Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

3. szám - Darvas Lajos: A mederelzárószerkezet süllyeszthetősége szükséges mértékének meghatározása

Darvas L.: A mederelzáró szerkezet süllyeszthetősége mérés adatainak feldolgozása sem. Árvízi sorozat ­mérést ugyanis nem végeztek és a különböző idő­pontban végrehajtott mérésekből rekonstruálható hurokgörbe érvényességét erősen befolyásolja a mederváltozások hatása. A Vízrajzi Evkönyvekből mércekapcsolati vonal segítségével előállítottuk a hirtelen vízszint­emelkedések esésértékeit, a Hidasnémeti—Gibárt szakaszra. Az adatokat a gibárti szelvényre vonat­koztatva a 4. ábrán dolgoztuk fel. Az ábrán lát­ható vékony poligonvonalak az azonos árhullám alkalmával észlelt naponkénti esésváltozásokat ábrázolják. A szélső pontok burkoló poligonja a szakaszra jellemző maximális esések értékét szol­gáltatja. Ugyanebben az ábrában a közepes vízhozam­görbéhez tartozó esések vonalát is feltüntettük, ugyancsak a Hidasnémeti -Gibárt szakaszra vo­natkozóan, a gibárti mérce vízállásaihoz rendelve. A két jellemző poligonvonal a 132,00 m (Orsz.) magasságtól a nagyobb vízállások felé nagy­jából párhuzamosan halad. Ha a két jellemző eséspoligon parallel ágak­kal jellemzett esésértékeinek gyökeit képezzük, és a gyökhányadot mint vízhozamnövelő tényezőt fogadjuk el, a módosított vízhozamgörbe a keresett vízálláshoz a legnagyobb esés mellett lefolyó leg­nagyobb várható vízhozamot szolgáltatja jó köze­lítésként. A feltétel igazolása : y, = c 1 fílf ; Q | = Fv y = C | HI., : Q, = Fvo A mederteltség mindkét esetben azonos, de az esésváltozás miatt különbözőek a vízhozamok, tehát: V l=cfR i'7,1 v 2 — c ]R I v' 2 I L, es i i ­Q 1 =V, = i /, Q'i v 2 | j tehát " V h A fentiekben ismertetett növelő tényező pél­dánkban : I 34,20 „ , . , , = —— —— = 1,06. biztonsággal : 1.10. y i 2 i 3 0 ,10 A megnövelt vízhozamok ismeretében, a mederelzárószerkezet süllyeszthet őségének szük­séges mértékét számítani tudjuk. Számításainkban a felső átbukásnál a kon­trakciós tényező értékét /x = 0,72-ben, az alsó­tábla megemelésekor felléphető fenéksebességet pedig v = 7,0 m/sec-ban vettük fel. A szabad nyílás mérete számításainkban 2 22 m. A vizhozam-növelőszorzótényező értéke-- 1,10 DV rn(Orsi) AV m(Orsz) a mtys 0 nó* mtys S m Tóbloóllis m(Orsz) Hegjegyzés 135,00 132,50 180 198 1,65 133,35 Szabad ótbukás 136,00 133,50 330 360 2,46 133,54 Szabod ótbukás 136,10 133,60 335 370 2,50 133,60 Szabod ótbukás határa 137,00 mo 520 570 3,40 133,60 -Szabad ótbukás* *nyomós alalti átf. 5. ábra. Különböző duzzasztást szinthez tartozó süllyesztés­értékek Gibártnál Puc. 5- PAyőUHBI noepyotceHUH 3ameopa npu pa3Hbix nodnopHbix iopu3onmax y c. ruőapm Fig. 5. Depression values pertaining to different raised headwater levels at Gibárt. A duzzasztási szint még nincs véglegesen meg­választva, ezért több DV-re végeztük el a süllyeszt ­hetőségi számítást. Az eredményeket grafikusan és táblázatosan az 5. ábrán közöljük. IRODALOM Karkus Pál : A második tiszai vízlépcső süllyeszthető­ségi vizsgálata. Kézirat. Kovács György : A napi vízhozamok meghatározása a tiszalöki szelvényben a vízlépcső megépülte után. Vízügyi Közlemények 1953. I. Pásztor Géza : A tiszalöki duzzasztómű ideiglenes keze­lési utasítása. Kézirat. Tiszalöki tervfeladat : Tanulmány a tiszalöki gátszerke­zet süllyeszthetőségének mértékére. Kézirat. A sraffozott mező ordlnólói a különböző duzzasztási szinthez tartozó süllyesztés szükséges mértékét adják m-ben megengedhető sebesség az a .'só tábla éle olatf­Vizóllós [m(0rsz)]

Next

/
Oldalképek
Tartalom