Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
3. szám - Magyar Kálmán: Különböző nyomású összekapcsolt vízvezető rétegek közös nyugalmi vízszintje és együttes vízhozama
226 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. Magyar K.: Különböző nyomású összekapcsolt vízvezető rétegele lagos nagyságától függően három eset lehetséges. a) 11a a nagyobb nyomású réteg fajlagos vízhozama a nagyobb, a közös nyugalmi vízszint a két réteg nyugalmi vízszintjének a felezője fölött lesz. b) Ha a két fajlagos vízhozam egyenlő, a közös nyugalmi vízszint éppen a két réteg nyugalmi vízszintjének a felezőjében áll be. c) IIa a nagyobb nyomású réteg fajlagos vízhozama a kisebb, akkor a közös nyugalmi vízszint a két réteg nyugalmi vízszintjének a felezője alatt alakul ki. A két különböző nyomású réteg összekapcsolásánál fellépő jelenségek törvényszerűségeinek megállapítását ezzel befejezve, áttérhetünk a három különböző nyomású réteg összekapcsolásánál fellépő jelenségek vizsgálatára. A három réteg összekapcsolásánál fellépő jelenségek lényegükben hasonló módon folynak le, mint ahogyan azt két rétegnek az összekapcsolásánál láttuk és megállapítottuk, vagyis itt is nyomáskiegyenlítődés következik be. A nyomáskiegyenlítődés végbemehet olyan módon, hogy a legnagyobb nyomású rétegből áramlás indul meg a két alacsonyabb nyomásit rétegbe, aminek folyományaként a legnagyobb nyomású réteg nyugalmi szintjében süllyedés következik be és az új, közös nyugalmi vízszint a közbenső nyomású réteg vízszintje fölött áll be (7. ábra). e,-30ji/p ' m 90J l/p e.-/04í/pS= 13,5 l/p 7. ábra. Három összekapcsolt réteg esetében a legmagasabb nyomású réteg tölti a két alacsonyabb nyomású réteget Puc. 7. B cjiynae oöbeduneHUíi mpex nAacmoe ruiacm c muóojiee ebicoKim dasAenueM 3anoAHnem ocmaAbHbie dea nAacma Menbuiux daeAeHuü Abb. 7. Bei Verbindung dreier Schichten füllt die unter grösstem Druck stehende Schicht die beiden mindergespannten' 8.. ábra. Három összekapcsolt réteg esetében a legmagasabb és közbenső nyomású réteg tölti a legalacsonyabb nyomású réteget Puc. 8. B CAvnae oöbedUHeHUH mpéx tiAacmoe nAacm c Hau Me Hbuiu M öaeAeHueM 3anoAH<temcn tiAacmaMU nauöoAbuieeo u cpedtieeo öas/ieiiUH Abb. 8. Bei drei verbundenen Schichten füllen die Schichten mit stärkstem und mittlerem Druck die mindest gespannte. Lehetséges azonban a rétegek fajlagos vízhozamától függően az is, hogy a nyomáskiegyenlitődés úgy következik be, hogy nemcsak a legnagyobb, hanem a közbenső nyomású rétegből is áramlás indul meg a legkisebb nyomású rétegbe, aminek folytán mind a legnagyobb, mind a közbenső nyomású réteg nyugalmi szintjében süllyedés következik be és az új, közös nyugalmi vízszint a legkisebb nyomású réteg vízszintje fölött alakul ki (8. ábra). A fenti jelenségek törvényszerűségeinek vizsgálatához vezessük be a következő jelöléseket : Si, Sii, Sm = az I. ,11. és III. rétegek nyugalmi vízszintjeinek a magasságai m-ben. Sí- — a három réteg közös nyugalmi vízszintjének magassága m-ben, Ki — az I. és II. rétegek nyugalmi szintjeinek a különbsége m-ben, i?ll — a II. és III. rétegek nyugalmi szintjeinek különbsége m-ben, K\\\ = a III. és í. rétegek nyugalmi szintjeinek a különbsége m-ben, /1, /il és /ín = az I. és II. és III. rétegek fajlagos víz1/perc hozama — -ben, m 2 = ,a közös nyugalmi szintnek a III. réteg szintjétől való távolsága m-ben, . y = a közös nyugalmi szintnek a II. réteg szintjétől való távolsága m-ben, x = a közös nyugalmi szintnek az I. réteg szintjétől való távolsága m-ben, Ze. = a három összekapcsolt réteg együttes megcsapolási helyének a közös nyugalmi szinttől mért mélysége m-ben, 1z t = a három összekapcsolt réteg együttes vízhozama a közös nyugalmi szint alatti Ze mélységben lévő megcsapolásnál l/percben, e (|[ = a III. rétegből kifolyó vízmennyiség I/perc-ben, e t í és e t = a II., illetve az I. réteg által elnyelt vízmennyiség l/perc-ben. A 7. ábrában feltüntetett egyensúlyi helyzetre vonatkozólag a következő feltételeket állíthatjuk fel. A legnagyobb nyomású III. rétegből kifolyó vízmennyiségnek egyenlőnek kell lenni a két kisebb nyomású I. és II. rétegbe befolyó vízmennyiségek összegével. Az Sí- közös nyugalmi szint nSin-tól mért z távolságának és ái-től mért x távolságának öszszege egyenlő az iS'm és Sí szintek egymástól való Km távolságával. Az S k közös nyugalmi szint jSni-tól mért távolságának és iS'n-től mért y távolságának összege egyenlő az Sui és $11 szintek egymástól való A'ii távolságával. A fenti feltételek alapján x, y, z, a közös nyugalmi szint és az elnyelt vízmennyiség számítására, az alábbi három egyenletet írhatjuk fel : zhu=yfn+ xfv ( 1 7) z +x = K u l, (18) z + y = K l x, (19) Kifejezve a (18) és (19) egyenletekből az x illetve y értékeket : * = K m - (20) y.= K n—Z) (21)
