Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
2. szám - Varhotov T. L.: Előregyártott elemek alkalmazása vízerőművek építésénél
Varhotov T. L.: Előregyártott elemek alkalmazása vízerőműveknél Hidrológiai Közlöny 36. évf. 2. sz. ,9,9 t-t metszet // - // metszet "-" 1 •'../ •'• t' . A -H -4* LLíí/i'L i ^23,00 metszet % * 23,80 A -A metszet 23, so 18,00 líiW' mezőgazdaság és a kisebb városok villamosításának keretterve 1—15 éven belül több, mint 700 hasonló teljesítményű vízerőmű építését irányozza elő. Ezek közül mintegy 100 (összteljesítményük több mint 400 000 kW) az utóbbi esztendőkben épült, illetőleg jelenleg épül. Ezeket a vízerőműveket a Giproszelektro Intézet tervezte a szerző javaslata alapján és az építés is az intézet közreműködésével történt, ami a tervezői ellenőrzésben és a kivitelezés során esetleg felmerülő nehézségek gyors leküzdése érdekében az építők gyakorlati támogatásában nyilvánult meg. Az utóbbi 3—4 évben végrehajtott építkezéseknél a vízierőművek gazdaságos kialakításával kapcsolatosan számos tapasztalatot sikerült szerezni. Az intézet kezdetben a nem szikla altalajon épülő duzzasztóművek gazdaságos kialakítását a beépítendő betonmennyiség csökkentésével kívánta megoldani. Az első eredményeket ezen a téren a viz súlyának és az előfenékre, valamint az alaptestre ható terhelésének maximális kihasználásával sikerült elérni. A duzzasztómű helyes kialakítása révén ugyanis a víz súlyát az előfenékre és az alaplemezre ható többletteherként lehet felhasználni, ezáltal csökkenthető a beépítésre kerülő beton mennyisége anélkül, hogy a műtárgy elcsúszás elleni stabilitását károsan befolyásolnánk. A vízterhelés kihasználásának érdekében a kisQsésű duzzasztóművek alaplemezét elnyúlt szel2. ábra. A silszki vízerőmű Szenykov professzor által javasolt tervváltozata * Puc. 2. Bapuanm npoeKma llluAbCKOü eudpojjieKmpocmaHiiuu, npedAOMeuHbiü npotßeccopoM CeiibKoeuM Figure 2. Alternative layout suggested by professor Senikov for the Shilsk power plant vénnyel alakítottuk ki, a mozgó gátszerkezet vonalát pedig a lehetőségekhez képest minél jobban az alvíz felé toltuk el. Ezzel elérhető, hogy a felvíz felőli oldalon az előfenékre, illetőleg az alaplemezre jelentős vízterhelés hasson, ami természetesen a műtárgy elcsúszásán > k a szempontjából igen kedvező. A duzzasztómű fix részét könnyített szerkezeti megoldással terveztük, ezáltal ugyanis a beton és a vasbeton szilárdságának maximális kihasználását tudtuk elérni. Példaképpen bemutatjuk a silszki vízerőmű egyik tervváltozatát (1. ábra). Az ábrán feltüntetett gáttípus alkalmazása körülbelül 20—25% beton és vasbeton megtakarítást jelent a korábban alkalmazott típusokkal szemben. Bár több duzzasztómű épült ilyen kialakítással és az üzemi tapasztalatok kielégítőek voltak, rá kell mutatnunk arra, hogy az alkalmazott kettős táblás elzárószerkezet nem előnyös, mert a második tábla működtetése körülményes. Az eredetileg alkalmazott b = 8.00 m nyílásszélességet pedig 10—14 m-re kell megnövelni, mert a jégzajlás idején gátolta a jégtáblák szabad levonulását, úgy hogy több esetben a feltorlódott jeget mesterségesen kellett feltörni. .Magasabb, 10-15 m-es esésű duzzasztóművek esetében amelyek természetesen lényegesen nagyobb teherbírású altalajra épülnek, mint az 5—7 m-es esésű műtárgyak — a közismert eljárásokat alkalmaztuk, az előfeneket a gáttesthez kapcsoltuk és a gáttestet több köve? kitöltött sáyra osztottuk. Meg kell azonban je