Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
4. szám - Emlékezés Sarló Károlyra
HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 35. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 1956. AUGUSZTUS Emlékezés Sarló Károlyra Árvaváralján született 1885. október 6-án. 12 éves korában teljesen árva lett s hányatott élet jutott osztályrészéül. Tanulmányait Szentgotthárdon, Egerben, Kassán és Budapesten végezte. Nehezen sikerült állást szereznie, csendes révbe jutnia. Különösen az életbe indulása volt nehéz. 1907-ben az Országos Kémiai Intézetben látjuk nagy szorgalommal és kedvvel dolgozni, díjazást azonban itt nem kapott. 1908-ban nevelő tanár, majd később mint gyorsíró, ügyvédi irodában kereste meg kenyerét. Ez a szakmán kívüli foglalkozás nem tudta eltéríteni a kémiai kutató munkától, ehhez hű maradt élete utolsó napjáig. 1913. június havában került a Székesfővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet segédhivatalába, s 1916-ban „ideiglenes vegyész"-szé nevezeték ki. Tudását és jó munkáját csakhamar elismerték. 1937-től kezdve a Vízkémiai Osztály vezetője ; 1939-ben a Rudas-gyógyfürdőben mintaszerűen berendezte a főváros ásvány- és gyógyvizeinek kémiai vizsgálatára alkalmas laboratóriumot. Itt töltötte működésének eredményekben legértékesebb időszakát. A háborús események szétrombolták az ásványvízkutatásnak ezt a fontos támaszpontját. 1950-ben, mint a vízvizsgáló osztály vezetője ment nyugdíjba, s kiváló képességeit elismerve rövidesen az Állami Földtani Intézet vegyészeti laboratórium vízkémiai csoportjába került, ahol páratlan szorgalommal nemcsak a hivatali vizsgálatokat végezte el, hanem a bükkszéki 27. sz. mélyfúrás gyógyvizének teljes elemzését, valamint a karcagi I. és II. sz. mélyfúrás, a komlói fürdőt ellátó artézikút, a nagyatádi, harkányi régi artézi kút, a mezőkövesdi mélyfúrás, a síkondai, a csokonyavisontai, az egri strandfürdőt ellátó fúrt kút> a tiszakürti és bodajki tó vizének részletesebb analízisét is elkészítette. A Földtani Intézet Vegyészeti Osztályán végzett munkái közül kiemelkedik többezer alföldi kút vízösszetételének vizsgálata. Sarló Károly nemcsak kiváló elemző vegyész volt, hanem kitűnő szakíró. V ilágos, érthető, nyelvi szempontból kifogástalan közleményei a szakirodalom állandó értékei. Ezek közül néhányról külön is megemlékezünk : A Gyógy- és ásványvizek kémiai értékelése (1942) A budapesti hőforrások kéntartalma (1943) A budapesti hőforrások vitatott kéntartalmának ellenőrző vizsgálata (1947) Magyarország ásványvizei (1949) Ujabb adatok a margitszigeti hőforrások kémiai összetételéhez (1949) Új vízmintavevő készülék vízben oldott gázok meghatározására (1949) Ivó- és ásványvizek SO : l iontartalmának káliumpalmitátos meghatározása (1949) Vizek szakszerű mintavételére szolgáló üvegek (1953) A pesterzsébeti Erzsébet gyógyfürdő kénes kútjának részletes kémiai vizsgálata (1953) Sarló Károly 40 évi munkásságát a szabatosság, pontosság, gondosság, emellett ötletesség jellemzi. Ö azonban nemcsak kiváló szakember volt, hanem a jó barát, az igazi ember mintaképe is. Kétségtelen azonban, hogy kiváló tulajdonságai között személyének legnagyobb értéke : a derűs kedélye volt. Nem volt az a borús eset, amikor ő ne tudta'volna felvidítani környezetét. Okossága mindig talált valami útat-módot, amely rést ütött a komorságon, s rövidesen mosolygott a köréje gyűlt társaság. Halála előtt egy évvel, mikor megköszönte a Hidrológiai Társaságnak, hogy munkáját Bogdánfy emlékérem adományozásával elismerte, azt írta betegágyáról : „mintha nagy, fekete vizek tájékát is láttam volna. Szívemből örülök, hogy végül is az innenső parton maradtam ..." Ekkor barátai és mindazok, akik ismerték, vele örültek. Most, hogy máskép történt, hogy a „nagy, fekete vizek" elragadták, hiány érzése, szomorúság fogja el a Reá emlékezőket. Mégis vigaszt, sőt értelmet és célt jelentenek utolsó szavai: ,,úgy szép az élet — ha nevetünk ..." Minden helyzetben — ez Sarló Károly életének legnagyobb eredménye — érdemes és helyes a derűt keresni. Ez a jó munkára fényt vet, értékét növeli. Ő ezt megvalósította. Övé a dicsőség, miénk a példa . . .
