Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - Hartyányi László: Az öntözés hatása a talajvízszin alakulására

3JfO Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 5. sz. Jegyzőkönyv Az öníözött területek talajvízszintje helyenként folyamatosan emelkedik és ezáltal veszélyezteti a termelést. Öntözött és öntözetlen területeken végzett talajviszony megfigyelések bizonyítják, bogy a káros jelenségek ott jelentkeznek, ahol nincs megfelelő vízlevezctés, a csatornák erősen szivárognak, az öntözést helytelenül gyakorolják. A helyes tervezési elvek kialakítása és a károk megszüntetése, ill. megelőzése végett az öntözött területeken fokozottabb figyelmet kell fordítanunk a talajviszonyok vizsgálatára. Az öntözés hatása a talajvízszin alakulására HAKTYÁNY i lí SÚÓ 1. A tolajvizszin öntözés okozta változásának jelentősége Hazai öntözéseink óriási fejlődése nyomán jelentősen megváltozott az érintett területek talajvíz helyzete. Ezeken a területeken az utóbbi időben erős talaj vízszin. ingadozás, illetve a talajvíz nagymértékű megemelkedése tapasztalható. A talaj vízszin túlzott emelkedése mocsara sodásra vezet. Ezenkívül a felszínhez közel került talajvíz feletti kapilláris övezet erőteljes párolgása különösen, ha a talajvízben sok az oldott só másodlagos szikesedést okoz. Ugyancsak szikesedést eredményez a talajfelszín közelében erősen ingadozó talajvíz fokozott párolgása is. Az így bekövetkező talajromlás jelentősen csökkenti a mezőgazdasági területek termőképességét. Az öntözés fejlesztése öntözött területeink talajvíz viszonyainak megismerését teszi szükségessé. De megvizsgálandó a helyzet javítása érdekében az is, hogy az öntözéssel kapcsolatos vízgazdálkodási beavatkozások, vagy hiányosságok milyen mértékben befolyásolják a talajvízszin alakulását. Rendkívül fontos annak a megállapítása, bogy az öntözővíz szállítás hibái, a csatornák szivárgása, az elégtelen levezetés, a túlöntözés és nem utolsósorban az árasztó öntözés, milyen hatással vannak a talajvíz helyzetre. 2. A külföldi helyzet A talajvízszinnek az öntözés hatására bekövetkező változása a nagymultú és nagykiterjedésű külföldi öntözéseknél elsőrendű fontosságú probléma. Üzbekisztánban Oszipov V. Sz. közlése szerint — egy ha öntözés 8 ha kiterjedésű területen okozott talajvíz emelkedést. Maierhofer Ch. R. hivatkozik közép-keleti tapasztalatára, amely szerint hatalmas beruházással kifejlesztették az öntözést egy fontos és jelentős területen és nem egészen két évi öntözés után a talajvíz nagymértékű megemelkedése miatt bekövetkezett szikesedés és mocsarasodás a területnek több mint 60%-át gabonatermesztésre alkalmatlanná tette [13). Ugyancsak Maierhofer hívja fel a figyelmet arra, hogy az USA keleti államaiban az öntözött területek növelésére irányuló túlzott törekvések, valamint a csatornák szivárgása és a túlöntözés következtében több millió acre szenvedett kárt, vagy vált teljesen terméketlenné. A problémának elsősorban a Szovjetunióban és az* Egyesült Államokban, ezenkívül Franciaországban, Indiában, Egyiptomban, Algériában. Tuniszban stb. kiterjedt irodalma van. A kérdéssel foglalkozó kutatók nyomatékosan felhívják a figyelmet arra. hogy az öntözéssel kapcsolatos hibák, valamint a káros vizek elvezetésének hiánya a talajvízszin emelkedését okozzák, továbbá, hogy az öntözött területek talajvízszin emelkedése különösen veszélyes, ha a sókban gazdag talajvizek a vízháztartási egyensúly megbontásával együtt a talaj sóháztartását is károsan befolyásolják. 3. A hazai kutatás A széleskörű külföldi vizsgálatok eredményei ellenére hazai hidrológiai és növénytermesztési szakirodalmunk az öntözés és a talajvíz összefüggését alig érinti [5, 10]. Bár a kérdés jelentőségére Szilágyi Gyula külföldi tapasztalatai alapján — már 1933-ban rámutatott [19], a hazai kutatás — egész a legutóbbi időkig — elsősorban talajtani térre korlátozódott. A hidrológiai és növénytermesztési kutatás öntözésünk nagyarányú fejlődésével kapcsolatban kezdett csak a kérdéssel behatóbban foglalkozni. A fejlődés egyik első lépése a kérésünkre a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által kisújszállási kísérleti gazdaságunk területén 1953 augusztusában létesített 6 talajvízkút észlelésének megindítása volt. intézetünk 1954. évi jelentésében a kutak rövid másfél éves észlelése alapján is megállapíthattuk. hogy az öntözéssel kapcsolatos tényezőknek nagy a hatása a talajvíz helyzetre. Egyrészt jelentősen megemelkedett a talajvízszin, sőt egyikmásik helyen néhány deciméternyire megközelítette a felszínt, másrészt eltolódott a talajvíz évi járása. Öntözött területeink nagyarányú növekedése, annyi más vízgazdálkodási probléma mellett, a talajvíz-kérdésre is felhívta a figyelmet. A talajvízhelyzet vizsgálatának az 1086/1955. sz. M. T. határozat is nagy jelentőséget tulajdonít. Ma már az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányítása mellett kiterjedt kutatói munkaközösség foglalkozik az öntözés és a talajvíz összefüggésének a vizsgálatával [23].