Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
3. szám - Magyar Kálmán: Különböző nyomású összekapcsolt vízvezető rétegek közös nyugalmi vízszintje és együttes vízhozama
Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. 221 VÍZELLÁTÁS Az egy réteget megcsapoló kutak hidrológiai kérdései, nyomásviszonyai már régóta ismertek. Hiányzott azonban mindeddig az ilyen jellegű feladatok megoldására szolgáló eljárás abban az esetben, ha a kút több vízadó réteget kapcsol össze. Erre ad most eljárást a tanulmány. Különböző nyomású összekapcsolt vízvezető rétegek közös nyugalmi vízszintje és együttes vízhozama MAGYAR KÍIM.ÍN A hidrosztatikus nyomás aiatt álló, különböző nyomású vízvezető rétegeknek az összekapcsolása esetében bekövetkező jelenségek vizsgálatára, sem a bel-, sem a külföldi szakirodalomban nem igen találhatók adatok és nincsenek megállapítva azok a törvényszerűségek, amelyek szerint ezek a jelenségek lefclynak, bár a kúttechnikában a vízvezető rétegek összekapcsolása gyakran előfordul. Szükségesnek látszik ezért a különböző nyomású rétegek összekapcsolásánál előálló jelenségeket részletes vizsgálat alá venni és a jelenségek lefolyásának törvényszerűségeit olyan módon megállapítani, hogy azok a kúttechnikában gyakorlatilag felhasználhatók és ezek segítségével, a jelenségek végső eredményei előre meghatározhatók, vagyis számíthatók legyenek. A hidrosztatikus nyomás alatt álló vízvezető rétegek egymásra hatásának vizsgálatánál, a nyomás alatt álló rétegek vízhozamát kifejező Thiem-féle alapegyenletből indulunk ki, amely szerint bizonyos m vastagságú, k átbocsátási tényezőjű és II emelkedési magassággal jellemezhető vizet tároló réteg Q vízhozama, ha a kútban egy bizonyos s nagyságú depresszió előidézésével, a vízszintet a H magasságú nyugalmi nívóról h magasságú szintre süllyesztjük le (1. ábra) : §=^(íí-4)[m>p] (1) In Az (1) egyenletben szereplő h értékét kifejezhetjük, mint //-nak és az s depressziónak a különbségét : h = H — s. Ezt helyettesítve az (1) egyenletbe : Q = 2 m] f s [m 3/mp] In — r (2) A Q és s közötti összefüggést tehát elsőfokú egyenlet fejezi ki, amiből következik, hogy a nyomás alatt álló vízvezető réteg esetében, a vízhozam a létesített depressziótól függően, lineárisan változik. Tegyük fel most, hogy az előbbi kútból nem vizet termelünk ki, hanem a kútba vizet vezetünk be olyan módon, hogy a kút H nyugalmi szintje fölött bizonyos t túlnyomást létesítünk, amelynek hatása alatt a kútba vezetett vízmennyiséget a porózus réteg elnyeli (2. ábra). Ebben az esetben a kút H nyugalmi vízszintje, ami az előbb a kútból való vízvételnél Nywj_viiszint_ T * * r>/*" T T 1 „o" ''' -' / 'l , .V -W,V'/ ' Zororeteg I- '// \V //s/S, Porozus reteg ÍÍ-. l' 1 5 ~író réteg % - 'S, v> > /// S< H m • yj/í III = Hl\l\ -O / /' \\v \V\ •* 1. ábra. Vízelvétel nyomás alatt álló porózus rétegből Puc. 1. B0d03a60p U3 eodonocHoeo nAacma, uaxodmueiocn nod daeAeHueM Abb. 1. Entnahme aus gespannten porösen Schichten Ntjug._vtzszint_ to '' s/,W Zororetegtj rS* s /// m '' Porózus réteg:. i lároréteq >>\ /// - wi y s u. VrWc, "f, V fH ~ I. • I ••• r-.i i •• J ! I: • i 1 •. •I I.-.N« m, 'S*'" - /// ''y , - , I"' 5 ;//-" 2. ábra. Nyomás alatt álló porózus réteg vizeinyelése Puc. 2. BodonozAoufeHue eodonocnoio nAacma, naxodaujeeoc.i nod daeAeHueM Abb. 2. Schluckfähigkeit von gespannten porösen Schichten