Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

7-8. szám - Dr. Rónai András: A Nyírség, Hajdúság és Hortobágy talajviszonyai

231)i Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 7—8. sz. Dr. Rónai A.: Nyírség, Hajdúság, Hortobágy talajvízviszonyai községek belterületén, 30 951 pedig külterületen : szőlőkben, legelőkön, utak mentén, tanyáknál. E külterületi kutak adatait részletesebben feldolgoztuk, mert ezek jellemzik a térképezett terület túlnyomórészét. A külterületi kutak vízbőség tekintetében Észak-Tiszántiilon a következő képet mutatják. A kutakban mért vízoszlopmagasság m-ben : 0—1 1—2 2—3 3—4 4—5 5 m < Mérhetetlen Kutak száma összesen Tisza—Szamos köze Nyírség Hortobágy—Hajdúság—Nagykúnság 676 1592 667 740 6398 2970 406 3401 3987 90 643 2605 15 50 1222 14 13 787 684 1603 2388 2625 13700 14626 Összesen . . . 2935 10108 7794 3338 1287 814 4675* 30951 * Az Alföldön szerte igen sok a betemetett vagy szennyezett kút, a romkút. Helyüket a térképek jelölik, de adataik nincsenek. A Tisza-Szamos közén a kutakban mutatkozó vízoszlop magassága nem jellemző a talajvízadó réteg vízbőségére. A kavicsban és durva homokban nem kell mélyre ásni a víztartóba, hogy elegendő vizet kapjunk. A Hajdúságon és Hortobágyon viszont magas vízoszlopok tévesztenek meg néha. A felszínt itt vizet záró, vagy erősen tartó rétegek fedik, alattuk a víz nyomás alatt áll, nem igazi talajvíz. A nyomás alatt álló víz a kútban felemelkedik és magas vízoszlopot mutat, az utánpótlás azonban lassú, gyenge lehet. Néha a felszíni vízzáró réteg repedéseibe, járataiba nyomul be a víz, ilyenkor az utánpótlás nem a réteg áteresztőképességétől, hanem a járatok nagyságától függ. A nyírségi területen azonban a kevés vizű kutak rendszerint szegényes vízadóréteget jelentenek. Vannak területek, ahol a különböző mélységű kutakban nyáron egyaránt néhány deciméter víz áll csak, az utánpótlás szegény. A talajvíztükör elhelyezkedése a tengerszint felett A Hajdúságtól eltekintve az észak-tiszántúli területen a talajvíztükröt mindenütt a felszín közelében találjuk. Csak kivételesen és kicsiny területeken kell 10 m-nél mélyebbre ásni, hogy vizet érjünk. A talajvíztükör követi a felszín alakváltozásait, a dombokon a tenger szintjéhez viszonyítva magasan van, a völgyfenekeken mélyen. Az a domború víztükör azonban, amit a mellékelt térkép és a fúrásszelvények elénk tárnak, nem egyugyanazon réteg folytatólagos felületet adó vízszintje. A magasabb, homokos részeken különböző talajvíztartó rétegek vannak s ezek ki is ékelődnek. Vizük a homokterületeken pocsolyákban, vizenyős mélyedésekben jelentkezik. A gyenge vízerek és források száma különösen Nyírbátortól délkeletre és északnyugatra nagy. Itt vonul a Nyírség felszíni vízválasztója északkelet-délnyugati irányban. A talajvíz lejtése északnyugat-délkeleti irányban a legmeredekebb és a források tanúsága szerint több felszín közeli helyi talajvízszint ékelődik ki egymást követőleg. Hajdúböszörmény, Nagykálló vonalán több helyen találunk magas, a környező területekétől független talajvíztavat. Ugyanilyen jellegűek a záhonyi Tiszakanyartól délre Kisvárda-Mándok körül lévő különálló, apró, magas talaj vízmezők. Meredeken lejtő talajvízdomborzatot találunk a Nyírség délnyugati határán és a hajdúsági lösztábla alatt. A nyírségi felszín-közeli talajvizek észak-déli vonalban kiékelődnek itt s átadják helyüket a lösztábla alatti, mélyen elhelyezkedő talajvíznek, amelynek felszíne nyugat felé lejt, követve a régi felszín rétegeinek lejtését. A Hortobágy nyugati határán megjelennek a jelenkori ártér magas talajvizei egy vagy több rétegben. A nagy ártér alatti talajvíztükörnek alig van lejtése. A víz úgyszólván mozdulatlan a finomszemcséjű iszapokban, csak vertikális irányban van ingadozása. A horizontális mozgás mélyebben, a durvább folyami homokrétegekben megy végbe. A Nyírség keleti oldalán a meredek peremet a Szatmári síkság erős lezökkenése okozta. A talajvíz szintje a felszínnel együtt gyorsan lejt, de a homokban mozgó víz bő forrásokban ékelődik ki a Krasznára és Érre néző peremen. A síkság talajvize már más rendszerhez tartozik. Menedékesen lejt a Nyírség talajvízszintje a Berettyó vidéke felé. A homokvidék szélére itt is, mint nyugaton, löszrétegek települtek, de itt meg-megszakadozóan, elvékonyodva, a felszíni vizek által jobban megtépázva. A Debrecentől délre 15—20 km-re eső területet a jelenkori felszíni vízfolyások már teljesen átrendezték. A talajvízszint a holocén ártereken különböző mélységben helyezkedik el. A dombos partokban magasan áll és tükre szabad, a finom iszapokkal, réti agyaggal feltöltött laposokban mélyre szorul és nyomás alatt áll (6. ábra). » A Tisza bodrogközi szakasza felé a talajvízszint elég menedékesen lejt, csak-egyes domborzati öblökben van meredek esése. A Nyírségnek ez az északnyugati pereme erősen felszabdalt. A Tisza balpartján nagy alluviális öböl van, a