Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

2. szám - Stollmayer Ákos: Hőerőmű hűtőtavának áramlástani modellkísérlete

Stollmayer Á.: Hőerőmű hűtőtavának áramlástani modellkísérete Hidrológiai Közlöny 36. évf. 2. sz. 107 riiJJPOflMHAMMMECKOE MOflEJlMPOBAHME OX­JlA>KAAK)mErO nPYflA OßHOfl M3 BEHTEP­CKMX TEIUICOJIEKTPOCTAHUMM A. LUmoAbMaűep no iiopyqenino Biopo no npoeKTiipoBaHiiK) 3Jiei<Tpo­CTaHUiiH n jiaöopaTopim II-oö KaiJieAPbi niApoTexwiKii IIOA pv'KOBOFLCTBOM npoijieccopa SMIIJIH MOUIOHII II Aouem a 3. KepTan ÖHJIO BbinojiHeHO niApoAiiHaMimecKoe iiccJieaoBaHiie oxjiawtaiomero npyna OAHOÍÍ II3 OTenecT­BEHHBIXTEIIJIOSJIEKTPOCTAHUIIH. ripn II3YMEHIIII oxjia>KAaio­mero npyaa Mbi iipmiiJiii K 3ai<JiioMeHiiK>, ITO yjiymueHiieM ycJiOBiiíi ÄBIIHCEMIH, T. e. cOKpauieHiieM wepTBbix npocT­paHCTB B03M0>KH0 ÓblJIO 6bl yJlyHUIMTb K. II. A. OXJia>K­Aaiomero iipyjia. riepea Mo»ejinpoBaHiieM CTaBiiJiacb 3aaaMa onpeaejieHiin Meponpiiímiii, HeoSxoAiiMbix AJIA 3HaiiiTejibnoro yjiyquieHiin KapniHbi JIIIHIIH TOKOB oxna>Kflaiomerö npy«a. Biopo iio npoeKTiipoBaHiiK) sjieKipocTaiuuiii B name pacnopjmemie npeAoeraBiiJio CHIIMKII noBcpxHOCTHbix JIIIHIIH TOKOB ii ceTb n3MepeHii5i TeiwnepaTyp. Kpo.vie 3Toro HaM 6biJi ii3BecT6H pacxoA mipKyjiHuiiH oxna>K­Aaioiueií BOflbi. naaeHiie yPoBHH Me>Kfly 3a5opoM n oöpaT­HOH nOAaiII BOAbI Hejlb3H H3MepiITb (OHO COCTaBJlfleT Bcero jimiib HecKO/ibKO AGCHTOK AOJieií MnjuiiiMeTpa). PaSoTy, NPOBEAEHHYIO B CBH3II C ONBITAMN, MO>I<HO pa36iiTb Ha cJieAywmne MacTii: а) npoeKTiipoBaHiie n ii3r0T0BJieHiie MOAejieií. б) OőecneieHiie noAoőiiH. e) np0II3B0ACTB0 OnblTOB. а) Mo SKOHOMimecKiiM cooöpaHceHiiflM ncii0Jib30Ba­Jiacb MaJioraöapiiTHan MOAejib. OSectiemiTb Hajinmie TypöyjieHTHoro ABiiwcemisi na MOAéJiii iipeACTaBiiJiocb B03M0>KHBIM TOJLBKO npil 110M01IUI IipiIMeHemiíI IICKAWEH­HOÍÍ MOAejin. KapTiiHy JIIIHIIH TOKOB B HaType H na MOAenii MOHCHO IIAEHTII(])iimipoBaTb II3MEHGHIIEM pacxoAa II iuepoxüBaTOCTii MOAejin. MoAeJib öbijia ii3roTOBJieHa ii3 öeTOHa, yjio>KenHoro B rpaBiifíHyio nocTe.nb ripn noMoimi AOCiaTOií paMbi. б) HeoöxoAiiMaH uiepoxoBarocTb Qbijia nojiyiena YCTAHOBKOÍÍ naJiOK B ymax KBaApaTHOil ceni pa3MepoM 4,3x4,3 CM. B ÜTÖM cJiynae B MOACJIII nojiyqaeTcm Kap­Tima TOKa, xopoiuo corjiamaiomaflCH c AeücTBiiTejib­HOCTblO. e) YCTpOÍÍCTBOM OTKJlOHÍIIOmilX SJieMeHTOB C Aeií­CTBIITGJIBHOH AJII1H0ÍÍ OK. 930 HOI. M — npilÖJlIIJKenHO napaJiJiejibHbix nanpaiuieHiiio OCHOBHOIO ii0T0Ka — rijio­maAb MepTBbix npocTpancTB ii MeAJieHHo-BpamaioiiiiixcM nymiH M0>i<eT öbirb cmi)i<eHa na 52%. Model Study of a Cftoling Pond By Á. Stollmayer Flow conditions in the (tooling pond of a caloric power plant were studied by the aid of scale models at the Laboratory of the II. Institute for Hydraulic Engineering under the guidance of Professor dr. E. Mosonyi and E. Kcrtai. It was suggested that higher cooling efficiencies could be obtained by improving flow conditions, i. e., by eliminating slow vortices with­in the pond. The aim of the model study was to deter­mine the most effective measures to attain this end. Photographs of surface flow patterns and tempera­ture readings taken systematically were made avail­able by the Planning Bureau of Power Plants. The volume of cooling water being circulated was known. The gradient of water surface between the points of intake and return proved to be too small to be measu­red (a few tenths of a millimetre). Steps taken in the course of investigation can be grouped under the following headings : a) Design and construction of the model, b ) Establishment of prototype conditions, c ) Testing. a ) For economic reasons a small scale model has been used. Turbulent motion could be obtained only by distortion of the model. Similarity of flow patterns within the model and prototype was obtained by varying the discharge scale as well as the surface rough­ness. Concrete laid on a gravel bed within a timber frame was used as the material for the model. b) To ensure the surface roughness required, thin pieces of wood of adequate length were embedded at the corners of a 4,3 by 4,3 cm net, in which case the resulting flow pattern showed a good agreement with that of the prototype. c ) The area of slow vortices and of stagnant water in the prototype can be reduced by 52 per cent by the construction of a deflector pier of about 030 metres in length parallel to the main direction of flow. Megkezdte az áramszolgáltatást a kahovkai vízerőmű A Dnyeper folyó Fekete tengeri torkolatától kere­ken 120 km távolságban készül a- kommunizmus nagy építkezései közé tartozó kahovkai vízlépcső. Az öt gigantikus építkezés közül a Lenin nevét viselő Volga— Don csatorna már két éve működik, nagy léptekkel halad előre a kujbisevi és sztálingrádi volgai vízlépcsők építkezése, serényen folynak a Turkmén főcsatorna munkái is és most a munka és az emberi alkotás újabb győzelméről kaptunk hírt: megkezdte az áramtermelést a kahovkai vízerőmű. Az erőműnek 6 Kaplan turbinája lesz. Most az első gépegység kezdte meg működését. Az építkezés ezen jelentős állomásához vezető út nem volt könnyű. A Szovjetunió Minisztertanácsa 1950. szeptemberében határozta el a vízlépcső megépítését, amelynek legfontosabb feladata az áramtermelés, de nagy a jelentősége az öntözés biztosítása és a hajózási viszonyok megjavítása terén is. Az 5 év óta folyó építkezés során a vízlépcső legfontosabb létesítményeibe I 250 000 m : ! betont építettek, több mint 120 000 tonna fémszerkezetet helyeztek el és 30 000 tonna acélszád­falat vertek le. A munkagödrök kiemelésénél, a kereszt ­gátak létesítésénél, a mederáttöltésnél több mint 53 millió m : l földmozgósítást végeztek. Az építkezés rendkívül nehéz geológiai viszonyok között folyt, hisz a létesítmény túlnyomó része limányos tengeri iszapon és finomszemcséjű homoktalajon készül. A vízlépcső hajózó zsilipje már ez év júniusában meg­kezdte működését és azóta kereken 6000 hajó haladt át rajta. Bendkívüli feladat volt a folyómeder áttöltése. A gépesítés legnagyobb alkalmazása mellet! az akkor 1500 m : l/'s vízhozamot szállító medret sikerült 48 óra alatt áttölteni. A vízlépcső mögötti tározótér megtöltése augusztusban már megkezdődött és a duzzasztás már eléri a 8 m-es magasságot. Az eredeti elgondolás szerint a vízerőmű teljesít­ményét 250 000 kW-ra tervezték, de ezt sikerült meg­emelni és így az átlagos vízhozamú évben az erőmű egymilliárdnégyszázmillió kW áramot tud termelni. A kahovkai vízerőművet a Dnyeper—Donbasz— Hosztov távvezeték hálózatba kapcsolják és összekötik az ipari gócpontokkal és mezőgazdasági területekkel. A Krivoj Rog felé haladó távvezeték már működik. Epül a Sznegirevkába menő vezeték is, ahol rövidesen megkezdi üzemét az öntözést biztosító Felső—Ingu­lec-i szivattyútelep. A vízlépcső gátjának koronáján gépkocsiét és két­vágányú vasúti pálya vezet keresztül úgy, hogy a víz­lépcső melletti új város — No vaja Kahovka — jelentős közlekedési csomóponttá fejlődik. Az építkezésen foglalkoztatott dolgozók tovább fokozzák erőfeszítéseiket. Ebben az évben még három gépegységet akarnak üzembehelyezni és ennek az újabb eredménynek máris biztosították az előfeltételeit. Csellidi Oéza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom