Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
4. szám - Ivicsics Lajos: A görgetett hordalék zörejének megfigyelése
Ivicsics L.: A görgetett hordalék zörejének megfigyelése Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. 2JfS vés, de a hordalékmozgás szempontjából jellegzetes függélyben végezzünk mérést. Ezeknek a függélyeknek a helyét a zörej megfigyelő készülékkel könnyűszerrel megállapíthatjuk. Végighaladva a készülékkel a keresztszelvényen, ábrázolva az egyes függélyekben észlelt zörej erősségeket jellemző értékeket, a legnagyobb, valamint a legkisebb hevességű hordalékmozgás sávjai azonnal meghatározhatók. Példaképpen bemutatjuk a dunaremetei mérési szelvényben végzett egyik mérés eredményét (2. ábra). A méréseket 1953. VIII. 18-án apadó víznél, 371 cm körüli vízállásnál végeztük. A 2. ábrán a vízszint vonalától lefelé a vízmélységekkel, felfelé pedig a zörejek erősségével arányos menynyiségeket mértünk fel. Az ábrán feltüntettük a legkisebb, legnagyobb és közepes műszerkitéréseket ábrázoló vonalakat, valamint az egyes függélyekben mért függély-középsebességek (v/t) és fenéksebességek (v/) vonalát is. (Ebben az esetben fenéksebességnek a fenék felett kb. 15—20 cm magasságban mérhető sebességet nevezzük. A sebességeket, valamint a későbbiekben említendő hordalékhozamokat a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) vízmérő csoportja mérte.) Az ábrán látható, hogy az említett mérés idején a szelvényben négy hevesebb és köztük három kevésbé heves hordalékmozgású sáv volt. Mint látható, eltekintve a partok közvetlen közelétől, az egész szelvényben volt hordalékmozgás. Az ábra alapján a zörej görbe helyi maximumainak, illetőleg minimumainak megfelelően az adott esetben a hordalékfogóval hét függélyben volt célszerű mérni. A függélyközépsebességek vonalának helyi maximumai közelítőleg egy függélybe estek a zörejgörbe maximumaival. A fenéksebességek vonalának menete már keA felvétel ideje: 1953. X. 14 VizaIIás o rojkai mércén 8 1 0kor: gg cm Apadás• 6 mm/ára SS EP S .ír- ^ "5 200 20 Í0 SO 80100 1201W ISO 180200220240260210300 « f^ j tí 2-S 1 zJ jgr Felvételi '320 vízszint 10es hangerő, legnagyobb ki férés, 5-os érzékenység 10-es hongeri, közepes kitérés, 5-os érzékenység 10- es hangerő, legkisebb Mérés, 5-os érzékenység 3. ábra. A függélyközépsebesség (v/t), a fenéksebesség (vf) és a zörejerösség változása a rajkai vízmérce szelvényében az 1953. X. 14-én végzett mérések adatai alapján Puc. 3. Pl3MeHeHUn cpedHeü CKopocmu (vp), ÖOHHOÜ CKOpoemu (vf) u cuAbi uiuMa HÜH0C06 e cmeope eodoMepuoeo noema y c. PaüKa, na ocHoeanuu dannux U3MepeHuü 14 OKmnöpn 1953 e. Fig. 3. Relationships as in Fig. 2, yet as obtained from observations in the gaging section at Rajka on the 14 ' Oct. 1953. A felvétel ideje: 1953. X. 13. Vízállás a rajkai mércén 9 wkor :-102cm Apadás: 2 mm/ára 0 20 4S tW^OV00^2tM4tUSgf8ßM2202402S02803ilff320 vízszint 10-es hongerő. legnagyobb kitérés, 5-ös érzékenység 10-es hangerő, közepes kitérés, 5-ös érzékenység — 10- es hangerő, legkisebb kitérés, 5-ös érzékenység A hordalék fogoml végzett mérések eredményei 4. ábra. A zörejerösség, valamint a hordalékhozam változása a rajkai vízmérce szelvényében az 1953. X. 13-án végzett mérések adatai alapján Puc. 4. H3MeneHun CUAU uiyMa Hanocoe, pacxoda vHÜHOCOB e cmeope eodoMepnoeo noema y c. Paütca na ochoeanuu daiwbix u3MepeHUü 13 OKmnöpn 1953 z. Fig. 4. Variations of acoustic\energy and transported bedload in the gaging section at Rajka as obtained from observations on the 13 t h Oct. 1953. vésbé hasonlított a zörejábrák menetéhez. Ennek oka részben a hordalékmozgás jellegében, részben pedig^a mérési módban keresendő. Ennél a mérésnél a heves és a kevésbé heves hordalékmozgású sávok a keresztszelvény mentén elég sűrűn váltogatták egymást. Ha a hordalékmozgás hevessége a keresztszelvény mentén egyenletesebben oszlik meg — mint például a rajkai vízmérce szelvényében 1953. X. 14-én végzett mérésnél (3. ábra) — természetesen elegendő sokkal kevesebb függélyben végezni méréseket a hordalékfogóval. Az említett, rajkai szelvényben végzett mérés esetén például megfelelő lett volna a balparti nullaponttól mért 100, 150, 180, 240 és 290 m távolságban levő függélyben mérni hordalékmennyiséget. Azzal persze, hogy a zörej megfigyelő készülék segítségével a hordalékfogóval végzendő mérések számára leginkább megfelelő függélyeket kiválasztjuk, még csupán elősegítjük, de nem biztosítjuk a hordalékfogóval való megbízhatóbb mérést, hiszen a hordalékfogó számos egyéb hibáját nem tudjuk kiküszöbölni. így azután sok esetben előfordul, hogy a hordalékhozamok és a hordalékzörejek görbéjének menete részleteiben erősen eltér egymástól, mint például a rajkai szelvényben 1953. X. 13-án végzett méréseknél (4. ábra), ahol csupán a kétféle görbe általános menete egyezett meg többé-kevésbé (a balpart felőli részen mérsékelt zörejeket és kisebb hordalékhozamokat, a jobbpart felőli részen erősebb zörejeket, nagyobb hordalékhozamokat észleltünk), azonban a zörejgörbe kevéssé, a hordalékhozamgörbe viszont nagy mértékben ingadozott. Nem célja ennek a közleménynek a hordalékfogóval való mérések hibaforrásainak tárgyalása, azonban közülük egyet talán érdemes megemlíteni.
