Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

11-12. szám - Kovács György: Az árhullámok levonulására jellemző hidrológiai mennyiségek meghatározása

Kovács Gy.: Árhullámok levonulása b" wiitton : (la; -lm, gm

í ck (T + s

2)1 — (1 + Cz->y where besidcs the symbols alreadv used C is a oonstant doponding 011 discharge and depth preeeding and succceding tho wave. The differential oquations can be solvod graphicallv with regard to the limiting conditions already dorived in courso of the foregoing mimercal solution. fn the numerical oxamples it became apparent, that the assumption of an infinitely wide reotangular channel distorts the results of the procedure deseribed abovo. Therefore the virtual slopo had beon oorrespondingly reducod. Accordingly for rising waves 3 ./ . m2 (., í

2 „ " " m

n for lallii g waves . m, redueed slopo had lx>en taken, n being the Bachmeto.v exponent. The proposod procedure having solvod the systom of cquations consisting of the Bernouilli equation and tho equation of continuity njake tho determination of time and local variations of discharge possible l'oi l'loodwaves. In praotical applications exponents p — I and r = 1,5 statistieallv derived for the examified river reaohes nwy undergo modifications. v Tho method proposed will presumably be of ívssistance in tho field of hydraulic rosoaichos rogardíng the nature of flood-waves and may ea^o tho solving of praotical problems sueh as of flood-foreoast, operation of roservoirs, or tho approximaté dotoimination of channel storago. A Kvassay-vízierőtelep előcsatornájának modellkísérlete Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem II. sz. Vízépítéstani Tanszék közleménye. Tanszékvezető: Dr. Mosonyi Emil műszaki egyetemi tanár. A Vízügyi Tervező Iroda megbízásából Tanszékünk modellkísérletet végez a Kvassay-vízlépcsőhöz tervezett vízerőteleppel kapcsolatban. A tervek szerint 2 db Kaplan turbina kerülne beépítésre. Abban az esetben, amikor a Nagy-Duna vízállása alacsonyabb, mint a Soroksári-ágban tartott vízszint, a Duna-ágba élő vizet kell juttatni szivattyúzás útján. A modellkísérlet a szivattyúzási üzemre vonatkozik. A tervek szerint ebben az esetben magát a turbinákat használnák fel szivattyúként a generátorokba áramot táplálva. A szivattyúzási üzem szívócsatornája ebben az esetben a vízerőmű elöcsatornája lenne. Ezzel kapcsolatban azonban két probléma merül fel: Az egyik az, hogy kisvíz idején a Nagy-Duna vize nyílt vízfelszínnel játszik be az előc^atornába és így az előcsatornában egy olyan merülőfalat kell terveznünk, amelynek süllyesztésével el lehetne érni azt, hogy — a szivattyúk az így kialakult szifonban dolgozva — a különböző üzemállapotnál előálló depresszió levegő-beszívást ne okozzon. Vizsgálnunk kell tehát, hogy a különböző dunai vízállással ill. szivattyú szállító magassággal jellemezhető üzemállapothoz a merülő falnak milyen lesüllyesztése szükséges ahhoz, hogy az említett üzemzavart okozó állapot be ne következhessen. A másik kérdés az, hogy a Kvassay-vízlépcső építésekor már megépített előcsatorna küszöbe

4 a szivattyúüzem esetén mennyire befolyásolja a vízszállítást. Ez utóbbi esetre nézzünk egy példát: A NagyDuna 95,80 m A. f.-i vízállásnál —1 m-es vízlépcső van a műtárgynál. Ebben az esetben a szivattyúzás tájékoztató jelleggörbéjéből leolvashatóan 25 nV7s vízhozamot lehetne a Soroksári-Dunaágba juttatni. Azonban az előcsatorna küszöbe fölött 25 m

3/sec vízszállítás esetében az áramlás-rohanás határhelyzete éppen a 95,80 m A. f.-i szinten alakul ki, tehát a vízerőtelepet a Nagy-Dunával öszszekötő, mintegy 200 m hosszú bevezető csatornának esés nélkül kellene ezt a vízhozamot szállítania. Ebből látható, hogy a kívánt vízhozam biztosítása az előcsatorna küszöbmagassága miatt nem lehetséges. Modellkísérlettel kell tehát megvizsgálnunk, hogy a szivattyúüzem esetén mértékadó legalacsonyabb dunai vízállásnál ai szivattyúval emelni kívánt vízhozamnak a beáramlása milyen küszöbmagassággal biztosítható. A kísérleteket az előcsatorna szeletmodelljjén 1 : 10 méretarányban végezzük el, az előcsatorna szélességéből csupán egy másfél méteres szeletet építünk be. A kísérletek befejezése után ismertetni fogjuk vizsgálati eredményeiket is. Major Pál tudományos s. munkatárs