Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Éber Zoltán: A Kárpát-medence folyóinak planktonja

68 Hidrológiai 'Közlöny 35. évf. 1955. 1—2. sz. Éber Z.: A Kárpátmedence folyóinak planktonja A következőiket szintén főleg a Dunában találtam meg: Phytoplankton: Chroococcus limneticus, Coelosphaerium Kützingianum, Microcystis aeruginosa, M. flos aquae, Gloiotrichia echinulata, Aphanizomenon fosaquae, Anabaena flos aquae. A. oscillarioides, Lyngbya limnetica, Merismopedia tenuissima, M. glauca Oscillatoria limosa, O. planctonica, Pediastrum Boryanum, P. integrum, P. duplex, Botryococcus Braunii, Dictyosphaerium Ehrenbergianum, Staurogenia Lauterbornii, Oocystis pelagica, Scenedesmus quadricauda, S. obliquus, Coelastrum microporum, Actinastrum Hantzschii, A. H. var. fluviatile, Chodatella circumfilata, Richteriella botryoides, Sphaerocystis Schoeteri, Tetraédron minimum, Ankistrodesmus félcatus, A. setigerus, Kirchneriella lunaris, Selenastrum Bibraianum, Crucigenia quadrata, Chlamydomonas Ehrenbergii, Pandorina morum, Eudorina elegáns, Gonium pectorale, Volvox aureus, Gymnodinium fuscum, Glenodinium cinctum, Peridinium quadridens, P. cinctum, P. tabulatum, Ceratium cornutum, C. hirundinella, Diplosiga frequentissima, Dinobryon sertularia, D. socpale, D. stipitatum. D. divergens, Mallomonas acaroides, M. Ploeslii, Colacium calvum, Trachelomonas volvocina, T. fluviatilis, Trachelomonas acuminata, Phacus caudatus, Ph. longicauda, Euglena Ehrenbergii, E. sanguinea, E. viridis. Zooplankton: Difflugia globulosa, Actinophrys sol, Trichodina pediculus, Epistylis plicatilis, Cothurnia crystallina, Tintinnidium fluviatile Codonella lacustris, Coleps hirtus, Conochilus unicornis, Conochiloides natans, Asplanchna priodonta, A. Brigthwellii, Synchaeta pectinata, Polyarthra platyptera, Triarthra longiseta, Rattulus capocinus, R. cylindricus, R. stylatus, Diurella stylata, Schizocerca diversicornis, Anuraea aculeata, A. cochlearis, Pompholyx sulcata, Brachionus pala, B. angularis, Notholca longispina, Hudsoniella pygmaea, Diaphanosoma brachyurum, Holopedium gibberum, Daphnia hyalina, D. cucullata, D. eristata, D. magna, Ceriodaphnia pulchella, Bosmina longirostris, Eubosmina longispina, E. mixta, E. coregoni, Chydorus sphaericus, Leptodora hyalina, Heterocope saliens, H. weissmanni, Diaptomus gracilis, D. graciloides, D. vulgáris, D. laciniatus, Eurytemora velox, E. lacustris, Cyclops strenuus, C. leuekartii, C. oithonoides, C. albidus, C. serrulatus. A felsoroltakat nagyjából planktonorganizmusoknak lehet tekinteni. Ezeken kívül számos benthonikus szervezet is van állandóan a planktonban, néha igen nagy számban. Ezeket nem sorolom fel. Megjegyzem még, hogy a felsorolt listát évtizedek alatt gyűjtöttem össze. Évek is elmúlnak esetleg, míg egy-egy felsorolt organizmus megjelenik a planktonban. Pl. 1948-ban töméntelen Merismopedia glauca, M. tenuissima, valamint Selenastrum volt a Dunában. Vagy, 1951-ben gyakran előfordult a Bosmina coregoni. Vagy, 1950-ben nyár végén igen gyakori volt a Paramecium caudatum, amely egyébként nem planktonszervezet. Az utóbbit azóta sem láttam, míg az előbbiek 1—2-szer tűntek fel csak a későbbi évek folyamán. Hasonló, még feltűnőbb jelenséggel a nem planktonorganizmusok körében is találkozunk. Pl. 1953-ban a Duna kora tavasztól késő őszig tele volt lefelé úszó Enteromorpha intestinalisszal. Augusztusban félméteres peremet alkotott a parton a rengeteg kidobott moszat. Előtte évtizedekig nem láttam s idén sem mutatkozott többé. * Térjünk most vissza a felsorolás elején két szakaszban szereplő 14 valódi és elég gyakori planktondiatomára. (A Melosira granulata, 1, Synedra acus 2 további var.-al szerepel, ezekkel együtt tehát 17 alak van.) A Kárpátmedence folyóit ezeknek szemmeltartásával 3 csoportba osztottam: I. Teljesplanktonú folyók: Duna, Vág, Turóc. II. Csonkaplanktonú folyók: Tisza, Maros, Bodrog, Marcal, Sió Kapós. III. Planktonnélküli folyók: Körös, Zagyva, Ipoly. I. Teljesplanktonú folyók: Ezekben mind a két szakasz planktondiatomái megvannak, (1. följebb). A 14 (illetőleg a 3 db. varietással, amelyek a tőfajok mellett szerepelnek: 17) faj között legfontosabb az Asterionella gracillima és a Fragilaria crotonensis. Mindkét növény Európa vizeinek legfontosabb planktonorganizmusai közé tartozik. Az északeurópai tavaktól az alpesi tavakig, a Rajnától a Volgáig mindenütt fontos és jellemző szervezetek a planktonban. Az ide tartozó Turóc, Vág és Duna nagyságrendje igen különböző. Az, hogy planktonjuk egyforma, azt mutatja, hogy a plankton teljesértékűsége nem függ a víz tömegétől. A Vág planktonjának egy részét a Magas Tátra tavaiból kapja. A Csorbatóban (de a Késmárki Ottóban is) magam gyűjtöttem 1927 nyarán s ebben meg is találtam az Asterionella formosa, A, gracillima, Fragilaria crotonensis, Tabellaria fenestrata var. asterionelloides, Diatoma elongatum. Melosira granulata, Cyclotella comta valódi planktondiatomákat. Bár nem mind a 14 fajt találtam meg, a legfontosabbak azonban ott vannak. Természetesen nincs kizárva, hogy idővel a többi is előkerül. A Turóc planktonjának egyik forrása a znióváraljai halastavak csoportja. A két Asterionellát, Fragilaria crotonensis-t, Cyclotella comtá-t, Stephanodiscus astraea-t (de nem a SL Hantzschii-t) találtam itt a legközönségesebbeknek. Amint azonban a Turócról szóló dolgozatomban látható, a többi fontos planktondiatoma is ott szerepel. A potamoplankton quantitatív viszonyaival kapcsolatban megemlítem, hogy a Duna plank-