Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
1. szám - Solymosi Sándor: Fényelektromos iszapmélységmérő berendezés
Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 1. sZ. 68 ben és a táblákon összesen 3494 ábra szemlélteti a mikroszervezeteket. 31 esztendő leforgása alatt (a kéziratot a szerző 1954. decemberében zárta le), tehát 540%-kai nőtt a szemmel tartandó Euglenophyceák száma! Ezekből az adatokból is kiviláglik, milyen hézagpótló munkát végzett a szerző és milyen óriási szorgalommal állíthat ta össze munkáját. Az adatok ugyanis —- Skvortzov Phacus ós Trachelomonas, Deflandre Trachelomonas és Strombomonas, Conrad Lepocinclis, P Ochmann Phacus, O o j d i c s Euglena monográfiái kivételével — a világ legkülönbözőbb botanikai, zoológiai, limnológiai és hidrológiai folyóirataiban, évkönyveiben láttak napvilágot. A monográfiák és a monográfiaszerű, munkák, mint pl. Conrad és van M e el Trachelomonas, Strombomonas és Euglena tanulmánya óta számos közleményt kellett az illető genusokra nézve is kritikailag áttanulmányoznia. Az Euglenophyceák meghatározásával foglalkozók tudják csak igazán értékelni, milyen nagy segítséget nyújt Hube r—P estalozzi könyve. Valósággal könyvtárat pótol. Lemmermann valamikor kiválóan használható munkája már hosszú évek óta elavult, nem használható. Nagy értéke a hatalmas könyvnek a kiváló reprodukálásban nyújtott ábraanyag. A szerző lehetőleg több ábrával szemléltet, ami a biztos meghatározáshoz — tekintettel egyes genusok, fajok nagy polimorfizmusára — ma már elengedhetetlen. A munkát nemcsak algológusok, hanem zoológusok, limnológusok, a szennyvizek kutatói is régtől várták. Külön értéke, liogy a planktonszervezeteken kívül valamennyi édesvizekben előfordulható alakra is kitér, sőt néhány kimondottan sósvízi alakot is felvesz. Kár, hogy itt a terjedelem okozta korlátok miatt a szerző nem törekedhetett teljességre. Hube r—Pe stalozzi munkájában a fajokat, változatokat és formákat morfológiailag, rendszertanilag és ökológiailag tárgyalja, ami a könyv gyakorlati jelentőségét, a gyors meghatározást igen megkönnyíti. Örvendetes a fajok beható, lényegre tapintó kritikai ismertetése, a nemzetségek tömör, a lehetőség szerint mindenre kiterjedő bemutatása. Jók a nagy tapasztalat tal összeállított határozókulcsok. Szerző a magyar közleményeket elismerésre méltóan figyelembe vette, amiről az alábbi statisztikák tanúskodnak: Magyar szerzők által leírt s a könyvben szereplő új alakok száma: Daday Jenő 3 Francé Rezső 9 Halász Márta 1 Hortobágyi Tibor 23 Szabados Margit 8 Összesen: 44 A hazai kutatóktól leírt fajokat a szerző újaknak elfogadja, csupán 7 alaknak más nevet ad. Ezek az alábbiak: Phacus anacoelus var. undulata f. multiundulata H a l á s z = Phacus undulatus f. multiundulata (Halász) H.—P. Trachelomonas volpocina var. cinkota'énsis Hort. =t Trachelomonas curta var. cinkota'énsis (Hort.) H.—P. Trachelomonas intermedia var. crenulatocollis f. globosa Hort. = Trachelomonas granulosa var. crenulatocollis f. globosa (Hort.) H.—P. Trachelomonas gibberosa var. rotunda P l a y f. — Strombomonas rotunda f. Hortobágyi H.—P. Trachelomonas amphoraeformis Hort. = Strombomonas amphorae/ormis (H o r t.) H.—P. Trachelomonas intermedia var. crenulatocollis S z a b ad o s = Trachelomonas granulosa var. crenulatocollis (Szab.) H.—P. Trachelomonas ornata Szabados = Trachelomonas Szabadosiana H.—P. (Skvortzov már 1925-ben ilyen néven új fajt írt le.) Magyar szerzők a szövegben elég sok ízben szerepelnek: Szövegben: Ábramagyarázatokban; Daday Jenő 7 Entz Géza 1 Francé Rezső 15 Győrffy István .... 1 Halász Márta 3 Hortobágyi Tibor . . 74 Kol Erzsébet • 3 Pákh. Erzsébet 1 Szabados Margit . . . 32 Szemes Gábor 1 Varga Lajos 1 Összesen: 139 13 13 2 45 1 23 87 Magyar szerzők tanulmányaiból sok átvett ábrával találkozunk: Francé Rezső 7 Halász Márta . 2 Hortobágyi Tibor 73 Kol Erzsébet 1 Szabados Margit 19 Összesen: 102 A felhasznált eredeti magyar tanulmányok száma 32, ez az irodalomjegyzékben szereplő 482 cikk ós könyv 6,7%-a. Szerzők szerint: Daday Jenő I Demeter Károly 1 Francé Rezső 4 Gimesi Nándor 1 Halász Márta 1 Hortobágyi Tibor 16 Kol Erzsébet 2 Szabados Margit 6 Összesen: 32 Elkerülhetetlen, hogy egy ilyen nagy munka megírásakor egyes tanulmányokhoz a különben igen alapos és lelkiismeretes szerző nem juthatott hozzá s így azok eredményeit — sajnos — mellőzte. Erre utal a munka előszavában is. Bizonyos cikkeket annak ellenére, hogy birtokában voltak, mégis mellőzött, mert — amint írja — idegennyelvi kivonatot nem tartalmaztak s nem kongresszusi nyelven íródtak. Ugyanitt azt is kéri, hogy a szisztematikusok ökológiai megfigyeléseiket is közöljék munkáikban. Mivel a stuttgarti E. Schweizerbart'sche Verlagsbuchhandlung a sorozat XVI. kötete 6. részeként kiegészítő részt jelentet meg, a Szerző figyelmébe ajánlom a hazai kutatók közül dr. Kiss István, H. dr. P á k h Erzsébet és dr. Palik Piroska munkáit, melyekben számos új alak leírása is olvasható. Hube r—P estalozzi e munkájában összegyűjtötte, rendszerezte, értékelte és saját megfigyeléseivel kiegészítette az Euglenophyceákra vonatkozó rendkívüli elszórt adatokat. Nélkülözhetetlen könyvet adott az elméleti és gyakorlati természetkutatók kezébe. Munká ja minden bizonnyal nagy lépésekkel viszi előbbre az Euglenophyceákra vonatkozó ismereteinket és serkentőleg hat majd a további kutatásokra is. Dr. Hortobágyi Tibor