Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

4. szám - Léczfalvy Sándor: Adatok és eljárások a Tata környékén kialakuló karsztvízszín számításához

3JfO Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 5. sz. Jegyzőkönyv HIDROGEOLOGIA A tanulmány Tata környékének karsztviszonyait tárgyalja. Vizsgálja a vízadó aktív üregek helyzetét a mészkőben, a karsztvíz mozgásának törvényszerűségeit. Eljárást ad a karsztvízszin számításához, valamint tárgyalja a termelhető vízmennyiségek kérdését. Adatok és eljárások a Tata környékén kialakuló karsztvízszin számításához LÉCZFALVY SÁNDOR A karsztvíz elhelyezkedése [2], [3] A Dorog—Tokod—Tatabánya háromszögének karsztosodott kőzeteit zömében mészkövek, mégpedig triászkori ún. dachsteini mészkövek építik fel. Ezért elsősorban ezeknek a mészköveknek a karsztvíz megjelenését és mozgását befolyásoló sajátosságait kell megvizsgálnunk. A karsztvíz, mint ismeretes, a mészkő karsztosodott hasadékaiban és üregeiben található, tehát — ellentétben a laza üledékes kőzetekkel és dolomitokkal — bizonyos helyekhez és irányokhoz kötött. A mezozoós alaphegység keletkezése után meginduló karsztosodás ugyanis elsősorban a törésvonalak mentén jutott nagyobb szerephez, mert a már meglévő hasadékok mentén a víz oldó, bomlasztó, szerepe jobban érvényesülhetett. Azokat az üregeket, amelyek nincsenek hordalékkal kitöltve és vizet adnak, vagy nyelnek, aktív üregeknek nevezzük. A továbbiakban meg kell vizsgálnunk azt, hogy ezeknek az aktív karsztüregeknek, hasadékoknak az elhelyezkedésében találunk-e valamilyen törvényszerűséget. Az aktív üregek elhelyezkedésének törvényszerűségei nyilvánvalóan a terület földtani történetéből nyomozhatok. Ezen belül nagy szerepe lehet a változó erózióbázisnak, a tektonikai viszonyoknak stb. Ilyen vizsgálat elvégzéséhez elégséges adat nem áll rendelkezésünkre, ezért egyenlőre ezeket a törvényszerűségeket csak közelítő feltevések alapján határozhatjuk meg. Abból a célból, hogy némi támpontot kapjunk a karsztosodott kőzeteken belül a víztartó rétegek vastagságára, megvizsgáltuk a rendelkezésre álló fúrások alapján, hogy a dorogi medencében a felszíntől számítva ezek az aktív üregek mennyire mélyen nyomozhatok. Az aktív üregek eloszlását az 1. ábrán tüntettük fel. Sajnos a 120 m alá lehatoló fúrások száma aránylag kevés és így általános törvényszerűséget lerögzíteni ezekből még nem lehet. Az 1. sz. ábrából az tűnik ki, hogy az aktív üregek maximuma 30—70 m mélységben található, és 120 m-nél nagyobb mélységben már kicsi az előfordulási valószínűségük. (A mészkő felszínétől számítva) A 2. ábrán az 1. ábra alapján szerkesztve leolvasható, hogy ezek az aktív üregek a karsztkőzet felszínétől számított meghatározott mélységben mekkora valószínűséggel fordulnak elő. A fenti következtetések a fúrások csekély száma miatt természetesen nem általánosíthatók. Ezen a területen dolgozó fúrómesterek gyakorlati tapasztalatuk alapján hasonló következtetésre jutottak. A vizet termelő karsztkutaknak zömében ugyancsak a 30—70 m mélyen elhelyezkedő aktív üregekből ered a vizük. A későbbiekben a karsztvízszin számításánál azzal a közelítéssel élünk, hogy a fentiek alapján a vízzáró réteg a karsztfelszín alatt kb. 120 m-en található. Az aktív karsztüregek elhelyezkedése nemcsak függőleges értelemben helyhezkötött. A tektonikailag kimutatható — két hegyszerkezeti irány közül általánosságban a - karsztosodás az ENy 10 20 30 40 50 60 70 SO SO 100 110 120 130 140 150 Melység a triász-mészkőben [m] 1. ábra. Aktív üregek eloszlása a triász mészkő felszíne alatt 0u2. 1. Pacnpedejiemie aKmumux nycmom nod meecmuaKQMii mpuacoeozo nepuoda Abb. 1. Verteilung der aktiven Hohlräume der Oberfläche des Triaskalksteins 2. ábra. Aktív üregek eloszlásának valószínűsége a triász mészkő felszíne alatt <t>uz. 2. Beponmnocmb pacnpedeAemm aKmueríux nycmom nod meecmHsiKaMU mpuacoeoeo nspuoda Abb. 2. Wahrscheinlichkeit der Hohlraumverteilung unter der Oberfläche des Triaskalksleins ff 20 40 60 80 100 120 Átfúrt friászmészkő vastagsága [mj