Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
11-12. szám - Kovács György: Az árhullámok levonulására jellemző hidrológiai mennyiségek meghatározása
1(12, Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 11—12. sz. Kovács Gy.: Árhullámok levonulása F, = Yi = 534 200 m" = 7,0X10 2,36 5. táblázat Apadó árhulláin számítása (Nagymaros, .1949. aug.—szept.) 6,86 m = 2035 m 3/sec 3,52 m B x = 467 m 3,34 m = 4,35 m 2/sec C = 1,865 m 2 m s Am V = 2,97x10" 7. Összefoglaló Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a tanulmányban olyan módszert ismertünk meg, amely a hullám időtartamára érvényesnek elfogadott q = q (m) összefüggés segítségével megoldhatóvá teszi a Bernoulli-féle és a kontinuitási egyenletekből álló egyenletrendszert. A levezetés során felhasznált függvényforma és a statisztikus alapon levezetett p — illetve r = 1,5 kitevők értéke a gyakorlati alkalmazások során módosulhat. Ez azonban az eljárás lényegén nem változtat. Kétségtelen, hogy vizsgálataink során nem terjeszkedtünk ki sohasem az árhullámot létrehozó ok törvényszerűségeinek (pl. a csapadék összegyülekezésének) kutatására. Ugyanakkor eljárásunk meghatározza a hullám elindulásának szelvényére (x = 0) is a vízállás és vízhozam időben történő változását. Ennek a látszólagos ellentmondásnak magyarázatát a következőkben látjuk : Stabil hullámlevonulási forma bármely vízfolyásban csak olyan lehet, amely a két feltételi egyenletet kielégíti. Ilyen összefüggés a most levezetett hullámforma, amelytől kisebb-nagyobb eltérés a közelítések más felvétele folytán lehetséges, lényeges különbség azonban nem várhatóMás törvényszerűséget követő árhullám a meteorológiai tényezők eloszlásának hatására elindulhat ugyan a folyón, ez a forma azonban labilis és annak egyensúlyra törekedve rövidesen a stabil alakot kell felvennie. Lehetséges természetesen az is, hogy ez az átalakulás hosszabb szakaszon úgy jön létre, hogy a kialakuló stabil hullámforma már nem áz x = 0 szelvényre jellemző alak lesz, hanem a folyamat valamelyik lejjebb fekvő m '= m (x, t), illetve q = q (x, t) törvényszer fiségből indul el. Ilyenkor a hullám elindulására jellemző x = 0 szelvény csak látszólagos, de helyzete meghatározható. A tanulmányban felsorolt közelítéseket elfogadva és kiegészítve az összefoglalóban elmondott szempontok szerint az I. és II. egyenletek segítségével meghatározhatjuk apadás és áradás alkalmával egyaránt a vízállásnak, ületve a vízhozamnak az időben történő változását. Emellett a levonulási sebesség értékét és változását is megállapíthatjuk. Az így kapott eredmények alátámasztják a hidrológusok további vizsgálatait és elősegítik a kutatások irányának kijelölését. Gyakorlati szempontból is számos féladat megoldását teszi lehetővé az új számítási eljárás. Ezek közül legfontosabbak az előrejelzések, a hegyvidéki tározók üzemeltetési kérdései, a medertározások mértékének meghatározása. Ezért fontos feladat az, hogy minél több folyamatos méréssel, illetve számpélda megoldásával ellenőrizzük az új eljárást és az így. szerzett eredményeket összegyűjtve a számítási módszert tovább finomítsuk. Végezetül köszönetet mondok Schilling Ferenc és Karádi Gábor mérnököknek és Tarnai Gyula matematikusnak, akik az anyag lektorálása során sok értékes hozzászólással segítették elő munkámat. e ' 2 (£)' k m! 0,0001 0,0452 271,50 36,5 0,001 0,0974 63,50 18,4 0,005 • 0,1665 25,85 12,0 0,01 0,2095 17,00 10,60 0,02 0,264 12,91 10,15 0,05 0,358 9,04 9,64 0,1 0,452 7,50 10,10 0,2 0,570 7,20 12,25 0,3 0,651 7,67 14,88 0,4 0,718 8,70 18,60 0,5 0,772 10,19 23,40 0,6 0,820 12,75 31,20 0,7 0,865 17,90 46,10 0,8 0,904 27,05 72,80 0,9 0,940 51,20 144,00 0,95' 0,956 97,50 277,50 0,98 0,969 223,00 644,00 1,00 0,974 566,00 1 640,00 FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Agroezkin: Hidraulika. Budapest, 1952. Tankönyvkiadó Vállalat. 386. o. 2. Ttay K. Linsley—Max. A. Kohler—J. L. H. Paulus: Applied Hvdrologv. VIc Grow—llill Book Company Inc. New-York. 1949. 3. Kovács György: A duzzasztási görbék számítására ajánlott módszerek liidromechanikai összehasonlítása. Vízügyi Közlemények. 1952. I. OnPE^EJIEHHE rHAPOJlOrHqECKHX BEJ1MMHH, XAPAKTEPHblX flJlfl nPOflBHH{EHMH ÜOBOflKOBblX BOJ1H. JI. KOBAM űafiHbiM TpyaoM CTaBHJiacb nejib pa3paöoTaTb c Hcnojib30BaHHeM rHjpaB.riHiecKHX H rHjipojiorHiecKHx cpe,acTB TaKoft M'eTOfl, npn noMomn Ko-roporo Ha ocHOBe HMeiomHXCH B pacnopa>KenHe rnflpojiorHHecKiix AaHHbix B03M0JKHQ Onpe .Ue .THTb Bee nOKa33Tej]H naBOAKOBblX EOJiH peK, cjieAOBaTejibHO KpoMe onpeae.'ieiiHH ci<opocTH npoABH>KeHH-íi TaK>Ke H3MeiienHe pacxo.ia H r.nyÖHHbi BO BPEMEHH H MecTy. OCHOBOH pa3paf50Tami0H MBTOAHKH HBJISIIOTCH ypaBHeHne BepHy.iiJin, xapaKTepii3yiomee HevcranoBH BmeecH ABHwenHe, h ypaBHeHHe HepaapbiBHOCTH. flpn pacwTax ECTECTBEHHBIFL BOAOTOK 3aMema,icH TAKHM •ii,nea.nH3npoBaHHbim pyc.nÓM, yK.iOH AHa noToporo cor/iacyeTCH c yKJlOHOM ypOBHH BOAbI yCTaHOBHBIIierOCH ABHÍKeHHfl BOA.bi, o6pa3yiom,erocíi nocjie npoABii>i<eHHH BOJIHH
