Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
3. szám - Berencsi György–Ó.né Andrássy Katalin–Straub János: Visszatükröződik-e az ivóvíz jodtartalma a lakosság vérjódszintjében a tájjelleggel kapcsolatosan
Berencsi—Amdrássy— Straub: Visszatükröződi k^e az ivóvíz jódtantaIma Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. 209 miután egyikünk (Straub, 20) megállapításából tudjuk, hogy az előbbi talajok jódban gazdagabbak, mint az utóbbiak. Ezt a törvényszerűséget nagyjából az ivóvizek jódtartalma is követi. A humuszos, szikes területek (pl. püspökladányi járás) ivóvizei jódban lényegesen gazdagabbak, mint a homokos (pl. Debrecentői északkeletre fekvő) területek ivóvizei. A területnek ilyen módon történő szétválasztásával tehát két területtípushoz jutottunk. Ezek között a lakosság jódellátottságában, elsősorban az ivóvizek jódtartalmában, lényeges különbség állott fenn. A tájjelleg egyéb tényezői viszont, mint pl. atmoszféra, táplálkozás, időjárás stb. — tekintettel az azonos földrajzi helyzetre — gyakorlatilag azonosak voltak. Ezen az alapon tehát abban az esetben, ha a vér jódszintjében jelentős különbség mutatkozik a két terület között, az ok nagy valószínűséggel a jódbevitel, elsősorban az ivóvíz jódmennyiségéhez történő adaptálódás. Eredményeinket az 1., 2. és 3. táblázatban foglaltuk össze. Az 1. táblázatban a jódszegényebb terület vérjódértékeit látjuk. Ezen a területen a vizek jódtartalma általában a 10 y/1, protektiv értéknél kisebb. Ennek megfelelőlen elszórtan golyvásodás állapítható meg a lakosság körében. A 2. táblázatban a jódban gazdagabb terület vérjódértékeit foglaltuk össze. Ez szikes, humuszos talajú terület, az ivóvizek jódtartalma jóval nagyobb a protektiv értéknél. A lakosság golyvamentes. A két táblázat értékeit összehasonlítva és a középértéket kiszámítva (6,3, ill. 7,03) azt láthatjuk, hogy a jódban szegényebb területen a vér jódszint valamivel kisebb, mint a jóddal jobban bővelkedőn. A két középértéket azonban matema1. táblázat A protektiv jódértéken (10 y!l) aluli ivóvízzel ellátott golyvára diszponáló homokos talajú községek Vérjód «»o Y/o I v ó v i z e k Község neve Vérjód «»o Y/o Jód Fluor Vérjód «»o Y/o tartalma (1 f- é.) y/1 Téglás 4,73 2,5 (10)* Hajduhadház .... 7,50 6,0 ( 9) — Hajdudorog 4,37 Hajdudorog 8,12 8,8 ( 9) — Hajdudorog 7,31 Hajdusámson .... 5,87 4,0 ( 7) — Vámospércs 7,51 Vámospércs 7,02 5,5 (21) — Vá nospércs 4,84 Űjfehértó 4,97 — 115(19) Nyirábrány 5,16 — — Kisvárda 6,60 — Kisvárda 5,78 — 1 13 (18) Mátészalka 4,00 — 214(13) Ivéki 8,10 — — Gégény 6,87 •— — Nyiregyháza 3,80 — — Nyíregyháza 5,32 — -— Nyíregyháza 6,60 — — Nviregvháza 6,90 — — Nyíregyháza 7,12 — — Nyíregyháza 7,31 — — Nyíregyháza 7,80 — — Nyíregyháza ..... 9,30 ; * Vizsgált kutak száma 2. táblázat A protektiv jódértéken (10yß) felüli ivóvízzel ellátott szikes talajú golyvamentes községek Község neve Vérjód 7% Ivóvizek Jód | Fluor tartalma (k. é.) y/1 Püspökladány . . . 4,50 Püspökladány . .. 5,31 Püspökladány . . . 5,90 87 ( 9)* 229 ( 9) Püspökladány . . . 7,67 87 ( 9)* 229 ( 9) Püspökladány . . . 8,56 Nád udva r 6,40 Nádudvar 6,81 34 (10) 70 (10) Nádudvar 8,18 34 (10) 70 (10) Hajdúszoboszló. . . 6,22 Hajdúszoboszló. . . 6,31 Hajdúszoboszló. . . 6,59 31 (10) — Hajdúszoboszló. . . 7,50 Hajdúszoboszló. . . 9,12 Hajdúszoboszló. . . 9,68 Kaba 5,90 36 (12) 181 (12) Tetétlen 7,68 23 ( 2) 156 ( 2) Berettyóújfalu . . . 7,40 •— Mezősas 7,70 —. — Hajdúböszörmény 6,47 18 ( 3) 700 ( 3) * Vizsgált kutak száma. 3. táblázat A protektiv jódérték (10 y ß) körüli ivóvízzel ellátott ártéri (Sárrét, Tisza ) golyvamentes községek Vérjód Y% I V Ó V izek Község neve Vérjód Y% Jód Fluor Vérjód Y% tartalma (k. é.) y/1 Báránd Sárrétudvari Nagyrábé Tiszacsege 4,00 5,63 6,00 4,95 z 10—60 200 ( 3)* 194 (12) 243( 3) 193 (12) * Vizsgált kutak száma. tikai statisztikai módszerekkel ellenőrizve kiderül, hogy a különbség nem szignifikáns (S. ü. : 2,66). Ezt a megállapítást a 3. táblázat adatai is alátámasztják, amelyben olyan terület adatait tüntettük fel, ahol a víz jódtartalma a protektiv érték körül van, a talaj régi árterület, s a lakosság golyvamentes. Kitűnik ugyanis, hogy a vérjódszint aránylag kicsi (5.1%). Mindezeknek az alapján tehát úgy látjuk, hogy bizonyos határok között, az ivóvizek jódtartalma a vér jódszintjének élettani értékét nem változtatja meg jelentősen. A szervezet, függetlenül a jódbevitel tartós mértékétől, igyekszik állandó vérszintet biztosítani. Ebből az is következik, hogy kóros állapot bekövetkezése esetén, akár fokozott, akár csökkent pajzsmirigyműködésről van szó, a vérjódtartalom megfelelő eltolódása is már a pathológiás állapot következménye, létrejötte nem lassú adaptálódás, hanem ugrásszerű változás következménye. Az elmondottak alapján megerősítjük Szabó G. és munkatársai (8) megállapítását, éspedig azt : ,,. . . a szervezet igyekszik egy meghatározott fehérjejódtiikröt biztosítani és ha normál értéken belül is lényeges változást talá-
