Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - Beszámoló a Jósvafőn rendezett barlang- és karsztkutató ankétról

3JfO Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 5. sz. Jegyzőkönyv Xurbert Casteret világhírű francia barlangkutatót ma­gyarországi tanulmányútra. A Bizottság összeállítja a karszthidrológiai és barlangtani szakdokumentációt és eddig megjelent anyagát a nemzetközi szak­irodalom összeállításával megbízott szerv rendelkezésére bocsátotta. A kutatók tudományos és gyakorlati továbbképzése céljából az év elején 15 előadásból álló előadássorozatot rendezett a bizottság. Az előadásokat több mint száz hallgató látogatta rendszeresen. Jakucs László a M. Földrajzi Társaság Barlangkuta­tó Szakosztályának egyéves munkájáról számolt be. A Szakosztály elsősorban szakelőadások rendezésével ért el kimagasló eredményeket és megszervezte a magyar kutatók idei jól sikerült csehszlovákiai tanul­mányútját, amelynek során a részt vevők c, csehszlovákiai kutatások magas színvonaláról és a barlangok tudomá­nyos és idegenforgalmi kiaknázásáról személyesen is meggyőződhettek. A Szakosztály kezdeményezte az aggtelekkörnyéki magyar—csehszlovák határforgalom megkönnyítését, illetve nemzetközi terület kialakításának tervét. Az ankét folyamán megérkeztek a magyarországi tanulmányúton levő csehszlovák kutatók is, akiknek részéről a csoport vezetője, Blaha Leo magyar nyelven üdvözölte az ankét résztvevőit és kérte a további együttműködést és még szorosabb kapcsolat kiépítését. Kapinyáné Radó Denise az Eötvös Lóránd Tud. Egyetem Földrajzi Intézetének barlangtani munkássá­gáról számolt be. A kutatók a budai-hegységben több barlang mor­fogenetikai viszonyait tanulmányozták és kiegészítették a Solymári-barlang térképét. Elkészítették a Vértes hegység karsztjelenségeinek kataszterét és forráshozam­méréseket végeztek. A Bükk hegységben folytatták az örvénykői és csipkéskúti víznyelők bontását. Tóth József a M. H. T. Nagymiskolci Csoportja barlangtani működését ismertette. A miskolci kutatók főleg a Bükk-fensík zsombolyait és a jávorkút! víz­nyelőbarlangot kutatták, de igen értékes adatokkal hozzájárultak a Miskolc vízellátását biztosító Tapolcai­fonások vízgyűjtőtel ületének pontosabb megismerésé­hez. Hégráth Gyula az Élelmiszeripari Minisztérium Kinizsi S. K. barlangkutatóinak az égerszegi Szabadság­barlangban és a Ganza-lyuk feletti Gyükért víznyelőnél végzett kutatásait ismertette. A Szabadságbarlang bejáratánál a turistaszálló építése rövidesen befejező­dik. Szilvássy Gyida a Bástya Ügyészségi S. K. barlang­kutatóinak a Ferenchegyi barlang újonnan feltárt járatairól készített térkópét mutatta be és ismertette azokat a kísérleteket, amelyek barlangokban is korrózió­mentes jelző- és számtáblák előállításának technológiá­jára vezettek. Holly Ferenc a Budapesti Műsz. Egyetem Ásvány­és Földtani Tanszéke kutatóinak az általuk felfedezett Vass Imre barlangban végzett munkáját ismertette, amelyek soián újabb szakaszokat tártak fel és fel­térképezték kb. I km hosszúságban az eddig ismert járatokat. Feltérképezték a Tinnyei-aragonitbarlangot és kidolgozták a karsztforrások fizikai-kémiai vizsgálati módszereit. Augusztus hó 19-én egyes tudományágak területén a barlangkutatás segítségével elért legújabb eredmé­nyekről számoltak be. A beszámolók előtt Senes János dr. a szlovák kultuszminisztérium barlangügyi tanácsának elnöke a csehszlovák kutatók részéről üdvözölte az ankétot és bejelentette, hogy csehszlovák részéről is nagyjelentőségűnek tartják az aggtelekkörnyéki magyar és csehszlovák barlang­vidéknek