Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

4. szám - Orlóci István–Böcsöny Dénes: A nagymarosi Duna-szakasz modellkísérletének előkészítése

Orlóci I.—Bözsöny D.: Nagymarosi dunaszakasz modellkísérlete Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. 271 Az esés és érdesség átlagos értékei a valóságban és a modellben TaÖAüija 1. OnpedeAeuue ucKaotceHUH MOdeAU Table 1. Computation of the distortion factor 1. táblázat Fk Mk Vk Ck lm ,/

z/s] ol ai- 23 Re

k 10 6 3 Yüe

k 10^2 a

m ai [m

3/s] [m] [m] 1 m/s] Ck lm ,/

z/s] [m'

ä/s] ol Re

k 10 6 3 Yüe

k 10^2 a

m a

m 750 1397 2,68 0,54 40,1 1608,0 7,15 1,167 1,053 7,55 83,0 6,00 1 500 2104 3,65 0,71 43,8 1918,0 6,00 2,090 1,278 7,65 83,5 6,00 2 500 2736 4,46 0,91 50,0 2500,0 4,60 3,250 1,481 6,80 78,5 6,35 5 000 3990 5,98 1,25 58,0 3364,0 3,42 6,028 1,820 6,22 73,0 6,80 7 500 4993 6,01 1,50 68,0 4624,0 2,50 7,270 1,937 4,84 62,5 8,00 10 000 5860 6,50 1,75 73,0 5329,0 2,16 8,964 2,077 4,45 59,0 8^0 feltételezzük az a a

m egyenlőséget és így az i/' 23 > m = „7, «/ (?) és egyenlőtlenségből meghatározzuk a

m legnagyobb értékét és segítségével a

R értékét. Amennyiben (1 jj CS (lin értékei jelentősen különböznek, úgy a feladatot fokozatos közelítéssel oldjuk meg. Esetünkben a

m értékét kétféle módon határoztuk meg. Az egyik esetben a valóság minden szelvényére és vízhozamára külön-külön meghatároztuk a sebességtényezőket és a Re számokat. Ezeknek az adatoknak és az ai = 500 ismeretében számítottuk az a

m értékeket, amelyek 70 és 100 között változtak. Az 1. táblázatban a másik módon számított értékeket mutatjuk be. Ennél a már előbb említett, az egész szakaszra vonatkozó középértékekből határoztuk meg az a

m és t = aija

m értékeket. A táblázat adataiból láthatjuk, hogy a mélységi átszámítási tényező értéke 59—83 határok között változik a vízhozam függvényében, ugyanakkor a torzítás mértéke pedig 8,5—6,0 értékek között. Tekintettel arra, hogy egyrészt a 7500 és 10 000 m

3/s vízhozamhoz tartozó adatok — a felvételi nehézségek miatt — csak tájékozódásra alkalmasak, másrészt a vizsgálatoknak főképpen az 1500—5000 m

3/s vízhozamok közötti állapottal kellett foglalkoznia, az ezekhez tartozó értékeket tekintettük mértékadónak. Az egyszerű átszámítási lehetőség biztosítása érdekében az a

m = 80 mélységi átszámítási tényezőt fogadtuk el, ami t — 6,25 torzítási mértéknek felel meg. Az így kapott t értékkel meghatároztuk az a

R értékeit, minden szelvényre és vízhozamra. A számítások szerint a

R = 70 -h 90 között változott. Mint néhány ellenőrző számításunk mutatta, az a

m és a

R közötti ilyen nagyságrendű eltérés miatt nem szükséges a kapott a

R értékkel a (6) öszszefüggésből új a

m értéket számítani. Az a

m, illetőleg a t ismeretében meghatároztuk a középsebességek ill. a vízhozamok és az esések átszámítási tényezőjét, amelyek a

v = 1íön

t = 8,95 9,0 a

q — aFO,, az esésekre pedig 72 ai a

m 357 750 360 000 a; = (lm ai = — = 0,16 értéket kaptunk. A hasonlóság feltétele, hogyha a valóságban áramló a vízmozgás, akkor a modellben is áramló vízmozgás legyen. Ezt a feltételt a következő összefüggés írja elő: I , illetve isi-v (8) C- c

2 Ebből a szempontból a modellünk megfelelt. A mélységi átszámítási tényező ismeretében a (4) képletből meghatározhatjuk a mederérdesség átszámítási tényezőjét: ha a

R = flm, akkor (In = —77- = 0,83 / o ai A modellszelvények elkészülése után meghatároztuk az a

R értékeit és szelvényenként, valamint vízhozamonként számítottuk a»-1, amelyek 0,76 és 0,95 között változtak. így a valóságos folyó érdességi viszonyai átszámíthatók a modellre. A számítást táblázatosan elvégeztük és ekkor a mértékadó 1500 és 5000 m

3/s valóságos vízhozamnak megfelelő modellvízhozamok esetén a szelvényenként számított Manning—

Strickler-féle mederérdességi tényező 2,0 x 10

2 és 3,6xlO

2 értékek között változott. A valóság átlagos eséseit és az átlag értékekből számított érdességi tényezőket, végül az ezeknek megfelelő modellértékeket a 2. táblázatban tüntettük fel. Összefoglalva az eddigieket; a modell vízszintes méreteit ai = 500, függőleges méreteit a

m = 80, eséseit az ai = 0,16, vízhozamait pedig a

q = = 360 000 tényezőkkel számoltuk át a valóságról. Az átszámítási tényezőket mindenütt a valóságos és modellméretek hányadosaként értelmeztük.