Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

3. szám - Károlyi Zoltán: A mércekapcsolati vonalak szerkesztésének megbízhatósága

Károlyi Z.: A mércekapcsolati vonalak szerkesztése Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. 189 hozam %-ában). A tömegveszteség azonban nagyon tág határok között változik. A mércekapcsolatok szerkesztésének pontosságát is lehetne fokozni annak a tényezőnek a megkeresésével, amely az ellapulás különbözőségét okozza. Ezt a tényezőt könnyen megtalálhatjuk, ha az árhullámok alakulását kissé elemezzük. Dr. Benedek József okfejtéséhez (4) hasonlóan tételezzük fel, hogy a felső vízmércén a vízállás ugrásszerűen felemelkedik egy magasabb szintre, és ezen tartósan megmarad bizonyos ideig, utána megint ugrásszerűen leapad. Az alsó mércén a víz az árhullám leérkezési idejének megfelelő későbbi időpontban áradni kezd és csak aránylag hosszú idő után éri el a vízállás azt a szintet, amely a felső mérce magasabb vízállásának megfelel (2. ábra). Hasonlóképpen az apadás is fokozatos és csak a Ca—D„ pontok közti időtartam után áll be a constans vízállás. Ez a jelenség, amelyre legújabban Kovács György is rámutatott (13), hidraulikailag bizonyítható és szabályos meder esetére számítható az árhulláin leérkezésének a módja az alsó mércéhez. Zsilipekkel, duzzasztóművekkel elő is állítható ez a feltételezett árhullám. Például a Mosoni Dunán ez a jelenség jól megfigyelhető volt. A Mosoni Dunát felülről lezáró rajkai zsilipet időnként hirtelen megnyitják, így hosszabb tartamú, csekély vízlebocsátás után a vízhozam ugrásszerűen felemelkedik és hosszabb időn át közel állandó marad, majd a zsilip zárása után ismét ugrásszerűen lecsökken. A Mosoni Duna alsó részén, Győrlaclamérnál levő vízmércén 24 óra múlva jelentkezik a zsilipnyitás okozta árhullám, de arra a szintre, amely a constans vízhozamnak megfelel, csak lassan, több nap múlva emelkedik fel a víz. Hasonlóképpen a zsilip zárásakor is csak lassan ürül ki a meder és hosszabb idő után éri el az új vízhozamnak megfelelő szintet. Tegyük fel mármost, hogy a felső mércén nem a 2. ábra szerinti Bf—C/ ideig, hanem csak Bj—Ej, vagy B/—Ff ideig marad meg a magas vízállás (3. ábra), ekkor az alsó mércén nincs ideje a víznek ahhoz, hogy h„ magasságig áradjon, hanem már E„. ill. F„ ponton tetőzni fog. A felső mércén rövidebb tartamú tetőzés tehát az alsó mércén kisebb tetőzési magasságot eredményez. Hasonlóképpen a völgyelésnéí is, magasabb lesz az alsó mércén a völgyelő vízállás, ha a víz áradni kezd, mielőtt leapadhatna a constans vízhozamnak megfelelő szintre (4. ábra). Ezzel megmagyarázható az árhullámok különböző mérvű ellapulása, a kulminációs tömegveszteség eltérő volta, amelyről tehát megállapítottuk, hogy a felső mércén való tetőzés időtartamától függ. llogy ennek, a részben elméleti megfontolásokon alapuló megállapításnak a helyességét beigazoljuk, konkrét példán megkíséreltük a mércekapcsolati pontok többváltozós ábrázolását és a tetőzési magasságnak a tetőzés tartamával való szoros kapcsolatát grafikus korreláció útján meghatározni. Természetes vízfolyásoknál ritkán áll elő az az eset, hogy a tetőző vízállás hosszabb ideig constans marad, le kell mondanunk tehát Af { Vízállások a felső vízmércén 90, 2. ábra. A felső mcree ugrásszerű vízállásváltozásának hatása az alsó mércén 0ue. 2. Bo3deücmeue pe3Koeo u3MeiieHii.<i y

poena 'eodbi Ha eepxneM eodojuepnoM nocmy Ha cmonnue y

poena eodu na HiDKHeM eodoMepHOM nocmy. Fig. 2. Effect of abrupt changes in stage in the upstream section on the doivnstream gage. Vízállások a felső vízmércén Vizái/ások az alsó vízmércén 3. ábra. Rövidebb tartalmú árhullám hatása az alsó mércén 0ue. 3. Bo3deücmeue naeodaa npamKOü npodOAMumeAbiiocu na ypoeenb eodbi HUM ueeo eodOMepHoeo R

.ocma. Fig. 3. Effect of short flood ivaves on the doivnstream gag Vízállások a felső vízmércén Vízállások oz alsó vízmércén /. ábra. Rövidebb tartalmú völgyelés hatása az alsó mércén 0ue. t. Bo3deiícmeue ompuyameAbiioü KyAbMyHaquu e^dbi nae r)Ka Kpamnoíí n podoAbMumeAbHOcmii na ypoeeHbHUMCHezo eodoMepnoeo nocma. Fig. 4. Effect of short negative culmination on the dozenstream gage. arról, hogy az egyik független változó indexszámának a tetőzés időtartamát válasszuk.helyette célszerűen az árhullámkép görbületi sugara használható. Sűrű észlelés, vagy rajzoló vízmérce esetén, ez valóban a legjobb eredménnyel kecsegtet^