Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
4. szám - Csajághy Gábor: Harkányfürdő hévforrásainak iszapja
Csajághy G.: Harkányfürdő hévforrásainak az iszapja Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. 295 lású kalciumkarbonát alakjában kiválva szaporítja az iszap mennyiségét. A víz szulfátokat nem tartalmaz s a vízben levő kén, amint már említettük, karbonilszulfid (COS) alakjában van jelen. A karbonilszulfid könnyen bomló vegyület és víz jelenlétében a COS + H 20 = C0 2 + H 2S egyenlet értelmében széndioxidra és kénhidrogénre bomlik. Amikor a víz a felszínre kerül és levegővel érintkezik, a levegő oxigénje oldódik a vízben. Oldott állapotban azonban kénhidrogén és oxigén egyidejűleg nem lehet a vízben jelen, mert a két anyag kémiai reakcióba lép egymással és a 2H 2S + 0 2 = 2H 20 + 2S egyenlet értelmében víz és elemi kén keletkezik. Ezek a folyamatok játszódnak le a kifolyócsatornában és természetesen nemcsak a víz felszíne alatt, hanem a csatorna víz feletti részén, annak gőzterében is, mert a kénképződés összes „nyersanyagai" : a COS, illetőleg a belőle keletkezett II 2S, a víz és a levegő oxigénje a víz feletti légtérben is jelen vannak. Az itt kiválott elemi kén egy része igen tiszta állapotban rárakódik a csatorna falára, egy része pedig belehull a vízbe, s keveredve egyéb kiválott vagy szállított iszapszemcsékkel, ott ahol az áramlási sebesség csökken, leülepszik. Ez a magyarázata annak, hogy miért szennyezettebb az ülepítő medencében lerakódott iszap. A fenti ismertetés alapján, a Nemzetközi Orvoshidrológiai Társaság Peloid Bizottságának nemzetközileg elfogadott ón. geológiai beosztását figyelembe véve, az iszapot a vízalatti üledékek főcsoportján belül a biolitokhoz, ezeken belül az akausztobiolitokhoz, ezek között a forrásiszapokhoz, és pedig a hévforrások iszapjai közé kell sorolnunk. Külső leírás. Makroszkóposán is megállapítható, hogy az eredeti állapotban levő iszap sötétszürke és világosabb, szürkéssárga színű sávokból tevődik össze. A világosabb, sárgás színű rész főtömegében elemi kénből áll. Az a körülmény, hogy a kén nem egyenletesen oszlik el az iszapban, azt a feltevést látszik bizonyítani, hogy a kénkiválás sem egyenletes. Elképzelhető az is, hogy a csatorna faláról időnkint leszakad a rárakódott tisztább kén egy része és ezt hozza a víz sodra az ülepítő medencébe, ahol azután rárakódik a már leülepedett kevésbé tiszta iszapra. Az iszap tapintása kissé durva, ennek oka a szemcseeloszlásban keresendő. A durvább szemek közül a csillámpikkelyek néha az 1—2 mm-es nagyságot is elérik s a széndarabkáknak látszó, meggyújtható szemcsék között 4—5 mm átmérőjűek is vannak. Az iszap nem tapadó, természetes állapotban erősen kénhidrogén szagú. Mikroszkópos vizsgálat. Az elemi kénen kívül, illetőleg annak kioldással történő eltávolítása után sok kvarc, csillám, földpát, kalcit, limonit és kevés agyagásvány jelenléte állapítható meg a mikroszkópos vizsgálattal. Kémiai vizsgálatok. A kifolyócsatornák után kapcsolt ülepítő medencéből származó, eredeti állapotban levő homogenizált anyag víztartalma 30,8%. A légszáraz anyag elemzése a következő adatokat szolgáltatta : SiOo 67,89% TiO, : 0,41% A1 20 3 7,31% Fe 20, 2,79% MnO 0,04% MgO 0,68% CaO 3,31% Na 20 0,54% KoO 0,83% P 20- 0,13% H 20 0,34% C0 2 (anorg.) 2,05% C0 2 (org.) 1,16% S (lipoidoldható) 9,17% S (egyéb) 1,15% Földváriné színképanalítikai vizsgálatai szerint króm, bárium, stroncium nyomokban, berillium és ólom gyenge nyomokban mutatható ki. A vanádium jelenléte bizonytalan, nikkel, cink, réz és germánium nem mutatható ki. A fenti elemzési adatokból megállapítható, hogy a mikroszkópos vizsgálattal teljes összhangban mutatkozik az iszap jelentős Si0 2-tartalma. Az alumínium a csillámból, földpátból és a jelenlevő kevés agyagásványból származik. A több mint 3% CaO és a szervetlen kötésű C0 2 a mikroszkópos vizsgálattal is kimutatott kalcit jelenlétére utal. A 0,32% szerves kötésű szén jelzi a kevés, ismeretlen összetételű szerves anyag jelenlétét. A kénvegyületek és különösen az elemi kén nagy balneológiai jelentősége miatt érdemesnek látszott az iszapban levő kén kötésformájának meghatározása : elemi (lipoidoldható) kén .... 9,17% szulfid-kén 0,17% szulfát-kén 0,13% szerves kén 0,85% Összesen 10,32% A fenti számadatokból megállapítható, hogy az iszap 10,32%-ot kitevő összes kéntartalmának 9,17%-át, tehát a zömét, a lipoidoldható elemi kén alkotja. Az iszap legértékesebb része kétségkívül a lipoidoldható elemi kén. Az elemi kénnek azért van balneológiai szempontból nagy jelentősége, mert az ún. lipoidoldható anyagok közé tartozik s ezekről tudjuk, hogy a bőrön keresztül is bejuthatnak a szervezetbe s ott különleges hatást fejtenek ki. Az eredeti állapotban levő anyag karbonilszulfid bomlásából származó, változó mennyiségű kénhidrogént is tartalmaz. Ennek az ugyancsak értékes balneológiai hatóanyagnak a mennyisége a kitermelés módjától és a kitermelt iszap további sorsától függ. A kitermelés közben, esetleg utána is, természetesen nagy kénhidrogén veszteséggel
