Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - Kallós Imre: Árhullámok és ábrázolásuk

362 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 5. sz. Kallós I.: Árhullámok és ábrázolásuk 1S55 VII. 20 181614121086424. 4. ábra. Az 1955. júliusi árhulláin alakulása a mederben és lefolyása az időben OOpa3oeaHue iiwAbCKoae naeodna e 1955-OM zody e pycAe 11 ee npoxooicdeuue eo epejxenu Fig. 4. Passage of the flood wave in July 1955. tetőzött az árhullám az egyes vízmércéknél, növekményen a relatív kís-vízállástól számított vízállásnövekedést értve. Tehát a növekményeket az alul bekeretezett relatív kis-vízállások értékeihez hozzáadva, a tényleges vízállásokat kapjuk. Az árhullámok tetőzésének vízállásai ezek szerint, mint maximális növekmények jelentkeznek az ábrán. Az árhullámok levonulásának tanulmányozását nagymértékben megkönnyítik a relatív kis-vízállások módszerével megszerkesztett árhullám ábrák éppen azáltal, hogy az egyes vízmércék nullpontja közötti különbséget eliminálva, a természetes körülmények (mederviszonyok, mederteltség, mellékfolyók hozama) komplex hatására kialakuló jelenségeket kiemelik. Ilyen jelenség pl. az árhullámok levonulása, amelyet a tetőző vízállásokkal, ill. a maximális vízállásnövekedésekkel követhetünk. Az 1954. évi két egymást követő árhullám közül az első a július 3-tól 8-ig terjedő öt nap során érkezett le [cm] 5. ábra. A 3. ábra Passau-i metszete <Pue. 5. Pa3pe3 3-eü cfiuaypbi y e. ílaccay Fig. 5. Cross-section of Fig. 3. at Passau. Passautól Budapestre, amíg a főhullám a július 10-től 18-ig terjedő nyolc nap folyamán tette meg ezt az utat. Az első hullám átlagos levonulási sebességeként ilyen módon tehát 1,34 m/s, ezzel szemben a főhullám átlagos sebességeként csupán 0,89 m/s adódott, ami ellentmondásnak látszik. Kihangsúlyozza ezt az ellentmondást az, hogy a számítások szerint a főhullám megjelenéséből 670 cm-es [680 -f 539 — (130 + 411)] vízszint-esés származott Passau és Budapest között, míg az előhullám megjelenése csak (200 -f- 539 — -— 420 = ) 320 cm-es vízszint-különbséget okozott, nem számítva a két vízmérce nullpontja közötti 190,8 m-es szintkülönbséget (286,48—95,65), ill. a meder időben állandónak tekinthető lejtését. Az árhullámok levonulási sebességét azonban nem feltétlenül szükséges a tetőzések áthelyeződésének sebességével azonosítanunk, hanem a hullám megjelenésének, a vízállás emelkedésének a kezdetétől is számítható. Az ilyen számítások meglepő eredményre vezetnek. A reggel hétórai vízállások szerint pl. 1954-ben Passaunál július másodikáról harmadikára virradóan mutatkozik vízállásemelkedés és Budapestnél már július 5-nek reggelén, majd ismét Passaunál július 8-án és ezt követően Budapestnél július 11-én. A következő évben (1955-ben) Passaunál július 9-e után Budapesten július 11-én. Ezek szerint tehát az 580 km-es távolságból kettő, ill. három nap folyamán érkezett le az árhullám, ami 4,6, ill. 2,9 m másodpercenkénti sebességnek felel meg. Lehetséges azonban, hogy a vízállások megemelkedésének távoli, gyors megjelenésében egyéb hidrológiai tényezők is közrejátszanak. Kihatása lehet erre a jelenségre a meteorológiai eseményeknek is, azonban megállapítható, hogy bár ennek a három árhullámnak a hidrometeorológiai körül-