Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
1. szám - Bánk István: A szennyvizek mezőgazdasági hasznosításánek lehetőségei hazánkban
7-4 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 1. sz. Bánk I.: A szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása hazánkban kisebb mennyiségű, ugyanezen a területen barázdásan öntöznek, ilyenkor tiltó lezárásával csökkentik az alagcsöveken keresztül történő elfolyást. A területen elsősorban konyhakerti növényeket termelnek. Egy keményítőgyár ülepített szennyvizeivel ugyanúgy öntöz, mint az a városi szennyvizeknél szokásos. Egy ' tengerparti cukorgyár részére a város mélyenfekvő területet jelölt ki szennyvizeinek tározása és kirothasztása céljára. E területet a gyár kazettákra osztva, 3—4 évenként váltogatva árasztja el szennyvizével. A lerakódott homokos iszap tápanyagokban igen gazdag, a szennyvíz leeresztése után kitűnő termőföld. A szennyvízöntözés gazdaságosságának vizsgálatánál felmerül az a kérdés, hogy a költségeknek mely része terheli a szennyvíztermelő várost vagy üzemet, és mely része a hasznosító mezőgazdaságot. Ebben a vonatkozásban az NDK-ban az a gyakorlat alakult ki, hogy a szennyvíztisztítás és a tározómedeneéig való továbbítást szolgáló berendezések fenntartási és üzemköltségei klcel egyetemben a szenny víztermelőt terhelik. Az öntözőhálózat létesítésének, fenntartásának, üzemeltetésének költségeit mindenkor a hasznosító mezőgazdaság viseli. Egyedül a tározómedencével kapcsolatos költségre nézve nem alakult ki ilyen egyértelmű gyakorlat; legtöbbször ennek költségeit is (egészen vagy nagyrészben) a mezőgazdaság vállalja. Végül a szennyvízöntözés egészségügyi hatásait kell röviden megemlíteni. A talajvíz fertőzés kérdését nem bagatellizálják el német szaktársaink, csupán « arra mutattak rá, hogy a szennyvízöntözéseket a vízvételtől úgyis távol telepítik, továbbá a talajvizek amúgyis elég rossz minőségűek és fertőzöttek, tehát azokat úgyis kezelni és ennek során klórozni kell. Megemlítendő itt, hogy az NDK lakosságának sokkal nagyobb hányada részesül közmű általi, tehát ellenőrzött vízellátásban, mint nálunk, így a talajvízminőség és fertőzöttség jelentősége némileg kisebb. Hangsúlyozták azt is a német szaktársak, hogy minden szeímvvízöntözést az egészségügyi hatóságokkal is engedélyeztetni kell. Az egészségügyi szempontok tehát mindenképp figyelembe veendők, és erre az öntözőtelep helyének megfelelő kijelölése, valamint az öntözött terményféleségek helyes kiválasztása nyújt legtöbb biztosítékot. Ha ezekre a, feltételekre gondolunk, valószínűnek látszik, hogy a tervszerűen telepített, üzemeltetett és ellenőrzött szennyvízöntözések hazánkban is csökkenteni fogják azt az egészségügyi veszélyt, amit a jelenlegi szabálytalan és ellenőrizhetetlen szenny vízöntözések jelentenek. B03M0}K HOCTM HCn0Jlb30BAHMfl CTOMHblX BOA B CEJIbCKOM X03flflCTBE BEHTPMM M. BÜHK PeuiemiH napmu II npaBiirejibCTBa npe^ycMaipiiBaiOT B őyAvineM noBbimeHUbie Tewnu pa3BHTim cejibCKoro xo3HHCTBa.^ Ha OCHOBC 3TIIX peuieHiiü HenpeMenHO noBbiiuaiOTCH reivmbi pa3Bii'riiíi opomemifl. B CB5J3II C 3THM BOnpOCO.Vl BHOBb HeOŐXOAHMO HCCJieflOBaTb B03MCWHOCTH ncn0Jib30Bamifl CTOHHHX BOA AJIA opomemiH, aTaioKe neoőxoAHMOCTb co3Aamifl onbiTHOü opocirrejibHoii craHUHii. HMeioiniiecfl B CTOMHHX BOAax niiTarejibHbie BemecTBa o^eHb xopouio ycBaiiBarorcH pacTemiHMii. PHA npeiiMyiuecTB u.weeT opouiemie CTOMHMMII BOflaMII T3K>Ke C TOHKII 3PEHHH TeXHIIKII OHIICTKM CTOIVHLIX BOA1. yTHJ!H3IipOBaTb CTOMHbie BOAbi CTaHOBIITCfl B03MOKHbiM ii B Tex MecTax, i\ue flu« 3T0ÍÍ ijejiu HeT cooTBe-rCTByiomero BOflonpneMHiii<a. 2. MuBecTauiiOHHbie pacxoflbi c ii36biTK0.vi onynaioTCH POCTOM ypowaeB. 