Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - Hartyányi László: Az öntözés hatása a talajvízszin alakulására

1 lartyányi L.: A/. öntözés hatása a talajvízszin alakulására Hidrológiai Közlöny 36. évi. 1956. 5. sz. 335 öntözetlen terület felé irányul. A talajvízszin itt is lényegesen magasabb, mint az „A" sornál. A rizstelep lecsapolásával megindult nagymértékű süllyedés ennél a sornál kb. 150 m-ig érezteti a hatását. Ezen a távolságon túl itt is emelkedés észlelhető. A holtmederhez legközelebb, kb. 300 m-re levő ,,B" kútsor szeptember 1-től január l-ig állandó és jelentékeny vízszinsüllyedésről tanúskodik, nyüván a meder leszívó hatására. Ezeknél a kútsoroknál is megfigyelhető, hogy ahol a talajvíz elfolyására, akár öntözetlen terület, akár valamely befogadó meder felé lehetőség van, ott a talajvízszin süllyedése bekövetkezik. (7) KÚTSOR 35-8? 16. ábra. Rizstelepek hatása a környező talajvizszinre 16. BAUHHiie pucoebix yiacmnoe na ypoenu oupyiicawujux epyHmoeux eoő Fig. 16. Effect of riceland on adjoining groundwater level. !). A szarvasi kákái öntözések talajvízhelyzete Az öntözéssel kapcsolatos talajvízjárás tanulmányozását 1955 nyarán a szarvasi kákái öntözések K 11 jelű magasvezetésű öntözőcsatornájának környezetében is megkezdtük. A K 11 főcsatorna rendszerében végzett szivárgási veszteségmérések alapján ugyanis a környező talajvízszin nagymértékű emelkedésére lehetett következtetni. A talajvízhelyzetről első közelítésben a környékbeli tanyák kútjainak vizsgálatával szereztünk tájékozódást. A kutak nyáron 1,4—3,3 m mélységben levő vízszine a tanyai lakosok szerint télire 2—3 m-rel süllyed ugyan, de korábbi helyzetét már nem éri el. A főcsatorna környezetében magasra emelkedett talajvizszinre hívta fel a figyelmet az is, hogy az épülő kákái hajós permetező öntözés csatornáinak készítésekor felfakadt a talajvíz. A környező talajvíz helyzet tanulmányozására a K 11 csatorna két oldalán az épülő hajós öntözés csatornahálózatának figyelembevételével 10 észlelőkutat létesítettünk (17. ábra). A szeptember 1-én megindult észlelés a csatornák szivárgása következtében kialakuló jellegzetes képet adott. A csatorna üzemének megszűnésével a talajvízszin rohamosan süllyedt. Feltűnő, hogy a vízszín-esés kezdettől fogva határozottan az „E" sor felé irányul, talajvizmozgás tehát csak ebben az irányban lehetséges. Az egymástól kb. 700 m-re levő két szélső kút közt kialakult J m vízszinesés oka feltehetően az, hogy a szarvasi állami gazdaságnak a ,,F" sortól délre elterülő rizstelepei, továbbá az alig 2 km-re levő halastavak alatt magasabb a talajvíz színe. A környék talajvíz helyzete szempontjából nem lehet közömbös az sem, hogy a terület belvízrendszerének főcsatornáiban — amelyeket 17. ábra. Ontözöcsatorna szivárgásának hatása a szarvasi kákái talajvíztükör alakidására <t>m. 77. BüUfiHüe (fiuAbmpaifuu m opocumeAbHozo KanaAü na ipopMiipoeamie yposHH zpynmoebix sod y e. Capeaui — Kana Fig. 17. Effect of seepage from irrigation channel on the formation of groundwater table at Szarvas—Káka.