Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

4. szám - Langmár József: Műtárgyak alatti szivárgás laboratóriumi vizsgálatának módszerei és berendezései

25Jf Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. Langmár J.: Műtárgyak alatti szivárgás laboratóriumi vizsgálata dencére,. hátrahúzott állásban. A talaj beépítése és vízzel való feltöltése után, kissé lazított tömszelence mellett, a nyomáskivezető csövet benyomjuk a talajba és a tömszelencét meghúzzuk. Durvább szemcséjű talajokhoz (k S 104), sok beépítést kívánó vizsgálatoknál alkalmazzuk (76. ábra). c) Az egyszerű nyomáscsapnál nincs talajba nyúló cső. Ezt is felszerelhetjük a medencére a talaj beépítése előtt. Finomszemcséjű talajokhoz (k < 10~

4), sok beépítést kívánó vizsgálatoknál alkalmazzuk (7c. ábra). A nyomástáblát (piezométeres csőrendszert) legcélszerűbben úgy készítjük, hogy az üvegcsöveket vízszintes osztású fémlap elé erősítjük és biztosítjuk a fémlapnak a medence hátfalához való rögzítését, valamint függőleges értelmű állításának a lehetőségét. A nyomástáblát úgy helyezzük el, hogy lehetőleg rövid gumicső darabokra legyen szükség a nyomáscsapokkal való összekötéshez. A csövek a nyomáscsapoktól a piezométer csövekig emelkedjenek, hogy a levegő eltávozhassák. Ebben az esetben, a csővezetékeket külön légteleníteni nem kell (7. fénykép). 6. Áramvonaljélvétel és sebességmérés módszerei Az áramvonalak kirajzolását egyes helyeken koncentráltan adagolt festékanyaggal oldjuk meg. Az adagoló berendezésnek biztosítania kell azt, hogy a festőanyag akadálytalanul ki tudja jelölni a talajban mozgó víznek az útját, az áramvonalakat. Az áramvonalak egyenletesen vékony, folyamatos, markáns vonalak legyenek. A berendezés üzembiztos és önműködő legyen, azaz a beállítás 7. fénykép. Nyomástábla 0omo 7. JlocKa dae.ienu.i Bild. 7. Drucktafel 8. fénykép. Festékadagoló 0omo S. nodamwK icpacKU Bild 8. Farbstoff-Dosiergerät után a vizsgálat tartamának az idején folyamatosan működjék. Erre a feladatra — sok kísérletezés után — Muszkalay László igen egyszerű berendezést talált. A berendezés felül tölcséresre nyitott, 10 mm átmérőjű üvegcsőből áll, alul elvékonyítva, 90°-ban elhajiítva, függőlegesen ellapított csőszájjal (8. fénykép). A festékanyag megválasztásánál az a követelmény, hogy vízben jól oldódjék, az oldat és a víz között ne legyen fajsúlykülönbség, jól megfigyelhető és fényképezhető vonalat kapjunk, a festékanyag a talajszemcséket ne fesse meg, lerakódása ne legyen, tehát a talajból ki lehessen mosni. Erre a feladatra — Muszkalay László kísérletei alapján — a vízben oldható eozin (Eosin Natrium) felel meg legjobban, amit poralakban alkalmazunk. Az áramvonalmenti szivárgási sebességet úgy határozzuk meg, hogy meghatározott időpontokban az áramvonal előrehaladását az üvegtáblára ragasztott papírcsíkokkal rögzítjük (2. fénykép). 7. Segédberendezések Szádfalsüllyesztő készülék. A szádfalaknak a kívánt mélységre való leverése az összetett vízés földnyomással terhelt üvegtáblákra ható dinamikus erők, a talaj tömörödése és a műtárgy elmozdulása miatt veszélyes művelet. Csavarorsós, állványos süllyesztőszerkezet alkalmazásával, az említett káros hatásokat elkerülhetjük (9. fénykép). Talaj mechanikai vizsgálatokhoz szükséges berendezések : áteresztőképességvizsgáló készülék állandó és változó víznyomással, berendezés a