3. KaniiTaJi0BJi0>KeHiiH — OCOSEHHO B TÓM CJiyqae, KOTAa CTOIIMOCTb yCTpOHCTB ÄJ1H OPOUIEHHH JIO>KaTCH HA cejibCKoe XO3HHCTB0 — ßYFLYT 3HaHHTejibH0 HII>Ke pacXO«OBNO COOpyweHIIK) yCTpOHCTB nOJTHOÍÍ 6lI0J10niHeCK0ÍÍ omicTKn. MOIHHOCTb CJ10H CTOHHOH BOAbi MOHCHO IipiiHHTb paBHOií 150 — 225 MM. BoAonoTpeSJieHiie pacTCHHH II npeflJiaraeMafl MOMHOERB CJIOH CTOMHOM BOÁM AJIH orelecTBeHHbix ycjiOBiiü AaiOTCfl TaSjiimaMii. OCHOBHOH npeAriocbuiKOö opoweHiisj npn noMomii CToqHbix BOA HBJI5IETCH MexaHimeci<aH HX omicTKa. AJIH OpOUieHUH CTOMHbIMH BOAaMII MO>KHO npiIHHTb BO BHHMaHiie cJieAyiomiie BUAM noiB: Jiencne ii3BecTK0Bbie necKH, ryMycOBbie necKii H cpeAHiie cyrjiHHKH. B 3IIMHK>K> H AO>KAJiiiByio noroAv CTOHHbie BOAbi I;ejiecoo5pa3Hee Bcero coxpaHHTb nyTeM lix xpaHöHiiH B cnemiajibHbix BOAOxpaHHJiinnax. H y Hac Haiiőonee noAxoAHiwiM MeTOAOM opouieHiiH Ka>KCTCH IIOJIIIB no 6opo3AaM. OpouieHiie npn noMomu CTO^HMX BOA B Hawane cJieAyeT BBecTU ffjjn pacTeHiiü, ne ynorpeöJiHeMbix nejiOBeicOM B CbipOM BIIAC. OMenb Ba>KHbIM HBJlHeTCH coSJuoAemie caHrnriieHHHecKiix ToneK 3peHiia II 3amiiTHbix MeponpiiHTHH. B 3T0M OTHOIIieHIIH OHeHb CTporiie II TOlHbie npaBiiJia HMEIOTCH B BEHREPCKOM CTAHAAPTE. CORNACHO cocTaBJieuHbix B nepBOM npiißjiinKeHiin AaHHbix B BeHrpnii BO3MO>KHO Sbijio 5bi ocyinecTBiiTb opoinemie Ha 8000 za 3eMejib. Kpoiwe ai-oro AJIH MHOrnx ropoAOB MOHCHO őbuio 6bi pemiiTb npoöjieiviy BOAonpiieMHiiKa. Ha ocHOBaium Bcero BbiiuecKa3aHnoro co3AaHiie onuTHOíi OpOCIITeJIbHOM CTaHUIIII HBJlfleiCH HeOÖXOAHMblM MepOripiiHTneM. Mögliehkeitcii der Ab wasserverWertung' in der Landwirtschaft von I. Bánk Die Entschlüsse von Partei und Regierung sehen eine weitere, gesteigerte Förderung der Landwirtschaft vor. Demgemäss wird die Bewässerung in der Landwirtschaft in verschärftem Masse gefördert. Deshalb müssen die Möglichkeiten der Abwasserverwertung zu Bewässcrungszwecken und die Notwendigkeit der Errichtung einer Versuchs-Berieselungsanlage von neuem geprüft werden. Die in den Abwässern enthaltenen Nährstoffe werden von den Pflanzen vorzüglich verwertet. Die Bewässcmng durch Abwässer hat aber auch eine Reihe von abwassertechnischen Vorteilen : 1. Sie ermöglicht die Verti lgung der Abwässer auch dort, wo geeignete Vorfluter nicht vorhanden sind. 2. Die Erstellungskosten amortisieren sich aus dem Ernteertrag reichlich. 3. Die Anlagekosten sind wesentlich geringer als bei vollständigen biologischen Kläranlagen besonders dann, wenn die Kosten der Bewässerungsanlage von der Landwirtschaft übernommen werden. Die Grösse der Abwasserbeschickung beträgt zweckmässig 150 — 225 m/min. Die Tabellen zeigen den Wasserbedarf der Pflanzen und die Grösse der vorgeschlagenen Abwasserbeschickung unter den Verhältnissen in Ungarn an. Grundbedingung für die Verwertung durch Bewässerung ist die mechanische Reinigung der Abwässer. Es kommen folgende Bodenarten in Frage : kalkhaltiger magerer Sandboden, humushältiger Sand, mittelmässig gebundener Lehmboden. Im Winter und in Zeiten mit viel Regen werden die Abwässer zweckmässig gespeichert. Auch in Ungarn scheint, die Furchenberieselung die beste Art der Verwertung zu sein. Für den Anfang sollte die Berieselung mit Abwässern bei Pflanzen eingeführt werden, die nicht roh genossen werden. Sehr wesentlich ist auch die Beachtung der hygienischen Schutzmassnahmen. Der ungarische Normenvorschlag enthält sehr richtige und strenge einschlägige Vorschriften. Nach den ersten vorläufigen Daten könnten in Ungarn 8000 ha Boden mit Abwässern berieselt werden. Überdies fänden in vielen Städten die Probleme, die sich aus dem Fehlen eines Vorfluters ergeben, eine Lösung. Hieraus folgt die Notwendigkeit der baldigen Errichtung einer Versuchsanlage.
