Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

5-6. szám - Erdélyi Mihály: A Dunavölgy nagyalföldi szakaszának víztároló üledékei

Erdélyi M.: A Dunavölgy víztároló üledékei tik. Ez az eset Felsőpakony, Alsópeszér és Kisadacs fúrt kútjaiban fordul elő. A törmelékkúp területén azonos földrajzi szélességen lévő fúrások közül a keletebbre eső fúrásokban a kavics vastagabb. Sümeghy József mutatta ki, hogy ÉK—DNy-i irányú keresztszelvényben ábrázolva a törmelékkúp lépcsős szerkezetű. Minél közelebb esik valamely kavicsot feltáró fúrás a törmelékkúp felépítését meghatározó Vecsés—Kecskemét-i süllyedék nyugati széléhez, annál magasabb helyzetű a kavics. Legmélyebben a Kecskemét—Félegyháza vonalban van a kavicsos rétegsor (19, 20, 23, 26). Sümeghynek ez a felismerése elősegíti a fúrásokkal feltárt kavicsszintek értékeléset. A törmelékkúp szigeteinek vagy a megszakítatlan törmelékkúp területének ábrázoltam a feltárásokkal igazolt foltokon (Alsónémedi ÉNy, Felsőbabádpuszta) kívül még azokat a felszíneket is, amelyek kiemelkednek a kétségtelen dunavölgyi eredetű laposokból, felszínűket nemcsak a futóhomok emeli meg, hanem ez alatt még löszös üledéksor is van. Helyenként ez a löszös rétegsor (főleg löszös homok és homokos lösz) a felszínen is van.' Ilyen foltot térképezett ifj. Noszky Jenő Taksonytól északkeletre. A törmelékkúp peremén a löszös üledéksor felszíne jól mutatkozik meg Ócsától délkeletre a pincesor mentén. Így a törmelékkúp minden roncsoltsága, elfedettsége ellenére nagy vonásokban elkülöníthető a Duna völgytől, mert van néhány értékelhető feltárás és fúrás. Dabastól Fülöpszállásig már nehéz a tönmelékkúp elterjedését körülhatárolni, mert csak két fúrás van az egész területen. Egyik sem ér le azonban a kavicsos rétegsor feküjéig. Ennyi adat az elhatároláshoz nem elegendő. Az alsópeszéri fúrásiban a dunavölgyi kavics alatt aprókavics van, mely talán még a törmelékkúphoz tartozik, de a dunavölgyi kavicshoz is tartozhat. Ez esetben a kavicsfeltöltés kivastagodására lehet következtetni. Erre már Sümeghy József is utal (22, 23, 25). Ez a terület a fekütérkép legbizonytalanabb része. A fent tárgyalt nehézségek miatt a 80 m-es mélységet jelző vonalat itt nem is szerkesztettem meg. Itt mutatkozik a legnagyobb különbség a fekütérkép és a kavics vastagsági térkép között. A vastagsági térképen az egész kavicsos rétegsort, a fekütérképen pedig az alsópeszéri fúrás felső, durvább kavicsos rétegét ábrázoltam. Ugyanilyen bizonytalanság áll fenn Fülöpszállás, Soltszentimre, Akasztó és Kiskőrös vidékén is a kevés fúrási adat miatt, igaz, hogy az előbbinél kisebb mértékben. Az egyetlen soltszentimrei fúrásból nem lehet eldönteni, hogy az egész kavicsos rétegsor a Dunavölgyhöz, vagy alsóbb része már a törmelékkúphoz tartozik-e. Nehezíti még a helyzetet, hogy a fúrás nem érte el a kavics feküjét. Az akasztói fúrás mintavétele teljesen megbízhatatlan. Felső-pannoniai korú faunát tartalmazó homok Hidrológiai Közlöny 3.5. évf. 1955. 5—6. sz. 165 alatt durva kavicsot mutat a rétegsor. Kiskőrösnél szerencsésebb a helyzet, mert két egymás melletti fúrás szelvénye alapján a határ a kettő közé esik. A városban lévő fúrások csak aprószemű törmelékkúpkavicsot tartalmaznak. Megkönnyíti még az elhatárolást az is, hogy Kopek Gábor 1950-ben készült szelvényében a kavicsos rétegsor keleti elterjedése pontosan megállapítható (25). A Dunavölgy Soroksár—Kiskőrös közötti határának megvonását a fúrásokban lévő kétféle kavics, süllyedések, futóhomokkal való borítás és a kevés fúrási adat melle'tt még megnehezítik a völgynek a Hátság felszínébe ujjasan benyúló ágai is. Ezek a medrek a törmelékkúp fosszilis medrei (15, 25). Ma már csak belvizet gyűjtenek és vezetnek, követik a törmelékkúp lejtését. Legjellegzetesebbek a Nádas-tó és Kolom-tó. Lehetséges, hogy amikor a Duna főmedre, vagy egyik főmedre 'valahol a mai Átok-csatorna mentén haladt, ezek a medrek is kaptak vizet, áradáskor legalább. Vannak feljegyzések arról, hogy még a folyamszabályozás előtt is néha becsapott ezekbe a dunai ár fölös vize. Annyi ereje azonban már nem volt, hogy durvább üledéket hozzon. Sümeghy szerint csak a felsőpakonyi mederben van még kavics (22, 25). A holocén feltöltés tette a Dunavölgyet egyszintűvé ezekkel a medrekkel, nem tartoznak tehát a Dunavölgyhöz. Az elhatárolást a kavics felszínét elérő fúrásokkal lehetne elvégezni. A felszín formái a sok futóhomok következtében határ kijelölésére alkalmatlanok. Csak két helyen sikerült szelvényirányban telepített fúrásokkal a Dunavölgy területét elválasztani a Hátságtól. Az egyik, Kopek Gábor szelvénye, csak összevontan jelent meg (25). A másik szelvényt 1950-ben Erdélyi Mihály készítette Fülöpszállástól keletre. Nyomtatásban nem jelent meg. E két szelvény bizonyítéka annak, hogy síkvidéken földtani térképezést végezni, szerkezeti egységeket elkülöníteni csak sűrűn telepített szelvényfúrásokkal lehet. Kecel táján megszűnnek a Hátságra beszolgáló medrek, a Dunavölgy keleti határa mind élesebb lesz. Éles határ a Császártöltés, Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád, Baja, Bátmonostor, Dávod és Hercegszántó vonalán haladó meredek perem. A hátsági peremen lévő községek fúrásaiban csak Érsekcsanádtól délre jelentkezik kavics. Ettől északra csak a dunai törmelékkúp kvarcmurvás durva homokja jelentkezik. A perem alatt Kiskőröstől Bajáig egyetlen mélyfúrási adat sincs, így a völgy legmélyebb üstjének keleti feléről semmi biztosat sem tudunk. Feltehető azonban, hogy itt is, mint feljebb Fülöpszállás körül, a völgy keleti szegélyén legnagyobb a süllyedés mértéke. Ennek eldöntését csak további mélyfúrásoktól várhatjuk.