítónyomatékok keletkeznek, azért a függőleges falak vasta ságát 1—1,5 m-re kell felvenni. A javasolt gáttípus esetében azonban a műtárgy alapteste mentén működő vízszintes erők naiy részét a tábla kamrájának alaplemeze veszi fel, úgyhogy a rekeszek falait lényegesen kisebb méretekkel lehet kialakítani. .Meg kell jegyezni, hogy az alaplemezben keletkező keresztirányú hajlítónyomatékok értéke nem nagy, ha az altalaj összenyomódása kis mértékű, úsy, hogy a gátszerkezet fesztávolságát elég nagynak, 20 30 m-esnek lehet választani. Ha a műtárgy megépülése