Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
4. szám - Könyvismertetés
316 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. Markó L.—Jakucs L.: A barlangi légáramlás keletkezése flyiHHbiií noTOK, npimeiw ecmi BejnroiHa BHCIIIHCH TeMnepaTyTbi B03«yxa őojibiue ero cpeflHeroaoBOu BejiuMiiHbi, B03aymnbiii n0T0K HanpaBJiHCTCH Hapy>Ky iepe3 BXOA neiyepbi, a B npoTiiBonojiOH<HOM cjiyqae B03/jymHbiií n0T0K npoTenaeT BHyTpb nemepbi. Air currents in caves by L. Marko and L. Jakucs The investigation of air currents at the mouth of the stalagmite cave at Aggtelek led to the conclusion, that the air inside communicates with the outside atmosphere through the overlying rock. Since the temperature within the rock generally differs from that on the surface, the difference in air densities in fissures and at the mouth will result in an air pressure differential (chimney effect). This differential induces air currents, the direction of which at the mouth of the cave depends on the temperature of the outside atmosphere, i. e., will be directed outward, or inward, if the latter is above or below the annual mean respectively. KÖNYVISMERTETÉS Lejvikov M. L.: Meterológia, hidrológia és hidrometria. Az Állami Mezőgazdasági Könyvkiadó (Szelhozgiz) kiadásában most jelent meg Moszkvában a mezőgazdasági technikumoknak szánt tankönyv, amely tartalmával felkeltette a vízépítési szakemberek érdeklődését is. A könyv igen szerencsés megoldásban felöleli a három tudományágat és könnyen érthető elméleti anyagán kívül elsősorban a kérdések gyakorlati részével foglalkozik. Az első részben ismerteti a tárgyalt tudományok célját és tartalmát, a Szovjetunió hidromcteorológiai szolgálatának szervezetét, a víz különböző előfordulási formáit, a víz körforgását a természetben és a Föld vízháztartási mérlegét. A másodili rész a meteorológia, nemcsak a légköri jelenségekkel, a légnyomással, a hőmérséklettel, a páratartalommal, a csapadékkal, a hótakaróval, a széllel és a párolgással foglalkozik, hanem ismerteti az időjárás fontosabb tényezőit, az adatok feldolgozásának módszereit és az időjárási előrejelzések összeállítását. A bennünket közelebbről érdeklő harmadili rész a hidrológia, először a vízfolyásokkal foglalkozik. Megismerteti az olvasót a folyami vízgyűjtők fogalmával, ezek alapfontosságú jellemzőivel, amelyeket geometriai és fizikai-földrajzi tényezőkre bont. A folyókat a lefolyást kialakító vizek eredete szerint hóolvadásből és esőből táplálkozó, valamint vegyes táplálású vízfolyásokra osztja. Rámutat a szélsőséges vízhozamok fontosságára, közli a tartósság és gyakoriság meghatározásának módszerét. Különösen áttekintő a folyók jégjelenségeivel foglalkozó fejezet, amely leírja a folyók téli életét. Részletezi a folyami lefolyást kialakító tényezőket, az átlagos havi és évi lefolyás meghatározását, továbbá a fajlagos lefolyás fogalmát. A tervezés első közelítésként előnyösen használhatja a fajlagos lefolyás sok évi átlagának l/s/km 2-ben megadott értékeit feltüntető térképet. Az átlagos lefolyás számításához levezeti a szükséges képleteket és számítási példákat közöl használatukra. Hozza az értékek matematikai statisztika szerinti feldolgozási lehetőségét, a különböző valószínűségi vízszintek számítását. Foglalkozik a lefolyás idényenkénti megoszlásával, a hidrológiai év alkalmazásának előnyeivel. Különböző módszereket közöl a tavaszi á-rvízszint meghatározására, a mértékadó árvízszint helyes megválasztására. Érdekes, hogy milyen alapossággal tárgyalja a folyók hordalék kérdését, a szállított hordalék eredetét, mennyiségét és összetételét. Külön foglalkozik a tavak, víztárolók és mocsarak kérdésével, valamint a vízháztartási számítások tárgyával és feladataival. A munka utolsó — negyedik — részében találjuk a hidrometriai anyagot. A vízmércék fejezetében kimerítő áttekintést kapunk a rajzoló vízmércék megoldásáról, a vízmérési szelvény megválasztásáról. Ismerteti a mérési szelvények felszereléseit és berendezéseit. Megtaláljuk a könyvben az észlelések és mérések szervezésére és végrehajtására vonatkozó közléseket és az adatfeldolgozások ismertetését. Leírja a mederfelvételi munkákat, a vízhozam mérését, a különböző vízsebességmérő szárnyakat, a berendezések tarázásának szabályait. Ugyancsak közli a bukóval történő mérések elméletét és gyakorlati végrehajtását. Ismerteti a vízhozamgörbék szerkesztését, jelentőségüket és felhasználásukat. Különböző hordalék mintavevő berendezéseket ismertet bő ábraanyaggal. Az öntözőrendszerek üzemelésével kapcsolatban részletezi a hidrometriai feladatokat. Hangsúlyozza a vízhozammérések fontosságát, közli a különböző mérőberendezések és eljárások leírását. Nemcsak a vízmérő felszereléseket ismerteti, hanem a különböző rajzoló berendezések megoldását is. A befejező rész a vízrajz adatközlő és előrejelző szolgálatával foglalkozik, közli ennek szervezetét a Szovjetunióban. A könyv terjedelme 511 oldal. Csehidi Géza ,,HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY" Felelős szerkesztő: Kovács György — Kiadja a Műszaki Könyvkiadó V., Bajcsy-Zsilinszky út 22. Telefon: 113-450. Felelős kiadó: Solt Sándor — Megjelent 860 példányban. Előfizetés: a Posta Központi Hírlapiroda Vállalatnál, Budapest, V., József nádor tér 1. Távb.: 180-850 Előfizetési díj 48.— Ft (egész évre), egyes szám ára 8.— Ft. — Csekkszámlaszám: 61.254 35952-689/2 - Révai-nyomda, Budapest, V., Vadász-utca 16. — Felelős vezető: Nyáry Dezső.
