Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
2. szám - Varhotov T. L.: Előregyártott elemek alkalmazása vízerőművek építésénél
Varhotov T. L.: Előregyártott elemek alkalmazása vízerőműveknél Hidrológiai Közlöny 36. évf. 2. sz. ,9,9 alapú pillérekből tevődik össze, ezért a pillérek vastagsága jelentősen csökkenthető. Ennek a rekeszes gáttípusnak a másik nagy előnye az, hogy a partfal (parti pillér) szintén rekeszes kialakítással épül. Ez a megoldás lényegesen gazdaságosabb, mint a szokásos támfal. A Szovjetunióban eddig 11 ilyen elrendezésű duzzasztógát épült. A tapasztalat alapján ez a típus lényegesen gazdaságosabbnak bizonyul, mint a Szenykov-féle javaslat. A duzzasztóművek üzemére vonatkozólag kellő adat nem áll még rendelkezésre — ezek a műtárgyak mindössze 1—3 éve épültek — (azonban állapotuk egyelőre) teljesen kielégítő. Az Intézet megkísérelte a duzzasztómű költségét csökkenteni a mozgó gátszerkezet egyszerűsítése és a pillérek kiküszöbölése útján. Ilyen kíserletek alapján készült a silszki vízerőműnek a 4. ábrán feltüntetett változata. Az elzárószerkezet acél keretekre támaszkodó gerendákból és a gerendákra helyezett 1,00x5,0 m-es fatáblákból áll. Tekintet nélkül arra, hogy ez a típus igen gazdaságos, a tervezését és az építését beszüntettük — bár néhány megépült hasonló típusú duzzasztómű üzemével kapcsolatosan szerzett tapasztalatok az egyszerűsített elzárószerkezetek alkalmazásának célszerűségére mutatnak — mert egyrészt a táblák közti hézagokon keresztül előszökő víz mennyisége jelentős, másrészt pedig a vízerőmű évi üzemóráinak száma csökken, mert árvíz idején jóval az árhullám megérkezése előtt le kell szerelni az elzárószerkezetet. Az energiatermelés mintegy 12—-15%-kal csökken emiatt. A Giproszelektro Intézet újabb megoldásai jelentős mértékben járultak hozzá a duzzasztógátak, a vízerőtelepek és az egyéb vízépítési műtárgyak gazdaságos kialakításához, amit a beton és vasbeton munkák mennyiségének csökkentése és az előregyártás fokozottabb mértékíí alkalmazása révén sikerült elérni. • Ezek az újabb megoldások olyan előregyártott rekeszes szerkezetű elemek alkalmazásán alapulnak, amelyek a beépítés után monolit egységekké képezhetők ki. Az új rekeszes szerkezetű megoldások kis és közepes esésű műtárgyaknál. laza és szikla altalaj esetén egyaránt alkalmazhatók. Eoglalkozzunk először a kis, 5—8 m-es esésű laza talajon épülő vízerőművekkel. Az 1952-től 1954-ig terjedő időszakban az intézet négy olyan vízerőmű tervét készítette el, amelyek az új, monolit tömbökké összeszerelhető előregyártott vasbeton elemekből készített rekeszes szerkezetek alkalmazásán alapultak. A vízerőművek mozgó gátszerkezete hidraulikus működésű. Az ezzel a megoldással tervezett kísérleti vízerőművek közül jelenleg három 6—7 m-es esésű épül, mégpedig a 2200 kW teljesítményű krasznojarszki és az egyenként 1000 kW teljesítményű perevozszki és ljukovszki vízerőmű. Az építés közel áll a befejezéshez, az 1956-os esztendő elején már áramot fognak termelni. Az új előregyártott elemekből álló tömbök alkalmazása a korábbi megoldásokkal szemben jelentős, mintegy 20—25%-os költségmegtakarítást eredményez, ami a hidraulikus működtetésű mozgó gátszerkezet alkalmazásán kívül annak tulajdonítható, hogy felére csökken a beton és a vas/-/ metszet 11-11 metszel 4. ábra. A silszki vízerőmű tervváltozata Puc. 4. Bapuanm npoeuma lllujibCKoü 2U()po3AeKtnpocmamiuu Figure I. Alternative layout fur the Shilst; power plant