Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - Czike Kálmán–Fodorné Csányi Piroska: Deutérium-tartalom meghatározása

«^C/ífke K—Fodorfle: Deutérium-tartalom meghatározása mágneses térben elhajlítják. A kisebb tömegű ion kisebb sugarú körpályán mozog, így a hid­rogén és a deutérium egymástól elválasztva külön­külön mérhető. A módszer teljes deutériumoxid koncentráció tartományra használható. Pontos­sága 2—3 relatív %. Külön problémát jelent a vízzel egyenlő izotópikus összetételű hidrogén deutérium gázelegy előállítása. Intézetünkben Szentpétery Imre végzett ilyen irányú méréseket A^er-féle tömegspektrométerrel. A minta vízgőznek cinken való redukciójával készül. Mikropiknométeres módszer Igen kis anyagmennyiségek mérésére Gil­fillan és Polányi dolgozott ki módszert, amely a piknométeres és úszós módszernek az egyesíté­sén alapszik. A piknométer 6 mm hosszú, 1 mm átmérőjű kapilláris, egyik vége zárt, a másik végén 0.02 mm-es nyílás. A kapilláris zárt végén kis üveg­buborék van, amely olyan nagyságú, hogy a víz­zel töltött piknométert lebegésben tartja az ol­vadó jég hőmérsékletén [14], Méréskor a hidrosztatikus nyomást változ­tatják akként, hogy a töltött piknométer lebeg­jen. A nyomást vízpumpával történő leszívatással vagy nyomás alkalmazásával lehet változtatni. A minták tisztítása A sűrűség méréssel és a fagyáspont méréssel elemzett mintáknak igen tisztáknak kell lenniök, mert a mintában maradó szennyezés a sűrűség értékét erősen befolyásolja, vagy a fagyáspont mérés esetén fagyáspontcsökkenést okoz. A tisztítás során a legfontosabb az, hogy az izotóparány ne változzék. Ennek érdekében az edényeket gondosan ki kell szárítani, ezzel elke­rüljük a felhígulás veszélyét . A desztülációkat úgy végeztük, hogy anyag vissza ne maradjon (szá­razra desztillálás). A legtöbb tisztítási eljárás igen hosszadalmas. Desztillációval csak a nem illó szennyeződésektől lehet megszabadítani a folyadékot. Az oldott gázok, salétromsav, széndioxid, ammónia eltá­vozik a gőzzel együtt. A mi tákat tisztítás szempontjából két cso­portba oszthatjuk : a) A minta nem tartalmaz több szerves anya­got, mint a csapvíz, b) Jelentős szerves anyag tartalmú a minta (ásványvizek, növényi nedvek). Az a) csoportba tartozó folyadékok esetén a mintát először ledesztilláltuk. Ekkor megszaba­dult a szervetlen sóktól és a nem illó szerves szeny­nyeződésektől. Ha 100 C° alatt bomló szerves anya­got is tartalmazott, a desztillációt vákuumban végeztük. Ezután káliumpermanganát és nátrium­peroxid hozzáadása útján újból desztilláltuk, A nátriumperoxid a savakat sóvá alakította, a káliumpermanganát pedig oxidálta a szerves szennyezéseket. Végül ismét ledesztilláltuk a mintát, hogy a fölösleges nátriumperoxidtól és káliumpermanganáttól megszabadítsuk. A b) csoportba tartozó vízmintáknál ez a tisztítás nem elég, ebben az esetben a következő tisztítási eljárást kell elvégezni [9 ] : 1. Szűrés, a lebegő szennyezések eltávolítá­sára. 2. A minta desztillálása az oldott szilárd anyagok eltávolítása céljából. 3. Forralás visszafolyó hűtővel káliuinp rman­ganát és nátriumperoxid hozzáadása után, kb. 2—3 órán át. 4. Desztillálás. 5. Újabb forralás 3. szerint. 6. (íőz alakban levegő árammal 600 C°-on rézoxiddal való oxidálás. 7. Desztillálás. Ha szárazra desztillálni nem lehet, akkor mindenkor egyforma mennyiségből kiindulva min ­dig ugyanannyi térfogatú desztillátumot fogunk fel. Minden mintát ugyanolyan tisztítási eljárás­nak vetünk alá, hogy az izotóp arány ne változ­zék. Standardként desztillált vizet használtunk, amelyet ugyanolyan tisztítási eljárásnak vetet­tünk alá, mint a vele összehasonlított mintákat. .Mérés után a mintákat újra desztilláltuk és mértük. Ma a hibahatáron belül egyező eredményt kaptunk, a mérést helyesnek ismertük el. Az izotó parány eltolódása nemcsak a hid­rogén izotóp esetében veszélyes, hanem az oxi­gén izotópnál is [14], Ugyanis míg a ÍI/D arány közönséges vízben 1 : 5—7000, az 0 1 6/0 1 8 arány 1 : 580-hoz, tehát az oxigén izotóparány megvál­tozása lényegesen nagyobb hibát okoz a sűrű­ségben, mint a hidrogén izotópé. Ezért minden mintát széndioxiddal normalizáltunk : CO^ 6 + HoO 1 8 = COi 8 + H,0 l f Ezzel az eljárással a minta 0 1 S tartalmának válto­zását el lehet kerülni. Az úszó tisztítása A hőmérséklet-úszés módszernél az úszót is nagyon gondosan- meg kell tisztítani. Először salétromsavban áztattuk, majd kromkénsavval zsírtalanítottuk. Többszöri desztilláltvizes mosás után az úszó mérésre használható. Uj úszót cél­szerű mérés előtt néhány napig állni hagyni a sűrűségben bekövetkező változás miatt. Mérések között az úszót mindig desztillált vízben tartot­tuk. Ezen a helyen is köszönetet mondunk a Központi Fizikai Kutató Intézet Atomfizikai Osztálya vezetőjének, Simonyi Károly egyetemi tanárnak, aki munkánkat mindvégig figyelemmel kísérte és Trencséni Dczsőné technikai munkatár­sunknak. összefoglalás Ismertettük a deutérium meghatározására alkalmas módszereket, különös tekintettel azokra a módszerekre, amelyeket mi használtunk deu­térium meghatározásra. a) Spektroszkópiai módszer, amely a hidro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom