Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
3. szám - Magyar Kálmán: Különböző nyomású összekapcsolt vízvezető rétegek közös nyugalmi vízszintje és együttes vízhozama
224 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. Magyar K.: Különböző nyomású összekapcsolt vízvezető rétegele Mfr S„ = +6,0m; f„-60 S, -+2,0m; f/'tO-tjfiVhnyelés - • Vízhozam [Httr/perc] [liter/perc] 6. ábra. Diagram két összekapcsolt réteg közös nyugalmi szintjének, az elnyelt vízmennyiségnek és az együttes vízhozamnak meghatározására Puc. 6. JJuazpaMMa oöuieeo eudpocmamunecKoeo ypoBnn deyx oöbeduHeHHbix ihiacmoe ÖAH onpedeAeHun nozAouienHoeo KOAuvecmea eodbi u oöufeeo pacxoda Abb. 6. Diagramm zur Bestimmung der gemeinsamen Ruhespiegellage, der verschluckten Wassermenge und der gemeinsamen Ergiebigkeit zweier verbundener Schichten. nek és a két összekapcsolt réteg együttes vízhozamának a meghatározását is kívánjuk, megszerkeszthetjük az erre alkalmas diagrammot is (6. ábra). Megszerkesztjük az I. és II. rétegek vízhozam diagrammjait a szokásos módon, derékszögű koordináta rendszerben, ahol az ordinátára a nyugalmi vízszint magasságok, az abscisszára a vízhozamok értékei vannak felmérve tetszőlegesen választott léptékben. Az ordináta tengely baloldalán, ugyancsak megszerkesztjük a II. réteg vízhozam diagrammját, ami az Sn pontból kiinduló, az ordináta tengellyel ß szöget bezáró egyenes vonal. Megszerkesztjük továbbá az I. réteg vízelnyelési diagrammját, amit úgy kapunk, hogy az 4 I. réteg vízhozam diagrammját, az ordináta tengely bal oldalán, a tengelyen túl meghosszabbítjuk. A két diagramm vonalat metszésbe hozzuk és az M metszéspontból az ordináta tengelyre merőlegest emelünk. A merőleges talppontja megadja a két egybekapcsolt réteg közös nyugalmi vízszintjét az ordináta tengelyen St = 4,4 m értékben. A merőleges hossza pedig — ami nem más, mint az Si, M, Sn, háromszög magassága — megadja a nagyobb nyomású 11. rétegből az I. réteg által elnyelt vízmennyiséget. Ennek 96 l/perc értékét, a null ponton túl negatív irányban, vagyis balra meghosszabbított és a jobb oldali résszel azonos vízhozam léptékkel ellátott abscissza tengelyrészről olvashatjuk le. Ez a közös nyugalmi vízszintre kiegyenlített nyugalmi állapot gyakorlatilag a megadott jellemzőjű két egybekapcsolt rétegre telepített kútnál akkor következik be, ha a kútnak kifolyóval el nem látott béléscsövét, a^O térszint fölött + 4,4 m-en valamivel túl, felmagasítjuk. Ekkor a kút kifelé vizet nem szolgáltat, a két réteg jellemzői által meghatározott közös nyugalmi vízszint -f- 4,4 m-nél áll be. Ilyenkor a kútban folytonos belső áramlás van, a II. nagyobb nyomású réteg percenként 96 liternyi vízzel tölti a kisebb nyomású I. réteget. Ahhoz, hogy a két összekapcsolt réteg vizet szolgáltasson, a kút csövezését Si közös nyugalmi vízszint alatt kell megcsapolni. A szolgáltatott vízmennyiség a megcsapolásnak az Sk közös nyugalmi vízszinttől számított mélységétől függően változik, éspedig olyan módon, hogy az Sk és Si szintek közötti megcsapolásnál csak a II. réteg vesz részt a vízszolgáltatásban majd az Si szinten alul belép a vízszolgáltatásba az I. réteg is, a karakterisztikájának megfelelő vízmennyiséggel. A két összekapcsolt réteg együttes vízhozam diagrammját úgy szerkesztjük meg. hogy a közös nyugalmi szint Sk pontjából párhuzamosat húzunk a II. réteg $11 pontból kiinduló vízhozam diagrammjával, egészen az 1. réteg Si nyugalmi vízszintjéig. Ebben a magasságban, a két réteg együttes vízhozam diagrammjában törés következik be, mert ettől a szinttől kezdődőleg, már az 1. réteg is belép a vízszolgáltatásba. Az Si szinten aluli mélységekben a két réteg együttes vízhozam diagrammjának a pontjait úgy kapjuk meg, hogy az Sk pontból kiindulólag az Si szintig megszerkesztett diagrammot segédvonalként az Si szinten alul meghosszabbítjuk és a meghosszabbított rész abszcisszáihoz az I. réteg Si pontból kiinduló egyedüli vízhozam diagrammjának az abscisszáit geometriailag hozzáadjuk. A két réteg együttes vízhozam diagrammja a 6. ábrában eredmény vonallal van feltüntetve. Látható a diagrammból, hogy a két összekapcsolt réteg együttes vízhozama, az Sk közös nyugalmi vízszinttől lefelé a térszint alatti 0.4 m-ig mindenütt kisebb a nagyobb nyomású réteg egyedüli vízhozamánál. A két összekapcsolt réteg együttes vízhozama először abban a mélységben éri el a II. réteg vízhozamát, ahol az együttes vízhozam vonala metszi a II. réteg diagrammjának a vonalát. Ennél mélyebb szinten a két összekapcsolt réteg együttes vízhozama már mindenütt nagyobb a II. réteg egyedüli vízhozamánál. A diagrammból a két összekapcsolt réteg együttes vízhozama az Sk közös nyugalmi vízszint alatti bármely tetszőleges mélységben elhelyezett megcsapolásnál leolvasható. A két összekapcsolt réteg együttes vízhozamát számítással is meghatározhatjuk. A számítással való meghatározásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a megcsapolásnak a közös nyugalmi szinttől számított z e mélységben fekvő helye az alacsonyabb nyomású réteg nS'i külön nyugalmi szintje fölött, vagy alatt fekszik-e. Ugyanis az I. réteg nyugalmi szintje fölötti megcsapolás esetében a vízszolgáltatásban egyedül és csak a nagyobb nyomású II. réteg vesz részt. A z e = x tartományban a 9 Z g kitermelhető vízmennyiség : qz. =z ef 11 [l/perc] (13) Az I. réteg nyugalmi szintje alatti megcsapolás esetében, már az I. réteg is belép a vízszolgáltatásba.
