Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

3. szám - Holly Ferenc: A jósvafői Vass Imre cseppkőbarlang

236JfO Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. Holly F.: A jósvafői Vass Imre cseppkőbarlang SZAKADÉK-DOLINA KISTOHONYA FORRÁS AKNABEJARAT AGYAGOS LEJTOTŰRMELÉK TERRA ROSSA OMLADÉK SÁRSZIFON ROKOKO-KAPU FELTETELEZETTALSÚBARLANG NARANCS-SZIFON A lDENEVER-KÜRTO BESZAKADAS PENEVER-TEMETÖ

^T^^ EGYIPTOMI FOLYOSC CIDRI-FOLYOSO MOZI TEREM LAGUNAS SZIFON GRAND CANON FEKETE SZIFON HADES DOM CIKLOPSOK CSARNOKA 6. ábra. A jósvafői Vass Imre cseppkőbarlang vázlatos keresztmetszete az öt terasz-szint feltüntetésével Puc. 6. CxeMamunecKoe nonepewoe cenenue cmajianmumoeou neufepbi UM

. IdMpe Baut « Mouieatße c yKa3anueM nnmu mepaccHbix eopmoHtnoe Abb. 6. Schentischer Querschnitt der Tropfsteinhöhle Vass Imre zu Jósvafő mit Eintragung der fünf Terrassen

. ban. A végponton azonban, még elutazásunk idején is, a több méter mélységű víz a továbbvezető járatot teljesen elzárta. Az 1954. évi nyári és téli tapasztalattal ellenkezőleg 1955 nyarán a huzat a bejáratban jóformán teljesen megszűnt. Ezt a jelenséget csak a végponton levő vizzár okozhatta. Szeptember végén értesítést kaptunk Jósvafőről, hogy a hosszabb száraz időszak eredményeképpen a barlangbejáratban a huzat újra megindult. Október 8-án kutató csoportunk négy tagja leutazott Jósvafőre, hogy a továbbjutást megkísérelje. A barlang eddig ismert része teljesen száraz volt, sőt a nyári végponton levő 4—5 méteres víz is teljesen leapadt úgy, hogy viszonylag akadálytalanul sikerült tovább hatolnunk. A járat a továbbiakban több szintben halad, melyek közül az alsó nagymértékben elagyagosodott, eliszaposodott, ezért sok helyen meghajolva lehet csak előrehatolni. Ez a járatrész egy-két hónappal ezelőtt, valószínűleg teljesen víz alatt volt. Az innen lefelé vezető járatok még mindig tele vannak vízzel. A méretek később több szint összeszakadása következtében nagyobbodnak. Hatalmas, baradlai méretű folyosó vezet tovább, amelynek végét sziklatömbökből álló omlás zárja el. Ennek a rései közül erős léghuzat tört elő. A barlang továbbkutatására térképezés és fényképezés céljából, november hó első felében kutató tábort szerveztünk. Az omlás bontásához nem volt elegendő időnk, ezért az eddig ismert szakaszokat kutattuk át. Ennek az eredményeképpen, jelenleg a VASS IMRE barlangban, öt kifejlett terraszszintet lehet megkülönböztetni, amelyek közül a négy felső ismert, az alsó — jelenleg is aktív — vízjáratot nem ismerjük, de létezését, az eddigi megfigyelések alapján, bizonyítottnak vehetjük. Az előbb említett négy terraszszint a Gran Canon és a Dóm közti szakaszon különül el legjobban, ezért keresztmetszetben, itt a legcélszerűbb tanulmányozni (6. ábra). Vizsgáljuk meg az öt terraszszintet. A felső három szint között szűkebb átmenetet találunk, míg az alsóbb szintek között a kapcsolat hiányzik. Ez a jelenség kétféleképpen is magyarázható. Ha feltételezzük, hogy a karsztvízszint süllyedés minden esetben szakaszos volt, cLZclZ 9i terület kiemelkedése négy ütemben történt, akkor a kiemelkedés sebessége a felsőbb szintek kialakulásának idején kisebb lehetett mint az alsóbb szintek esetében. A kiemelkedés következtében, a barlangi patak vizének eróziós tevékenysége, a reliefenergia megnövekedésének következtében megnőtt, s a kisebb kiemelkedési sebesség miatt, az erózió itt lépést tudott tartani a karsztvízszint sülylyedésével. A másik, valószínűbb elképzelés szerint, a terület kiemelkedése csak az alsóbb szintek kialakulásának idején volt szakaszos, a felső három szint esetében folyamatos volt. Ebben az esetben, a szakaszosságot a glaciális és interglaciális korokra jellemző csapadék különbségekkel kell magyaráznunk. Ebből következik, hogy a felső három szint a dilluviumban alakult ki. A szinteket jelző járatszélesedés a három interglaciális időszakban alakult ki, az elszűkülések pedig a glaciálisok nyomjelzői. Az egyes szintek oldalirányú eltolódásának