Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
7-8. szám - L. Jakubec: Kavicsréteg tömítése
L. Jakubec: Kavicsréteg tömítése Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 7—&. sz. 2Jf9 A terrasz kavics, amelybe az injektálást végre kellett hajtani, különböző frakciókban igen gazdag, ami azt jelenti, hogy a szemeloszlási görbéje alapján számított egyenlőtlenségi szám aránylag nagy : U = 28,6 Ezért az injektálásnál szuszpenzióként használni kívánt puchói agyagot csak kémiai előkészítés után alkalmazhatták. A puchói agyagnál feldolgozatlan állapotban az egyenlőtlenségi szám : Ui = 12,5 Ebből az agyagból kémiai előkészítéssel sikerült olyan szuszpenziót előkészíteni, amelyek diszperzitását már Ui = 29egyenlőtlenségi koefficiens jellemzi. A -gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy ennek a második feltételnek a szigorú betartása nem feltétlenül szükséges. Ezért a szuszpenzió anyagára vonatkozó kritérium még további módosításra szorul. Az injektálásnál alkalmazható szuszpenzió mechanikai jellegével kapcsolatosan felállított kétféle feltétel előnye az, hogy az injektálni kívánt talaj szerkezetéből kiindulva és ennek a szerkezetnek a jellemzőit összehasonlítva a szuszpenzióként felhasználni kívánt talaj hasonló jellemzőivel az injekciós kísérlet előtt is már tájékoztató értéket kapunk a szuszpenzió felhasználhatóságára vonatkozóan. A vizsgálatot egyszerű talajfizikai jellemzők összehasonlításával végezhetjük el és így kikapcsolhatjuk a sok bizonytalanságot rejtő k együttható szerepét. c) Besajtolási kísérlet kavicsterraszokban A csehszlovák kutatók szemcsés talajok tömítését először a nosicei ifjúsági völgyzárógáttal kapcsolatosan kísérelték meg. Itt a terraszkavicsban két besajtolási kísérletet hajtottak végre. Az első sikertelenül végződött, amelynek okát a munka sorrendjének helytelen megválasztásában (lefelé haladó injektálás), valamint az injekciós nyomás nem megfelelő fokozásában lehet keresni. Az első kísérlet balsikere után kezdtek hozzá a második kísérlethez. Itt már felhasználták azokat a tapasztalatokat, amelyeket egyrészt laboratóriumban végzett injektálás során, másrészt az első kísérlettel kapcsolatosan szereztek. Ez a kísérlet sikerrel végződött. A kavicsréteget agyag-kémiai szuszpenzióval sikerült úgy tömíteni, hogy a fajlagos vízveszteség az injektálás helyétől 1 m távolságban sem érte el a Lugeon által feltételként szabott határértéket. A tömítést a szuszpenzióból keletkezett irreverzibilis és vízben oldhatatlan gélek keletkezése hozta létre. A kísérlet jellemzésére közöljük a munka menetére jellemző adatokat : A kavicsterraszt 6 m vastag iszapréteg fedi, vastagsága 10 m. Alatta, tehát 16 m mélységben szferosziderites márgák voltak. A furatok mélyítése közben minden méterben meghatározták a fajlagos veszteség értékét. Az injektálás során egy kísérlet keretén belül 3 furatba sajtoltak be szuszpenziót. Ezek a furatok 3,5 m oldalhosszúságú egyenlő oldalú háromszög csúcsain helyezkedtek el. A furatok jele T 1 ; T 3, T 4. A fajlagos veszteség átlagértéke 1 fm furatra és 1 atm.'nyomásra számítva a következő volt : T 1! furatban 5,7 l/perc T 3 11,1 „ ,, 9,1 ,, Több különböző koncentrációjú agyag-kémiai és agyagcement szuszpenziót vizsgáltak meg. A végleges kísérlet során mint legjobban bevált keveréket 5 féle koncentrációjú agyag-kémiai szuszpenziót használtak. Ezek a következők : A felhasznált anyag jele A keverés aránya 1-es számú 20% 2-es „ 30% 3-as „ 3 : 10 4-es „ 4 : 10 5-ös „ 5 : 10 A szuszpenziók besajtolása során jelentkező fajlagos veszteséget a következő táblázat tünteti fel: Fajlagos veszteség 1 fm furatra és 1 atm. nyomásra vonatkoztatva l/porc Az injektálásra használható szuszpenzió jele Végső kísérletnél tömítésre használt szuszpenzió jele 0,1 1. sz. 1. sz. 0,1—0,2 1., 2., 3., 4. sz. 4. sz. 0,2—0,5 1., 2., 3., 4., 5. sz. 5. sz. 0,5 1., 2., 3., 4., 5. sz. 5. sz. Az injektálás után a besajtolásra használt furatokban meghatározták a fajlagos értékét. Ez az eredeti veszteséghez képesti következőképpen csökken : A furat száma A fajlagos veszteség 1 fm furatra és 1 atm. nyomásra vonatkoztatva l/perc Átlagos szuszpenzió fogyasztás 1/fm T x 1,70 1444 T 3 0,70 2600 T< 0,60 899 Az injektálás eredményességének meghatározására a sarokponti furatok által alkotott egyenlőoldalú háromszög súlypontjában ellenőrző fúrást készítettek (T s-ös jelű fúrás). A fajlagos vízveszteség abban a furatban az első injektálás után 1,003 l/perc volt ugyancsak a furat 1 fm-ére és 1 atm. nyomásra vonatkoztatva. Ez az érték közelítőleg egyezik az injektálásra felhasznált furatokban megállapított fajlagos veszteséggel és bár az eredeti veszteségnek már csak tizedrésze, még