mindkét részről való megközelítésének egy­szerűsítését és ez ügyben konkrét lépéseket is tettek. A két ország kutatóinak további együttműködését azzal is kívánják előmozdítani, hogy egy a jövő évben szer­vezendő Pelsőc-környéki kutatáshoz magyar kutató­kat is meghívnak. Kessler Hubert dr. beszámolt a karszthidrológia és vízellátás terén barlangkutatással kapcsolatban elért legújabb eredményekről. Többek között ismertette a lillafüredi Anna-barlangban feltárt karsztforrásoknak a miskolci vízellátásba való bekapcsolását, a mánfai Kőlyuk forrásának Komló céljaira való igénybevételét, a Miskolc—-Tapolcai hévvízbarlangban végzett vizs­gálatokat, a karsztvidékeken végzett beszivárgási vizs­gálatok eredményeit és a legújabban feltárt Kossuth­barlangot, melynek felfedezése a rudabányai vízellátási kérdésekhez kapcsolódik. A barlangtani kutatások­nak a karszthidrológia terén elért eredményei köz­vetlenül hasznosíthatók a népgazdaság számára. Vértes László a barlangkutatással kapcsolatos újabb ősrégészeti és őslénytani kutatási eredményekről számolt be. A Pilisben, Gerecsében, Bakonyban és Bükkben folytatott kutatások nemcsak új anyagot szolgáltattak, de új, nálunk eddig nem alkalmazott módszereket is alkalmaztak a munkálatok során. Az új módszerek közül a lakkfilm rétegsor-vétel és a pollenvizsgálat sok lehetőséget nyitott a jégkorok pontosabb időbeni szintezésére és ezzel az éghajlati változások finomabb különbségeinek megismerésére. Topái György a barlangok biológiai kutatásáról számolt be. Eddig mintegy 200 algafáj került elő a megvizs­gált barlangokból. Igen fontos probléma a teljes sötét­ségben előforduló fotoszintézis. A Béke-barlangból eddig 21 állatfajt ismerünk. Jelentősebbek a Bathynella és a Trogloehaetus. A Szabadság-barlangban a Koenia vágvölgyi-vo 1 egy -Magyarországon új állatrend került elő. Igen jelentős eredményekre vezettek az előadó által bevezetett denevérgyűrűzések, amelyek a denevé­rek, eddig ismeretlen vándorlásaira fényt derítettek. ßertalati Károly dr. az elmúlt másfél év karszt- és barlangtani irodalmát ismertette. Megállapította, hogy a 87 közlemény 33 különböző folyóiratban jelent meg, mert eddig nem volt a barlangtannak saját folyóirata. Legtöbb volt a geomorfológiai és karszthidrológiai vonatkozású barlangtani cikk. Aránylag kevés volt a földtani vonatkozású szpeleológiai közlemény. A szak­irodalmat ezentúl a „Tájékoztató" rendszeresen fogja ismertetni ; minden év irodalmi kimutatását a külföldi szakköröknekismegküldjüknehogy az az eset megismét­lődhessen, hogy pl. a nemzetközi barlangtani biblio­gráfiából az 1950.évi magyar barlangtani irodalom tel­jesen kimaradt. A beszámolókat követő hozzászólások és javas­latok alapján az ankét a következő határozatokat hozta : 1. Feltétlenül szükséges a magyar és csehszlovák aggtelekkörnyéki barlangvidék kölcsönös látogatási lehetőségének megkönnyítése. 2. A magyar és csehszlovák kutatók között mái­megtörtént együttműködési megállapodásokhoz hasonló megállapodások kötendők a többi szomszédos államok kutatóival is. 3. Gazdasági és szakszempontokból kívánatos lenne az összes magyarországi, idegenforgalmi szempontból jelentős barlang egységes kezelésbevétele. 4. Az idegenforgalmi szempontból értékesített bar­langok bevételeinek egy bizonyos százaléka további .feltáró kutatásokra fordítandó. * Augusztus hó 19-én délután és 20-án délelőtt az ankét résztvevői a felfedezők vezetésével megtekintet­ték az újonnan feltárt Béke-barlangot, Szabadság­barlangot, Vass Imre-barlangot és Kossuth-barlangot. R. Ö.

Next

/
Oldalképek
Tartalom