Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
5-6. szám - Lovas László: Szivárgási veszteségek csökkentése öntözőcsatornáknál és tározótereknél
322 Hidrológiai Közlöny 36. évi. 1956. 5. sz. Lovas L.: Szivárgási veszteségek csökkentése lerakódott bentonit szigetelő hártya kiszáradáskor felpikkelyeződik és lehámlik a rézsűről. A helyszíni kísérletek néhány munkafázisát a közölt fényképmellékletek ábrázolják. Az ismertetett két eljáráson kívül (burkolat és beiszapolás) különösen völgyzáró gátaknál a gátudvarban úgynevezett bentonitos szőnyeg kialakításával lehet a vízveszteséget lecsökkenteni [6], Ennek lényege, hogy néhány cm vastagságú bentonitgél képezi a szigetelő réteget, amelyre a víz eróziós rombolása és egyéb káros hatás ellen homok vagy más védőréteg kerül. Injektálással is eredményesen alkalmaztak már több esetben bentonitot, főleg nagyobb hézagok, üregek vízzáró eltömésére. Előnye: hazánkban igen nagy mennyiségben található és a kívánt minőségben olcsón előállítható. Jelenleg még tisztázatlan a stabilizáltság élettartama, továbbá a bentonit ellenállása a növényzet, fagy, férgek kártevésével szemben. A szigeteléshez megkívánt minőség nagyüzemi előállítása még hiányzik. 2. Szivárgást csökkentő eljárások kötött, szerkezetes, zsugorodó (homokliszt, iszap, agyag) talajok esetén 2.1 Talajtömörítés Az eljárás lényege, hogy mechanikus vagy dinamikus erőhatásokra a talaj szerkezete szétroncsolódik, hézagtérfogata lecsökken, repedései és féregjáratai eltömődnek, ezzel szivárgási vesztesége is kisebb lesz. Tömörítéssel megjavulnak a talaj mechanikai tulajdonságai : szilárdabbá, rugalmasabbá válik, így a kimosó erőknek jobban ellenáll. A talajtömörítésnél lényeges az optimális nedvességtartalom meghatározása, amelynél a talaj legkisebb munkával legtömörebbre dolgozható be. Ha a talaj ennél szárazabb, a nagyobb súrlódás akadályozza a szemcsék átrendeződését, ha pedig ennél nedvesebb, úgy a talajpórusokban 5. ábra. Háromrészes trapézalakú döngölő vázlata 0ua. 5. CxeMa mpaneifoudaAbHoü mpaMŐoetcu, cocmoniifeü ii3 mpex tacmeü. Abb. ö. Skizze eines dreiteiligen trapezförmigen Stampfers levő többletvíz nehezíti meg azt, hogy a szemcsék közötti hézagok a kívánt mértékre csökkenjenek. Ezt a víztartalmat laboratóriumi elővizsgálatokkal kell meghatározni. Ugyancsak a laboratóriumi vizsgálatok eredménye jelöli ki a talajonként szükséges tömörítő munka és ezzel a kívánatos talajtérfogatsúly nagyságát. lm 3 talajnál az optimális tömörség eléréshez különböző kötöttségű talajokon 30—90 tm közötti munkamennyiség |zükséges. A tömörítési munkák során szerzett tapasztalatok szerint a szivárgási tényező csökkenése egyenes arányban áll a tömörítésre fordított munkával, továbbá a tömörítés mélységével és időbeli állékonyságával. Szakirodalmi adatok szerint a szivárgási veszteség csökkentéséhez szükséges tömörítési munka mélysége minimálisan 0,30 m legyen, de ne haladja meg az 1,0 m vastagságot, mert ilyen mély tömörítés már igen nagy energiabefektetést igényel. A mélyépítésben általánosan használatos tömörítési módok közül csatornáknál a döngölést alkalmazzák legeredményesebben. A hengerlés ugyanis nem biztosítja a szükséges tömörítési mélységet, a vibrációs módszereket pedig kötött talajok tömörítésére még nem próbálták ki kellően. Csatornák tömörítésére legcélszerűbbnek a 100—200 kg súlyú robbanó hatással működő döngölök (békák) bizonyultak, amelyekkel 10 óra során átlag 290 m 2 csatornaszakasz tömöríthető. Kisméretű, állandó szelvényű csatornák tömörítésére használatos három részes trapéz alakú döngölő elvi kiképzését mutatja be az 5. sz. ábra GM. Lomize [9] közlése alapján. Itt a középső rész a fenék, a szélső pedig a rézsű tömörítésére szolgál. A döngölőlap szerkezete mindegyik rész független mozgatását teszi lehetővé. A döngölő lapok súlya és mérete változtatható. Egy-egy berendezéssel végezhető munkánál a csatornaszelvény méretváltozásában megengedett tűrés a fenék szélességénél 15%, a rézsiik esésénél pedig 20%. Talajtömörítéssel a szivárgási veszteség különböző adatközlések szerint az eredetinek 20—• 130-ad részére csökkenhet le. Előnye : teljesen gépesíthető, építőanyagra nincs szükség. Hátránya : nem véd a benövés, fagy és férgek ellen. 2.2 Szikesítés Az eljárás alkalmazását az a felismerés teszi lehetővé, hogy a kötött talajok tulajdonságait nagy mértékben a bennük levő kationok határozzák meg. Ezek közül vízzáróság szempontjából főleg a kalcium és nátrium szerepe döntő fontosságú. Ugyanis a kalcium megőrzi, míg a nátrium elpusztítja a talaj szerkezetességét. Ebből következően ha kalciumot tartalmazó talaj Ca kationját Na-al cseréljük ki, úgy az eredetileg szerkezeti hézagain keresztül vizet áteresztő talaj vízzáróbbá válik. A szikesítést konyhasó vagy ammóniumklorid oldattal, esetleg ha erre alkalmas, termé-